Nagy fakopáncs

Nagy fakopáncs
A hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Harkályalakúak (Piciformes) Család: Harkályfélék (Picidae) Alcsalád: Harkályformák (Picinae) Nem: Dendrocopos Faj: D. major
Tudományos név
Dendrocopos major Linnaeus, 1758
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nagy fakopáncs témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy fakopáncs témájú médiaállományokat.

A nagy fakopáncs (Dendrocopos major) a madarak osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában él. Hegy- és síkvidéki erdős helyek lakója.

Alfajai

• Dendrocopos anglicus
• Dendrocopos major beicki
• Dendrocopos major brevirostris
• Dendrocopos major cabanisi
• Dendrocopos major canariensis
• Dendrocopos major candidus
• Dendrocopos major hainanus
• Dendrocopos major harterti
• Dendrocopos major hispanus
• Dendrocopos major italiae
• Dendrocopos major japonicus
• Dendrocopos major kamtschaticus
• Dendrocopos major kitsutsuki
• Dendrocopos major major
• Dendrocopos major mandarinus
• Dendrocopos major mauritanus
• Dendrocopos major numidus
• Dendrocopos major paphlagoniae
• Dendrocopos major parroti
• Dendrocopos major pinetorum
• Dendrocopos major poelzami
• Dendrocopos major stresemanni
• Dendrocopos major tenuirostris
• Dendrocopos major thanneri

Megjelenése

Testhossza 23-26 centiméter, szárnyfesztávolsága 38-40 centiméter, testtömege 70-100 gramm. Feje teteje, nyaka és háta fekete, nagy, jellegzetes, fehér foltokkal. Hasa alja vörös.

A tojó

Életmódja

Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő hernyókat keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a bogarakat, és a gyümölcsöket is megeszi.

Ember által kihelyezett táplálékon

és egy dögön

Szaporodása

Saját maga által vájt, szűk bejárat után kiöblösödő odú csupasz aljzatára rakja 4-6 tojását, melyeken 14-16 napig kotlik. A fiókái fészeklakók, 20 napos korukban repülnek ki.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakorinak számít.

Védettsége

Hazánkban védett, eszmei értéke 10 000 Ft. Európában biztos állományú, a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján nem veszélyeztetett státuszú fajként tartják nyilván.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 3.)
• Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
• ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 

Külső hivatkozás

• Képek az interneten a fajról
• Internet Bird Collection - videók a fajról