Szenc természetföldrajzi és társadalomföldrajzi jellemzése

Szenc a turisztikai térképen /2003/

Szenc területi meghatározása

Szenc területi meghatározása

Szenc területe Nyugat – Szlovákiában, a fővárostól, Pozsonytól 14 kilométerre keletre található. Közigazgatási szempontból Szenc a Pozsonyi kerületbe, ezen belül a Szenci járásba tartozik. Szomszédos falvak: Nagysenkőc /szlovákul: Šenkvice/, Sárfő /szlovákul: Blatné/, Boldogfa /szlovákul: Boldog/, Réte /szlovákul: Reca/, Királyfa /szlovákul: Kráľová pri Senci/, Zonctorony /szlovákul: Tureň/, Magyarbél /szlovákul: Veľký Biel/, Tótgurab /szlovákul: Slovenský Grob/.

A terület északi része a Dunamenti-dombságon, a déli pedig a Dunamenti-síkságon 124,7 m és 167,4 m közötti tengerszint feletti magasságban található. Tavai: Napfényes-tavak, Gulyáska /nem hivatalos megnevezés/, Ezüst-tó, Kövécstó. A déli részén folyik a Fekete-víz, amely a Kis-Dunába torkollik.

A város külterülete a következő matematikai – geográfiai koordinátákkal van határolva: 48º 11´ 36´´ é. sz. és 48º 16´ 15´´ é. sz. és 17º 20´ 53´´ k. h. és 17º 26´ 34´´ k. h. A város belterületét a következő matematikai – geográfiai koordináták határolják: 48º 12´ 25´´ é. sz. és 48º 13´ 49´´ é. sz. és 17º 23´ 8´´ k. h. és 17º 26´ 16´´ k. h.

A városon rövid távon halad át az E 571-es első osztályú út, amely Pozsonyt köti össze Szereddel. A városon áthalad a Pozsony – Nagyszombat közötti másodosztályú E 61-es, valamint a Malacka – Somorja közötti 503-as másodosztályú út. A másodosztályú utak a D1-es autópályát és a várost összekötő utak. A városon egy, európai fontosságú vasútvonal halad át /a négyes számú Berlin – Pozsony – Balkán vonal/.

Szenc természetföldrajzi jellemzése

Szenc éghajlata

Éghajlati területek

Az éghajlat vagy klíma valamely hely vagy földrajzi táj hosszútávra jellemző időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb időn át történő ismétlődése. Szenc város területe éghajlati szempontból a kontinentális-európai rész, enyhe éghajlati övezetébe tartozik. A besorolás szempontjából a vizsgált terület a meleg éghajlati övezet meleg éghajlati körzetébe tartozik, ahol a nappali maximum több mint 25 °C és átlagosan több mint 50 nap a nyári napok száma. A meleg éghajlati körzet enyhén száraz, enyhe téllel. Az átlaghőmérséklet januárban - 3 °C alatt van.

Szenc városának területe az éghajlati osztályozás szerint az alföldi klímához tartozik, kicsi hőmérsékleti inverzióval, száraz és enyhén száraz klímával, 10 és több Celsius-fokkal, rengeteg napfénnyel /évi 3000 – 3500 órányi napos idő/. Januárban az átlaghőmérséklet - 1 °C és -4 °C között mozog, júliusban 19,5 °C – 20,5 °C. Az évi hőmérsékleti kilengés 22 - 24 °C, a csapadékmennyiség pedig 530 – 630 mm között mozog.

Az időjárási tényezők jellemzése

Szenc területének éghajlati jellemzése Pozsonyban a Szlovák Hidrometeorológia Intézet éghajlati megfigyelései alapján lett kidolgozva. A kiválasztott időjárási jelenségeket meteorológia állomásokon /Királyfa, Bős, pozsonyi repülőtér/ mérték. A megfigyelés 2001 – 2010 közötti időszakban volt.

A levegő éves átlaghőmérséklete °C-ban Szencen 2001 - 2010 között /meteorológiai állomás Királyfa/

Éves csapadékmennyiség Szencen mm-ben 2001 - 2010 között /meteorológiai állomás Királyfa/

Éves átlagfelhősödés tizedekben Szencen 2001 - 2010 között /meteorológiai állomás Királyfa/

A meteorológiai állomásokon mért időjárási tényezők:

Meteorológiai állomás	Időjárási tényezők
Pozsony repülőtér	Légnyomás
Bős	Napsugárzás
Királyfa	Hőmérséklet
	Páratartalom
	Borultság
	Csapadék
	Hótakaró
	Szél

(Forrás: Szlovák Hidrometeorológia Intézet, 2011)

Szenc városának területén a levegő átlaghőmérséklete a megfigyelés ideje alatt 10,9 °C volt. Januárban a levegő átlaghőmérséklete – 0,4 °C volt, júliusban pedig 22,2 °C.

A levegő legmagasabb átlaghőmérséklete 22,6 °C /2006 júliusa/ a legalacsonyabb átlaghőmérséklet – 3,4 °C /2006 januárja/ volt. A tízéves megfigyelés /2001 - 2010/ ideje alatt a levegő abszolút hőmérsékleti maximumát 2007. július 20-án mérték, ennek értéke 38,3 °C volt. A levegő abszolút hőmérsékleti minimumát 2003. január 12-én mérték, értéke -21 °C-t volt. A 30 °C feletti napok száma a királyfai meteorológiai állomáson a megfigyelés ideje alatt 274 nap volt.

