Nagy borostyánkőcsiga
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Succinea putris Linnaeus, 1758. | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy borostyánkőcsiga témájú médiaállományokat és Nagy borostyánkőcsiga témájú kategóriát. |
A nagy borostyánkőcsiga (Succinea putris) Magyarországon is honos, a tüdőscsigákhoz tartozó szárazföldi csigafaj.
Külalakja[szerkesztés]
A csigaház 15–32 mm magas, 7–17 mm széles és három vagy négy kanyarulatból áll. A hosszúkás és tojásdad ház nagy részét az utolsó kanyarulat teszi ki. Héja igen vékony, vörösessárga borostyánszín vagy zöldessárga, kissé áttetsző. Maga az állat többnyire sárgásszürke színű, de előfordul a halványsárgától a sötétbarnáig több színváltozatban is. Szemei a tapogatói végén ülnek.
Elterjedése és életmódja[szerkesztés]
A borostyánkőcsiga az északi részek kivételével egész Európában és Nyugat-Ázsiában megtalálható. Vízhez kötött faj, vízparti bozótosokban, nedves réteken, mocsarakban és holtágakban él. A kiszáradást nem bírja, ellenben teste sokszor annyi vizet vesz fel, hogy képtelen házába visszahúzódni. Ha vízbe esik, hosszabb időt is el tud tölteni víz alatt, míg kimászik a szárazra. Bomló és friss növényi részekkel táplálkozik. A telet az elszáradt növényzet alatt vagy a laza földben tölti. A többi szárazföldi csigához hasonlóan hímnősek, petéit 20-30-as (maximum 90) csomagokban rakja le kövekre, levelekre vagy a talajra. A kis csigák a petéből a hőmérséklettől függően 11-21 nap alatt kelnek ki. Élettartamuk kb. két év.
Parazitái[szerkesztés]
A borostyánkőcsigák köztesgazdái a madarakat fertőző Leucochloridium paradoxum laposféregnek. A parazita a madárürülékből kerül a csigába, ahol annak emésztőrendszerében megnövekedve a gazdaállat csápjába furakodik és ott színeivel és lüktető mozgással igyekszik a madarak figyelmét felkelteni. A madarak a csiga csápját hernyóval vagy lárvával tévesztik össze, lecsípik és ilyen módon zárul be a laposféreg életciklusa.
A nagy borostyánkőcsiga Magyarországon nem védett.
Források[szerkesztés]
- Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 963 11 2610 2
- Kuhl W, Die Entwicklung der Bernsteinschnecke Succinea putris L., Zoologisches Institut der Universitat Frankfurt am Main (PDF-Datei; 343 kB)
- C. R. Boettger: Zur Lebensweise der Schnecken Succinea und Semilimax. Zeitschrift für Morphologie und Ökologie der Tiere, 29: 229-230, Göttingen 1934.
- Ewald Frömming: Biologie der mitteleuropäischen Landgastropoden. 404 S., Duncker & Humblot, Berlin 1954.
- Michael P. Kerney, R. A. D. Cameron & Jürgen H. Jungbluth: Die Landschnecken Nord- und Mitteleuropas. 384 S., Paul Parey, Hamburg & Berlin 1983 ISBN 3-490-17918-8
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gemeine Bernsteinschnecke című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
