Májusi cserebogár
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_w_4.jpg&filetimestamp=20050508154107) |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Melolontha melolontha Linné, 1758 |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Májusi cserebogár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Májusi cserebogár témájú médiaállományokat. |
.jpg&filetimestamp=20070323200847)
A májusi cserebogár (Melolontha melolontha) egy viszonylag gyakori európai bogárfaj, egyben a Kárpát-medence legnagyobb mezőgazdasági jelentőségű cserebogárfaja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Megjelenése
Az imágó 23–30 milliméter hosszú. A fej, az előtor és a potroh szürkésfekete, a szárnyfedők barnák. A potrohszelvények oldalán háromszög alakú világos foltok láthatóak, a szárnyfedőket ritkás fehér szőrzet fedi. A farfedő hosszú nyúlványban végződik.
A cserebogár lárvája, a 4–5 centiméteresre is megnövő pajor piszkosfehér színű, hátsó része felé sötétedik és vastagszik. Lábai a test elején, a barna fej közelében vannak. Rágói erősek.
[szerkesztés] Életciklusa
A májusi cserebogár teljes átalakulással fejlődik ki — a Kárpát-medencében 3, hidegebb vidékeken 4 év alatt. Ennek megfelelően hazánkban háromévenként, április–májusban tömegesen rajzik.
A megtermékenyített nőstény kevésbé árnyékolt, növényekkel sűrűn benőtt, fagymentes helyekre petézik 2-3 alkalommal; egy-egy csomóba 20–30 petét rak. A peték a talajnedvesség hatására duzzadnak meg, fejlődnek ki. A lárvák 30–50 nap múlva kelnek ki, többnyire június végétől. Először a peterakás évében, a nyár végén vedlenek, másodjára a következő nyár elején.
A lárvák talajban vízszintesen és függőlegesen is sokat mozognak:
- a fiatal lárvák humuszevők;
- az idősebbek polifág gyökérkártevők.
A legkárosabb az idős lárva. A lárva fejlődésének üteme függ a hőmérséklettől, a humusztartalomtól és a talajnedvességtől. Két telet tölt lárva alakban; gyakran 1 m mélyen. A lárva kora a fejtok méretéből állapítható meg (első év: 2–3 mm; második év: 3,5–5 mm; harmadik év: 6-7,5 mm). A harmadik év nyarának közepén bábozódik nagyjából egy ásónyomnyi mélyen. A bábbölcsőben kialakult szabad bábból őszre fejlődik ki az imágó — ez azonban nem jön a felszínre, hanem a talajban telel át.
Az imágók lombos fák leveleit szabálytalan karéjozással rágják (ritkábban a friss hajtásokat is) Alig 5-7 hétig élnek. Elsődleges szerepük a párosodás, amire általában az első-második héten kerítenek sort. A nőstény 10–20 centiméter mélyen, egyesével helyezi el 60–80 petéjét.
A három éves mellett van egy nagy, 30 éves gyakorisági maximumuk is.
[szerkesztés] A cserebogár és az ember
Az óriási étvágyú cserebogár mind pajorként, mind kifejlett állapotában problémát jelent a mező- és erdőgazdaságok számára. 1911-ben egy alkalommal több mint 20 millió példányt gyűjtöttek össze egy 18 km²-es erdőben. A faj irtásáról a középkor óta vannak feljegyzések, sőt, cserebogárra írt receptek is fennmaradtak.
A szezonjuk alatt érdemes este vagy kora reggel lerázni őket a fákról, ilyenkor ugyanis dermedtek, kevésbé kapaszkodnak, és még röpülni sem tudnak.
Az imágók tömeges megjelenésükkor mind a vad, mind a háziasított állatok kiváló tápláléka. A madarak a pajorokat is szívesen eszik. A 20. században a rovarirtó-szerek erősen megritkították a faj létszámát, de a vegyszerhasználat korlátozása miatt számuk ismét emelkedik (ehhez hozzájárulhat az éghajlat melegedése is).
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Cserebogarak és rokonaik (angol)
- Der Maikäfer, Senckenberg Museum, Frankfurt (német).
- Kártevők: a cserebogár francia és angol szöveg.
- Biological Pest Control (angol) Kutatás és kockázatbecslés a kártevő rovarok biológiai kontrolljával kapcsolatban az EU területén.
- Pajorok