A trópusi napok száma Szencen 2001 - 2010 között /meteorológia állomás Királyfa/:

Év	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010	Összesen
Napok száma	30	28	50	16	14	34	37	25	19	21	274

(Forrás: Szlovák Hidrometeorológia Intézet, 2011)

A második fontos időjárási tényező az légköri csapadék. Az évi, valamint a havi csapadékmennyiség a megfigyelés ideje alatt /2001 - 2010/ Szenc számára a királyfai meteorológia állomásról származik. Az átlagcsapadék-mennyiség a megfigyelés ideje alatt 564,1 mm volt. A legkisebb csapadékmennyiség 2003-ban /323 mm/, a legnagyobb pedig 2010-ben volt. Ekkor a csapadékmennyiség elérte a 832,2 mm-t . A csapadékmennyiség értéke 2003 márciusában 0,1 mm volt, ami kifejezetten alacsony értéknek számít. A csapadékmennyiség maximális értékét 2010 májusában mérték, amikor a havi csapadék elérte 153 mm-t.

A szél iránya és mennyisége ‰-ben Szencen 2010-ben /meteorológia állomás Királyfa/

Szenc város területén a megfigyelés ideje alatt mért legalacsonyabb csapadékmennyiség 30,1 mm /február/, a legnagyobb, az augusztusban mért csapadékmennyiség pedig elérte a 73,3 mm értéket. A hótakaró kialakulása a megfigyelés ideje alatt csak egyszer volt októberben, mégpedig 2003-ban. Szenc városának területén a hótakaró megjelenése novemberre jellemző, ami 6 alkalommal volt megfigyelhető, decemberben és januárban pedig 3 alkalommal, ezt 2006-ban figyelték meg. A hótakaró eltűnése januárban kétszer, februárban háromszor, márciusban pedig ötször volt. A legtöbb nap, amikor 1 cm és nagyobb összefüggő hótakaró fedte a területet, 2010-ben volt, amikor elérte a 70 napot. A legalacsonyabb pedig 2003-ban volt, amikor csak 13 napig borította hótakaró a várost. A relatív páratartalom %-ban kifejezve a levegő vízgőzzel való telítettségét foglalja magába. A páratartalom relatív értéke a megfigyelés ideje alatt /2001 - 2010/ decemberben /85%/ és novemberben /84%/ volt a legmagasabb, a legalacsonyabb értéket pedig áprilisban /63%/ és júliusban /64%/ mérték.

Átlag havi páratartalom %-ban Szencen 2001 - 2010 között /meteorológiai állomás Királyfa/:

Hónap	I.	II.	III.	IV.	V.	VI.	VII.	VIII.	IX.	X.	XI.	XII.
Páratartalom %-ban	82	78	71	63	67	66	64	67	73	80	84	85

(Forrás: Szlovák Hidrometeorológia Intézet, 2011)

A páratartalom relatív értéke 2010-ben volt a legmagasabb /77%/, a legalacsonyabb értéket pedig 2001-ben mérték /71%/. A légnyomás havi és évi átlagát, amely Szenc városának területére jellemző, a pozsonyi repülőtér meteorológiai állomásán hektopascalokban /hPa/ mérték.

A légnyomásmérő tengerszint feletti magassága 143,19 m. A mért értékekből megállapították, hogy az évi légnyomás folyamata kontinentális típusú volt, télen maximummal, nyáron minimummal. A megfigyelés ideje alatt csak a 2010-es év volt kivétel. A maximális értékeket márciusban /1000,1 hPa/, áprilisban /1001,1 hPa/ és októberben /1001,0 hPa/, a minimális értékeket pedig februárban /990,4 hPa/ és novemberben /991,1 hPa/ mérték. Szenc városa fölött az égbolt általában felhős. Reggel az égbolt nagyon felhős, este már kevésbé. A legtöbb felhő decemberben /8,0/, januárban /7,6/ és novemberben /7,6/, míg a legkevesebb áprilisban /5,3/ és augusztusban /5,2/ figyelhető meg.

A legalacsonyabb felhőviszonyok 2007 áprilisában /2,8/, a legmagasabbak pedig 2004 decemberében /8,6/ voltak megfigyelhetők. A napsugárzás hossza, amely a Duna menti–síkságra jellemző, ezen belül még Szenc városának területére is, a bősi meteorológiai állomáson mérték. A napsütés évi átlagértéke a megfigyelés ideje alatt 2036,7 óra volt. A legtöbb napsütésen nap a júniusi, júliusi és az augusztusi hónapokra esik. A napsugárzás maximális értékét 2003 júliusában mérték, az értéke pedig 312,0 óra volt.

A széljárás meghatározásának éves adatai a királyfai meteorológiai állomás anemográfiai feljegyzéseiből származnak. A szélnél, mint vektormennyiségnél az irány van meghatározva, azaz hogy honnan fúj a szél a világrészek és a szél gyorsasága szerint. A 2010-es szélviszonyok egy nyolcrészes szélrózsán vannak feltüntetve. A grafikon szerint a szél számából és irányából megállapíthatjuk, hogy a legerősebb szél északról és északkeletről, a leggyengébb pedig délkeletről és keletről fúj. A szél átlagsebessége észak felől volt a legnagyobb /3,5 m/s/ a legkisebb átlagsebességet pedig kelet, északkelet felől mérték /1,1 m/s/.

Szenc vízrajza

Szenc leglátogatottabb tavai

Szenc városának területén folyik a Fekete-víz, de találhatók itt állóvizek is. Ezek nagyrészt antropogén típusúak /az ember tevékenysége következtében alakultak ki/, továbbá és a talajvíz kisebb természeti forrásai, termálvíz források.

