Füleskuvik
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Eszmei érték: 100 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Otus scops (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Füleskuvik témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Füleskuvik témájú médiaállományokat. |
A füleskuvik (Otus scops) a madarak (Aves) osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, ezen belül a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Dél-Európában, a Közel-Kelet egyes részein és az egykori Szovjetunió területén át egészen Mongóliáig húzódik a költőterülete. Télen a Szahara és az Egyenlítő közötti területre költözik. Az utóbbi években csökkent az állománya.
Alfajai [szerkesztés]
- európai füleskuvik (Otus scops scops) – Európa, Nyugat-Szibéria
- krétai füleskuvik (Otus scops cycladum) – Kükládok és Kréta
- ciprusi füleskuvik (Otus scops cyprius) – Ciprus, Közel-Kelet
- mallorcai füleskuvik (Otus scops mallorcae) – Baleár-szigetek
- szibériai füleskuvik (Otus scops pulchellus) – Szibéria, a Bajkál-tóig
- turáni füleskuvik (Otus scops turanicus) – Közép-Ázsia, Pakisztántól keleltre
- Otus scops vincii
Megjelenése [szerkesztés]
Testhossza 19-21 centiméter, szárnyfesztávolsága 53-63 centiméter, a testtömege évszaktól függően változik 79-93 gramm között. Fakéreg színű, szürke, barna és fekete tónusú álcázó tollazata szinte láthatatlanná teszi e kis madarat. A tollbóbita nem akadályozza a hallásban, de semmi köze nincs a hallószervhez. Veszély esetén a bagoly lesimítja a tollazatát, merev, egyenes tartást vesz fel, és félig behunyja a szemét. Ilyenkor letört ághoz hasonlít. Ez a testtartás csak nappal figyelhető meg.
Életmódja [szerkesztés]
Napközben egy ágon pihen és éjjel megy vadászni. Tápláléka főként rovarok, kisebb emlősök, gyíkok és madarak. E bagolyfaj legfeljebb 12 évig él. Költöző madár.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A költési időszak május-július közötti időszakra esik. Évente egyszer költ. A fészekaljban 3-4 fehér tojás található, ezeken a tojó 24-28 napig kotlik, eközben a hím vadászik a családnak. A kirepülés 21-29 nap múlva következik be, de a szülők még 40-50 napig segítenek a fiókáknak a vadászatban.
Kárpát-medencei előfordulása [szerkesztés]
Magyarországon kis számban, de rendszeres fészkelő.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. május 8.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2010. május 8.)
