Erdei gyöngyköles

Erdei gyöngyköles
kivirágzott példány
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Asteridae Csoport: Euasterids I Család: Borágófélék (Boraginaceae) Alcsalád: Boraginoideae Nemzetség: Aegonychon Faj: A. purpurea-coeruleum
Tudományos név
Aegonychon purpurea-coeruleum Holub.
Szinonimák
Buglossoides purpureo-coerulea I.M. Johnst., 1954 Lithospermum purpureo-coeruleum Lithospermum purpurocaeruleum L.
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Erdei gyöngyköles témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei gyöngyköles témájú médiaállományokat.

Az erdei gyöngyköles (Aegonychon purpurea-coeruleum) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába és a borágófélék (Boraginaceae) családjába tartozó faj. A növény, xerotherm (szárazság- és melegtűrő) és mészkedvelő tölgyesek jellemző faja. Nem védett.

Mostani nemzetségének egyetlen faja.

Egyes rendszerezők a Buglossoides nemzetségbe, mások pedig a Lithospermum nemzetségbe helyeznék vissza.

Előfordulása

Az erdei gyöngyköles Dél- (Spanyolországtól Törökországig) és Közép-Európa területén honos, de a Brit-szigeteken és Oroszország dálnyugati részén is előfordul. Északon hiányzik. Termőhelyein többnyire nagyobb csoportokban nő.

Megjelenése

Az erdei gyöngyköles 20–50 centiméter magas, gazdagon indás gyöktörzses évelő növény. Virágtalan állapotban is viszonylag könnyen felismerhető szabályos (szórt állású) levélzetéről, indáiról. A később fejlődő hosszú, meddő hajtások indaszerűen elhajlanak, csúcsukon gyakran legyökereznek. A levelek keskeny lándzsa alakúak, hegyesek, ép szélűek, 5-10 centiméter hosszúak. A párta karimája 1-1,5 centiméter széles, csöve 1,5-2 centiméter hosszú, eleinte bíborvörös, elnyílóban kék színű. Termései 4–5 milliméter hosszúak, simák, feltűnő, fénylő fehér makkocskák.

Életmódja

Az erdei gyöngyköles napfényes, száraz lomberdők és cserjések, bokorerdők lakója. A meleg, meszes, tápanyagban és humuszban gazdag, laza talajokat kedveli.

A virágzási ideje április-június között van. A virágok vörösből kékbe való elszíneződése a sejtnedv kémhatásának változásán alapul. A fiatal virágok sejtnedve savas kémhatású, színanyaguk ezért vörös. Az idősebb virágokban a sejtnedv közömbössé vagy lúgossá válik, ekkor a színanyag kék.

Képek

• 

  a növény

• 
• 
• 

  virágai

• 
• 

  termései

• 

  telepei

• 

Források

• A magyarországi edényes flóra határozója (Szerk.: Simon Tibor), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2000
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
• Neil Fletcher: Vadvirágok (Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve), ISBN 963 9491 349
• http://www.theplantlist.org/tpl/record/tro-4000095