Szenc városa a Vág és a Fekete-víz vízgyűjtő területéhez tartozik, s egy olyan területhez, amelynek az átlag specifikus lefolyása 15 l. s⁻¹. km⁻².

Szenc város területén három hidrogeológiai régió található meg, északkeletről a neogén Nagyszombati-dombvidék, keletről a Duna menti-síkság délkeleti része, délkelet felől a Duna menti-síkság nyugati része.

Folyami vizek

A Fekete-víz a Kis-Dunának egy olyan mellékfolyója, amelyre a természetes alföldi folyás jellemző sok folyókanyarral. Forrása 130 m tengerszint feletti magasságban a Malý Javorník alatt a Kis-Kárpátokban, Szentgyörgytől /Svätý Jur/ nyugatra található és 115 méteres tengerszint feletti magasságban torkollik a Kis-Dunába. A folyómeder hossza 55,2 km, a vízgyűjtő területe 1257 km², a maximális magassága 215 m tengerszint feletti. A Fekete-víz Szenc városának területén 1,25 km hosszan folyik.

Cseklész /Bernolákovo/ profiljában a Fekete-víz vízgyűjtő területének hosszú távú átlag átfolyása 0,7 m³. s⁻¹, a torkolatnál az évi átlag átfolyása 2000-ben 2,2 m³. s⁻¹ volt. A Fekete-víz jobb oldali mellékfolyói a következők: Šábsky kanál, Strakatá voda, Ľadová voda, Vajnorský potok, Blahutov kanál a Chlebnický kanál. A Fekete-víz bal oldali mellékfolyói a következők: Dolný Dudváh, Stoličný potok, Mlynský potok, Slováčkov kanál, Blatina. Szenc városának területén a Fekete-víznek nincs mellékfolyója.

Állóvizek

Szenc városának területén három mesterségesen kialakított talajvíz bázisú tó található, amelyek kavicskitermeléssel keletkeztek. Szenc további tavai négy kisebb tó, amelyek közül három természetes úton és egy tavacska a téglagyárnál, amely a téglagyártáshoz szükséges nyersanyag kitermelésével keletkezett. A tavak felszínalatti vízzel vannak kitöltve.

Szenc városának területén a legnagyobb tó a Napfényes-tavak, amely kavics kitermelésével keletkezett a 19. században a Pozsony – Párkány vasútvonal építésekor. A tó területe több mint 100 ha, mélysége pedig eléri a 12 m-t. Rekreációs tevékenységre szolgál, a tó északi részén található az AQUAPARK. A második legnagyobb tó a Hlboké jazero, amely a déli területen található, közel a Napfényes tavakhoz. Kavics kitermelésével keletkezett, fiatalabb tó, mélysége helyenként eléri a 22 m-t is. A Ezüst-tó a kövecses tavak közül a legkisebb kiterjedésű. A terület nyugati részén található, s az útépítéshez használatos kavics baggerozásával keletkezett. A Kövécstó a löszös szőlőhegy domb alatti bemélyedésénél található. Természetes alapú és a vízszint kiegyenlítődéssel a tó területe a harmadára csökkent. A tó mai állapotát a többszöri területrendezés után a 20. század 60-as éveinek elején érte el. A Vályogvető-tónak természetes eredetű. Lecsapolással és földfeltöltéssel új területeket szereztek és a tó területe 2 árra csökkent. Jazierko Teheľňa agyag kitermelésével keletkezett a téglagyár rendeltetéseire. Jazero pri osade Martin egy kis bemélyedésnél található, amely két csatornához van kötve. A leglátogatottabb tavak: a Napfényes-tavak, a Hlboké jazero, az Ezüst-tó és a Kövécstó.

Szenc talajviszonyai

Szenc talajtípusai

A talajtípusok, altípusok és fajták neveit Csehszlovákia morfogenetikus osztályozási rendszere alapján használják. Szenc területén 20-féle talajtípust, altípust és fajtát fedeztek fel. Ezeket Szlovákia morfogenetikus besorolása szerint három csoportra osztjuk:

1. kezdeti
2. molikus
3. ilimerikus

Kezdeti talajok

A kezdeti talajok egy talajcsoport kezdeti talajképző folyamatokkal vagy különböző gátló tényezőkkel. Az ártézi talajok a vízfolyásokban, vízmedrekben fordulnak elő, ahol nemrég még árvizeknek, talajvízszint-süllyedésnek voltak kitéve. Szencen a következők fordulnak elő:

Tipikus karbonátos ártézi talajok

A déli területeken és a Fekete-víz medrétől délre találhatók, ezek közepesen kötött talajok.

Tipikus sekély ártézi talajok

A déli területeken és a Fekete-víz medrétől délre találhatók, ezek közepesen kötött és laza talajok.

Tipikus könnyű, a melegebb régiókban kiszáradt ártézi talajok

A déli ártéri területeken és a Fekete-víz északi partján találhatók, ezek laza, a melegebb régiókban pedig közepesen kötött talajok.

Az öntéstalajok nagyon vékony világos humusz horizontjuk van. A homokon, agyagon, márgán és löszön alakultak ki. Ott találhatók meg, ahol az eredeti talajok talajerózióval voltak eltávolítva. Ezen a területen előfordulnak:

Erodált löszös öntéstalaj és barnaföld

A termőréteg a löszből jön létre, ahol a barnaföld el van mosva. A régió dombjainak a nyugati és északi részén található. Közepesen kötött talajok.

Tipikus öntéstalajok, erodált barnaföld, vagy erodált márga és agyagtalajok

A régió északi részén fordulnak elő kis területen, közepesen kötött, vagy kötött talajok.

Molikus talajok

A molikus talajok egy talajcsoport a szerves anyagok felhalmozódásával és átalakulásával.

A feketeföld sötét humusz horizontú. Löszös és üledékes területeken fordulnak elő, ahol már régóta nem volt árvíz. Szencen a következők fordulnak elő:

Tipikus csernozjom

A szenci régió keleti határa mentén, nagyon kis területen fordul elő, magas az agyagtartalma. Kötött talaj.

Főleg karbonátos feketeföld

Szenc belterületétől északra és keletre található meg kis területen, és a Fekete-víz déli partján, közepesen kötött talaj.

Tipikus sekély, az alluviális üledékeknél többnyire karbonátos feketeföld

A város belterületétől délre fordul elő kis területen, és keleten Boldogfa és Réte között, közepesen kötött talaj.

Ártéri üledékeknél előforduló karbonátos feketeföld

A régió délnyugati és délkeleti részén fordul elő, közepesen kötött és kötött talaj.

Karbonátos üledékeknél előforduló kiszáradó tipikus feketeföld

A Fekete-víz medrétől délre és a délkeleti részén, a Napfényes tavak közelében fordul elő kis területeken, laza talaj.

Karbonátos üledékeknél előforduló tipikus feketeföld Szenctől délkeletre és délnyugatra fordul elő, közepesen kötött talaj.

Tipikus löszös karbonátos feketeföld

A régió középső részén fordul elő, a várostól északra, közepesen kötött talaj.

Tipikusföld és löszös barnaföld

A régió keleti részén és északi részén Martin közelében elszórtan fordulnak elő, közepesen kötött talajok.

Tipikus feketeföld a homokos felületeken

A régió déli részén és néhol a városon belterületén is előforduló laza talaj.

Erodált feketeföld

A régió központi, nyugati és északnyugati részén fordul elő, közepesen kötött talaj.

Ilimerikus talajok

Az ilimerikus talajok egy talajcsoport transzlokációs és kolloid agyag részecskék felhalmozási folyamatokkal.

A barnaföld löszös és vékony könnyű humusz horizontú lösz agyagos részeken fordul elő. Szencen a következők fordulnak elő:

Tipikus löszös barnaföld

A régió északnyugati részén, kis területeken található, közepesen kötött talaj.

Tipikus barnaföld a löszös agyag területeken

A régió keleti és északkeleti határán fordul elő, közepesen kötött talaj.

Tipikus barnaföld löszös agyagos és poligénes agyagos területeken

A Márton - erdő környékén, nagy területeken fordul elő, közepesen kötött talaj.

Vályogos és poligénes barnaföld

Szenc északi részén fordul elő, közepesen kötött talaj.

Szenc élővilága

Szenc növényvilága

Szenc természetes vegetációja

Szlovákia növényföldrajzi felosztása szerint Szenc a pannon flórába tartozik a Duna - menti síkságon belül. E szerint Szenc a lombhullató erdők zónájába, a tölgyerdők zónájába és az alföldi zónákba sorolható. A régió déli része sík vidék, az északi pedig dombhátság.

A régió északi részén, a Márton - erdő környékén az összes tölgyfajtával találkozhatunk. Az erdő évtizedeken át ellenállt az emberi beavatkozásnak, ezért az zavartalanul fejlődhetett. A Szenci járásban ez a legértékesebb biocentrum. A gyógynövények közül előfordul a gumós macskahere /Phlomis tuberosa/ és a pusztai meténg /Vinca herbacea/. A viszonylag ritka molyhos tölgy /Quercus pubescens/, a csertölgy /Quercus cerris/ és a tatár juhar /Acer tataricum/ Szlovákia területén itt fordulnak elő a legnyugatabbra. A Márton - erdő még a délkelet - európai erdőkhöz tartozik.

Növényvilága gazdag, a NATURA 2000 részét képezi, és a löszös juhar-tölgyes erdők része.

A Márton - erdő cserjeszintjén számos fagyal /Ligustrum vulgare/, kökény /Prunus spinosa/ és ükörkelonc /Lonicera xylosteum/ van. A gyepszint szintén gazdag. Megjelenik itt a gyöngyvirág /Convallaria majalis/ és az erdei gyöngyköles /Lithospermum purpureo-coeruleum/.

A csehszlovákiai geobotanikai térképek szerint Szenc természetes vegetációjú területét a következő vegetációs egységek alkotják:

Nyáras-füzes ligeterdő

Szenc déli határát alkotják. Puha ártéri erdők, fűz-nyár erdők és bokorfüzesek egyaránt előfordulnak itt. A domináns növények a következők: mandulalevelű fűz /Salix triandra/, fehér fűz /Salix alba/, csigolyafűz /Salix purpurea/, fehér nyár /Populus alba/, fekete nyár /Populus nigra/ és a mézgás éger /Alnus glutinosa/.

Alföldi ligeteerdők

A régió keleti részén terülnek el a feketföldön. Kőrises sziles és tölgyes sziles erdőtársulásokat alkotnak. A lombkoronaszintet kemény ártéri fák alkotják; kocsányos tölgy /Quercus robur/, kőris /Fraxinus/. A cserjeszinten veresgyűrűs som /Swida sanguinea/, kárpáti som /Swida hungarica/ és közönséges kecskerágó nő. A gyógynövények közül az erdei szálkaperjével /Brachypodium sylvaticum/, a változó boglárkával /Ranunculus fallax/ és az óriás csenkesszel /Festuca gigantea/ találkozhatunk.

Pannon égeres-tölgyes

A régió dombhátos területein húzódnak a feketeföldön. Tipikus növények: kocsányos tölgy /Quercus robur/, hamvas tölgy /Quercus pedunculiflora/, mezei juhar /Acer campestre/, fekete bodza /Sambucus nigra/, vesszős fagyal /Ligustrum vulgare/.

Pontuszi-pannon xeroterm tölgyes

Kis területeken fordulnak elő. Erdősztyeppi és szubmediterrán növényfajokban nagyon gazdagok. Domináns fajok a hamvas tölgy /Quercus pedunculiflora/, olasz tölgy /Quercus virgiliana/, csertölgy /Quercus cerris/, erdélyi kocsánytalan tölgy /Quercus polycarpa/, tatár juhar /Acer tataricum/, mezei juhar /Acer campestre/, a cserjeszinten a vesszős fagyal /Ligustrum vulgare/, a varjútövis /Rhamnus catharticus/ és a húsos som /Cornus mas/. A gyeptársulások is gazdagok: pusztai csenkesz /Festuca rupicola/, erdei gyöngyköles /Buglossoides purpurocaerulea/.

Cseres-tölgyes

A régió északi részén, a barnaföldön fordulnak elő. Kis területen a dárdás karéjú kocsánytalan tölgy /Quercus dalechampii/, az erdélyi kocsánytalan tölgy /Quercus dalechampii/, a hamvas tölgy /Quercus pedunculiflora/, a csertölgy /Quercus cerris/ és a mezei juhar /Acer campestre/ domináns. A cserjeszintet a vesszős fagyal /Ligustrum vulgare/, a kökény /Prunus spinosa/ és a parlagi rózsa /Rosa gallica/ alkotja. A gyepszint is gazdag. Ide tartozik: fekete led /Lathyrus niger/, fűrészfű /Serratula tinctoria/.

Szenc állatvilága

Szlovákia állatföldrajzi felosztása szerint Szenc élővilága a pannon sztyeppek közé tartozik. A környéken szárazságkedvelő és vízi élővilág fejlődött ki, mely az alföldi tájhoz kötődik. A régió északi részén, a Márton - erdőben, a Fekete-víz folyásától délre és az ártéri erdőkben szárazságkedvelő állatok élnek. Vízi faunával a mesterségesen létesített kavicstavakban, a Fekete-víz eredeti medrében és a mesterséges folyómederben találkozhatunk. A Márton - erdő avarszintjén apró gerinctelenek, félrovarok /Protura/, ugróvillások /Collembola/, lábaspotrohúak /Diplura/ és barna százlábúak /Lithobius forficatus/ élnek.

Gerinctelenek /Evertebrata/

A régióban a gerincteleneket a következő fajok képviselik: puhatestűek /Mollusca/, pókok /Aranea/, bogarak /Coleoptera/, hártyásszárnyúak /Hymenoptera/, ízeltlábúak /Arthropoda/, szöcskék /Ensifera/, szitakötők /Odonata/. A puhatestűek közül találkozhatunk a nagy borostyánkőcsigával /Succinea putris/, éti csigával /Helix pomatia/, fehérszájú kerti csigával /Cepaea hortensis/.

A pókok közül itt élnek a keresztes pókok /Araneidae/, márványos keresztespókok /Araneus marmoreus/ és a fehér karolópókok /Thomisus onustus/.

A bogarak az élőlények legnépesebb csoportját alkotják. A virágok beporzásában fontos szerepe van az aranyos rózsabogárnak /Cetonia aurata/, a tőröspoloskának /Troilus luridus/ és a kék fadongónak /Xylocopa violacea/. Az erdőkben előfordulnak orrszarvúbogarak /Oryctes nasicornis/, nagy szarvasbogarak /Lucanus cervus/, májusi cserebogarak /Melolontha melolontha/.

A hártyásszárnyúak közül a gubacsdarázs /Cynips quercus/ a tölgyek levelein él. A közönséges szúnyog pedig az emberek életét teszi kellemetlenebbé. Az ízeltlábúak közül tavasszal az erdőben kis Apollo-lepkék röpködnek, a tisztásokon pedig kéköves bagoly /Catocala fraxini/, gyászlepke /Nymphalis antiopa/, sakktáblalepke /Melanargia galathea/. A fokozottan védett lepkék közé a fecskefarkú lepke /Papilio machaon/ és a kardoslepke /Iphiclides podalirius/ tartozik.

A szitakötők közül a laposhasú acsa /Libellula depressa/, a sávos szitakötő /Calopteryx splendens/ és a lomha rabló /Lestes sponsa/ a tavak és a Fekete-víz környékén él.

Gerincesek (Vertebrata)

Szencen a kétéltűek /Amphibia/, hüllők /Reptilia/, halak /Osteichthyes/, emlősök /Mammalia/ és a madarak /Aves/ is képviselve vannak.

A kétéltűek közül veszélyeztetett fajok közé tartozik a tavi béka /Rana ridibunda/, az erdei béka /Rana dalmatina/ és a zöld varangy /Bufo viridis/.

A hüllők közül a vízisikló fordul itt elő, melynek kedvez az ártéri erdők nedvessége és árnyékossága. A Márton - erdőben él az erdei sikló /Elaphe longissima/, amelynek hossza elérheti a 2 métert is.

Halak élnek a Fekete-vízben és a mesterségesen kialakított tavakban is. A Napfényes - tavakban él a legtöbb féle hal: európai angolna /Anquilla anquilla/, európai harcsa /Silurus glanis/, szélhajtó küsz /Alburnus alburnus/, fenékjáró küllő /Gobio gobio/, közönséges kárász /Carassius, carassius/, ponty /Cyprinus carpio/, bodorka /Rutilus rutilus/. A Fekete-víz medrében megtalálható a balin /Aspius aspius/, a paduc /Chondrostoma nasus/ és a magyar bucó /Zingel zingel/.

Szenc területén különböző emlősállat él. A Márton - erdőben rovarevők élnek, mint a közönséges vakond /Talpa europaea/ és az erdei cickány /Sorex araneus/. Megtalálható itt a kislábú erdeiegér /Apodemus microps/ és a nyuszt /Martes martes/ is. Az utóbbi években az alföldi erdőkben elszaporodott a vaddisznó /Sus scrofa/ és az európai őz /Capreolus capreolus/. A mezei nyúllal minden száraz helyen találkozhatunk. A vízipocok /Arvicola terrestris/ élete a vízhez van kötve. Ezen kívül találkozhatunk még vörös rókával /Vulpes vulpes/, mezei hörcsöggel /Microtus alvaris/, házi egérrel /Mus musculus/ és vándorpatkánnyal /Rattus norvegicus/.

A madárfajok változatossága nagyon nagy. A ragadozók közé az egerészölyv /Buteo buteo/ és a héja /Accipiter gentilis/ tartozik. A baglyok közül találkozhatunk a macskabagollyal /Strix aluco/, fülesbagollyal /Asio otus/, gyöngybagollyal /Tyto alba/ és a füleskuvikkal /Otus scops/. Rajtuk kívül itt él a kis fakopáncs /Dendrocopos minor/, a nagy fakopáncs /Dendrocopos major/, a zöld küllő /Picus viridis/, a kakukk /Cuculus canorus/, az erdei pityer /Anthus trivialis/ és a vadgerle /Streptopelia turtur/.

Az énekesmadarak közül jelentős a fülemüle /Luscinia megarhynchos/, a barátposzáta /Sylvia atricapilla/, az erdei pinty /Fringilla coelebs/, a csilpcsalpfüzike /Phylloscopus collybita/, a függőcinege /Remiz pendulinus/ és a gyurgyalag /Merops apiaster/.

A Napfényes - tavakat rendszeresen látogatják a bütykös hattyúk /Cygnus olor/, a szárcsák /Fulica atra/, a dankasirályok /Larus ridibundus/ és a tőkés récék /Anas platyrhynchos/.

A városi környezetben él a füsti fecske /Hirundo rustica/, a házi rozsdafarkú /Phoenicurus ochruros/, a molnárfecske /Delichon urbica/ és a házi veréb /Passer domesticus/.

Environmentális jellemzés

Szlovákia environmentális - környezeti regionalizációja szerint Szenc környéke nem tartozik a jelentősen károsodott környezetek közé. Ez a terület a mérsékelten szennyezett környezet közé tartozik. A környezet minőségének felmérésekor figyelembe kell venni a levegő, a víz, a talaj, az ásványok és az organizmusok szennyezésének mértékét.

A levegő szennyezésében legnagyobb szerepet a Doprastav Bratislava a. s., a Dalkia Senec és a boldogfai úton lévő kazánházak játsszák. A szennyezéshez hozzájárulnak a kisebb vállalatok és a középületek kazánjai is. 2005-ben javult a levegő minősége. A levegőt a közúti közlekedés is erősen szennyezi.

A felszíni vizek tisztasága nem megfelelő. A Fekete - vizet szennyezi a szennyvíztisztító telep, amely minőségileg nincs a megfelelő szinten. A felszíni vizek minőségileg a biológiai szennyezés szerint a IV. osztályba tartoznak. A felszín alatti vizek szennyezéséről az ember tehet, mivel a mezőgazdaságban rengeteg vegyi anyagot juttat a talajba.

A talajszennyezéshez hozzájárul a mezőgazdaságban használt nagy mennyiségű műtrágya. Egy másik rontó tényező a víz- és szélerózió a löszös talajokon, északon. Az alapkőzetet szennyezik az illegális szemétlerakók.

A zajterhelés főleg a közúti forgalomnak ,,köszönhető”.

Szenc társadalomföldrajza

Szenc rövid történelmi áttekintése

A terület már az újkőkorszakban /Kr. e. 5500 - 3500/ is lakott volt, erről különféle régészeti leletek /főleg agyagedények/ tanúskodnak. Kerültek elő leletek a bronzkorszakból /gyűrűk, tű, bronzdíszek/ és a vaskorszakból is /csákány, fülbevalók, kések/. A Római Birodalom tündöklése idején a környék a római határvonalon feküdt. A korai középkorban különféle szláv népek éltek itt, később a terület a Magyar Fejedelemség, majd a Magyar Királyság részévé vált.

Szenc első írásos említése – Roland nádor és pozsonyi ispán adománylevelében – 1252-ből származik. 1335-től a főtéren keddenként heti vásárokat tartottak. Különböző okiratok maradtak fenn a 14., 15. és a 16. századból, melyek Szenc akkori közigazgatási helyzetéről számolnak be. 1715-ben a település az Eszterházyak birtokába került, akik kastélyt építtettek a városban /az épület ma Kis Stiftként ismeretes/. 1773-ban Szencen női fegyintézet létesült. 1845-ben megkezdődött a kavicsbányászat a Pozsony-Szenc-Galánta vasútvonal kapcsán. 1853-ban megalakult a Szenci Posta.

1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a város Csehszlovákiához került, majd 1938 – 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 1960-tól a Pozsony - vidék közigazgatási egység részét képezi, 1996-tól pedig a Szenci járás központja.

Szenc lakossága

A lakosság számának változásai

Az első, 1768-as népszámlálás szerint Szencnek 1032 lakosa volt. 1869-ben a város 2837-en lakták. Ettől az évtől 10 - 11 évenként már rendszeresen tartottak népszámlálást.

A pozitív gazdasági helyzetnek köszönhetően a 20. század első éveiben fokozatosan nőtt Szencen a lakosság száma, 1920-ra már 4655 főt tett ki. A háborús időkben a népszámlálás elmaradt, 1950-ben a lakosok száma 5899 volt. A 70-es és 80-as években egyre többen költöztek a környékre, így a város lakossága 1991-ben elérte a 14 357-et, 2011-ben pedig a 17 050 főt.

A lakosság természete és mesterséges szaporulata

A demográfiát alapvetően két tényező, a natalitás /születések száma/ és a mortalitás /elhalálozások száma/ befolyásolja. A születések száma 2001-től folyamatosan nő, az elhalálozások száma azonban nem mutat semmiféle szabályosságot.

A lakosság természetes szaporulata abszolút értékben és ‰-ben Szencen 2001 - 2010 között:

Év	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010
Natalitás abszolút értékben	125	94	151	164	189	177	183	203	223	244
Natalitás ‰-ben	8,20	6,16	9,85	10,54	12,01	11,13	11,38	12,46	13,58	14,65
Mortalitás abszolút értékben	97	112	105	108	113	119	114	119	115	133
Mortalitás ‰-ben	6,37	7,34	6,85	6,94	7,18	7,49	7,09	7,30	7,00	7,99

(Forrás: Szenci Városi Hivatal, 2011)

A bevándorlás mértéke a 2001 – 2011-es időszakban 2001-ben volt a legkisebb /283 fő költözött be/, a legnagyobb pedig 2010-ben /563 fő költözött be/. A kivándorlás mértéke ugyanezen időszakban 2006-ban volt a legkisebb /235 fő költözött el/, a legnagyobb pedig 2010-ben /379 fő költözött el/.

A lakosság mesterséges szaporulata abszolút értékben és ‰-ben Szencen 2001 - 2010 között:

Év	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010
Imigráció abszolút értékben	283	402	479	398	387	365	403	484	467	563
Imigráció ‰-ben	18,57	26,34	31,24	25,58	24,59	22,96	25,05	29,71	28,44	33,80
Emigráció abszolút értékben	286	316	299	272	304	235	265	342	339	379
Emigráció ‰-ben	18,77	20,70	19,50	17,48	19,32	14,78	16,47	20,99	20,65	22,76

(Forrás: Szenci Városi Hivatal, 2011)

Lakosságeloszlás

A lakosságot kor szerint feloszthatjuk munkaképességük alapján munkaképes életkor előtti időszak /0-14 évesek/, munkaképes életkor időszaka /15-64 évesek/ és munkaképes életkor utáni időszak /64+ évesek/. Ha a gyermekkorúak számát elosztjuk az időskorúak számával, az így kapott értéket beszorozzuk százzal, akkor megkapjuk az öregedési index értékét. Szenc esetében az öregedési index 2011-ben 189,67% volt, tehát a lakosság elöregedéséről beszélhetünk.

A lakosság nem szerinti megoszlását a feminitási index /hány férfi jut 1 000 nőre/ és a maszkulinitási index /hány nő jut 1 000 férfira/ befolyásolja. A 2011-es népszámlálás szerint Szenc lakosainak 51,39%-a nő /8 762 fő és 1057,2 ‰ a feminitási index/ és 48,61%-a férfi /8 288 fő és 945,9 ‰ a maszkulinitási index/.

A lakosság kor szerinti felosztása abszolút értékben és ‰-ben Szencen 1970-ben, 1980-ban, 1990-ben, 2001-ben, 2011-ben:

Év	1970	1980	1991	2001	2011
Férfiak száma	4226	5306	7002	7109	8288
Nők száma	4305	5466	7355	7564	8762
Maskulinitási index	981,6	970,7	952,0	939,8	945,9
Femminitási index	1018,7	1030,2	1050,4	1064,0	1057,2

(Forrás: Fedor, 2004)

A lakosság nemzetiségi és vallási hovatartozása

2011-ben a lakosság 68,06%-a szlováknak, 14,7%-a magyarnak, 0,69%-a csehnek, 0,11%-a ukránnak, 0,08%-a lengyelnek, 0,07%-a pedig morvának vallotta magát. Az összlakosságból 2752-en, azaz a lakosság 15,79%-a nem vállalta fel nemzetiségét.

Ugyanebben az évben a lakosság 55,53%-a a római katolikus, 6,41%-a pedig az evangélikus vallás követőjének nevezte meg magát. A népszámlálási adatok tanúsága alapján a lakosok 15,4%-a nem hívő.

Szenc gazdasága

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

A kedvező környezeti feltételeknek köszönhetően a mezőgazdaság már a kezdetektől fontos szerepet tölt be a város és a környék életében. A 16. századig egyedül a mezőgazdaság biztosította a helyiek számára a megélhetést. A 18. századtól kezdve szerepe fokozatosan csökkent. 1950-től 1989-ig a Szenci Egységes Földművesszövetkezet irányítása alatt folyt a gazdálkodás. Ma főleg magánszemélyek /Černay Zdenek, Olasz József/ birtokolják és gazdálkodnak a termőföldeken.

A környéken leginkább gabonát /búza, árpa/, kukoricát, olajnövényeket /napraforgó, repce/, burgonyát és hagymát termesztenek.

A Szenchez tartozó területek 12%-át /500 ha/ erdő borítja, melyből csupán 1 ha a természetvédelmi terület.

Nyersanyag-kitermelés, ipari tevékenység

A területen 1845-ben kezdődött meg a kavicsbányászat, amely hosszabb-rövidebb megszakítással a mai napig is tart. A bányászat eredményeként jött létre a 116 ha alapterületű, napjainkban is közkedvelt üdülőközpont, a Napfényes - tavak.

Az ipari tevékenység kezdetei a városban a 20. század első felére nyúlnak vissza. Szencen 1908-ban villanyárammal működő malom, majd 1921-ben téglagyár létesült. Az ipar ezután már csak az 1989-es rendszerváltás után lendült fel újra; ekkor jöttek létre, illetve költöztek a városba különböző új vállalatok. A ma is működő cégek közül a legjelentősebbek az Elv Produkt a. s. /acélkábelek előállítása, telefonpóznák gyártása/; a Königfrankstahl s. r. o., Cotting Engineering s. r. o., Syde s. r. o. /fémmegmunkálás/; D&D interpol s. r. o., TGB Plast s. r. o. /műanyagfeldolgozás/; BMB Senec s. r. o., Mäso-Mospol s. r. o., Akvana s. r. o. /élelmiszeripar/; Drevorez Group s. r. o., Ariv Amaru s. r. o. /famegmunkálás/.

Kis- és nagyvállalatok

Az utóbbi években a városban több bevásárlóközpont is létesült. Ezek főleg különféle üzletláncok kihelyezett részlegei. Ide sorolható a TESCO, LIDL, KAUFLAND, BILLA, JEDNOTA, CBA, SAMOŠKA.

A magánkézben lévő kisebb vállalkozások főleg textil, ruhanemű, cipő és bútor árusításával foglalkoznak. A fodrász- és kozmetikai szalonok is egyre népszerűbbek.

Közlekedés, fuvarozás, raktározás

Szenc közlekedési csomópontban fekszik, a Pozsony - Galánta, a Pozsony - Nyitra és a Pozsony - Nagyszombat útvonalak találkozásánál.

A városon belüli közlekedést egy, az önkormányzat tulajdonában, egy pedig a Holiday Village vállalat tulajdonában lévő kisvonat biztosítja, valamint egy városi busz. A közúti személyszállításról a Slovak Lines a. s., a SAD Dunajská Streda a. s., a TURANCAR és az L+L s. r. o. busztársaságok, a közúti teherszállításról pedig a Transaport Padrosa s. r. o., az Avas Trans s. r. o. és a Stromm s. r. o. gondoskodnak.

Szencen a D1-es autópálya, valamint az osztrák határ közelsége miatt egy 45 710 m² alapterületű logisztikai központ is épült.

Turizmus

Szenc a turisták által kedvelt helységnek számít. Évente a világ több mint 20 országából egymillió turista érkezik a városba. A kirándulók főleg a szenci Napfényes-tavak üdülőterületet látogatják, ahol jól felszerelt strandok, játszóterek, sportpályák és különböző programok várják a vendégeket. A tavak északi oldalán kiépült az AQUAPARK néven ismert fürdő- és élményközpont is.

A város legnagyobb forgalmú szállodái a Hotel Senec, Hotel Zátoka, Hotel Delfín, Hotel Nostalgia, legkeresettebb éttermei a Nostalgia, Troya bar & restaurant, Holiday Village és a Lobster.

A turisták gyakran keresik fel a város történelmi épületeit és egyéb nevezetességeit is /Szégyenoszlop, Immaculata - szobor, zsinagóga, Szent Miklós plébániatemplom, Szentháromság kápolnája, Kis-Stift, Nagy-Stift/.

Oktatás

A városban nyolc óvoda /közülük egy magyar tanítási nyelvű: Szenczi Molnár Albert óvoda/, három általános iskola /magyar tanítási nyelvű a Szenczi Molnár Albert Alapiskola/ és három középiskola /magyar tanítási nyelvű a Szenczi Molnár Albert Gimnázium és Szakközépiskola/ működik.

Az említett oktatási intézményeken kívül a városban működik még három művészeti iskola és egy speciális iskola a fogyatékkal élő gyermekek számára.

Egészségügy

A környékbeliek egészségéről nyolc körzeti orvos és öt gyermekorvos gondoskodik. A speciális esetekkel 12 szakorvos foglalkozik. A városban kilenc fogorvosi rendelő és hét gyógyszertár is található. A lakosság egészségügyi ellátásáról Pozsony egyes kórháza gondoskodnak.

Művészet és kultúra

A szenci kulturális események legtöbbször a kultúrházban, a városi könyvtárban, a szabadtéri moziban, a városi múzeumban, a templomokban vagy a város utcáin zajlanak. Ezen eseményeken a helyi szervezetek közül rendszeresen fellép a Radosť énekkar, a Rigó színjátszó csoport, a SETAS tánccsoport, az Akcent Live zenekar és sokan mások.

Minden évben megrendezik a Szenci Nyár Évadnyitó Fesztivált, a Nagy Nyári Karnevált, az Almanapot, és rengeteg egyéb kulturális eseményt.

A szenci magyar összejövetelek és műsorok szervezője és támogatója a CSEMADOK.

Források

• Mgr. Fillerová Kristína, 2013. Geografia miestnej krajiny a jej význam vo vyučovaní geografie (na príklade mesta Senec). FPV UKF Nitra, rigorózna práca. (szlovák)
• Éghajlat
• www.vupop.sk (szlovák)
• Szlovák Hidrometeorológia Intézet