Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakközépiskola

	Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakközépiskola
	Szenczi Molnár Albert Gimnázium - az iskola épülete
Típus	gimnázium

A Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakközépiskola (hivatalosan Spojená škola s vyučovacím jazykom maďarským, magyarul Közös Igazgatású Magyar Tanítási Nyelvű Iskola) a szlovákiai Szenc városának egyetlen magyar nyelvű középiskolája.

Az iskola diákjai három különböző szakon (gimnázium, vállalkozói, óvodapedagógia) végezhetik tanulmányaikat az intézményben.

Az iskola története[szerkesztés]

Az újrakezdés[szerkesztés]

A második világháború után pár évvel újra megkezdődött a magyar oktatás a Felvidéken. A szenci magyar alapiskola 1950. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit. Az 1950/51-es tanév az első 5 évfolyammal indult, de csak 3 osztályban. Az iskolában ekkor még csak három tanító tevékenykedett. Az 1951/52-es tanévben vette kezdetét a magyar középiskolai oktatás is. Az alapfokú oktatás (1-5. évfolyam) alapiskolának, a felsőfokú (6-8. évfolyam) pedig középiskolának felelt meg. A tanulók a nyolcadik osztály elvégzése után záróvizsgáztak magyar, szlovák és orosz nyelvből, valamint matematikából. Ez hasonlított a mai érettségi vizsgákhoz.

Az 1958/59-es tanévben indult meg a szenci gimnáziumi tagozat a magyar alapiskola épületében. Ekkor vált az iskola harmadfokú tizenegy éves középiskolává. Ez további hároméves képzést adott a tanulóknak. Azok a tanulók, akik a nyolcadik osztály elvégzése után szerettek volna továbbtanulni, megtehették ezekben az osztályokban. Ezzel párhuzamosan nyílt meg a dolgozók esti iskolája is.

Az önálló középiskola[szerkesztés]

1965-re az egyesített tizenegy éves iskola tanulóinak létszáma közeledett az ezerhez. Szükségessé vált, hogy az általános iskola és a középiskola különváljék, és önálló igazgatás alá kerüljön. Megegyezés alapján végül az alapiskola maradt a régi épületben, míg a középiskolai tagozat elköltözött. Így történt meg, hogy 1965. július 1-jén Általános Középiskola néven egy új iskolai egység jött létre Szenczi Molnár Albert városában.

1965. szeptember 1-jén megkezdődött a tanítás az iskola új épületében, melyben egykor az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium egyik kirendelt tagozata székelt és működött. „Tíz tanteremben, négy szertárral, tornateremmel és sportpályával a közelben megkezdtük munkánkat. A tizennégy pedagógus, noha létszáma csekély, de szívben annál nagyobb enthuziazmussal indult meg azon az úton, amely orvosi, mérnöki, tanári pályákra és a társadalmi élet további szakaszaira volt hivatott előképzést nyújtani.”

1966-ban megszületett az iskola folyóirata LÁNG (később ÚJ LÁNG) címmel, mely írott szó formájában örökítette meg az intézmény életét, tevékenységét. Az újság mintegy három hónaponként jelent meg, szerkesztői főleg a diákok voltak. (Az Új Lángot az 1990-es évek végétől az iskola új lapja, az Észhárító váltotta fel.)

1970-ben az Oktatásügyi Minisztérium a középiskolát gimnáziummá minősítette. 1971-ben megjelent az iskola első évkönyve, mely az 1970/71-es tanév eseményeit dolgozta fel.

Az új szakközépiskola és a Szenczi Molnár Albert Gimnázium[szerkesztés]

Negyvenéves kiemelkedő gimnáziumi múlt után az intézmény a 90-es évek közepén szakközépiskola is lett, megnyílt ugyanis a szenci Leány-szakközépiskola. „… a Pozsony-vidéki járásban ez az egyetlenegy magyar szakközépiskola… a volt igazgatónk, Hlavatý Sándor érdeme, hogy a gimnázium mellett megnyílhatott a négyéves, érettségivel végződő szakközépiskola is. Innen kikerülve a lányok a közgazdaságtani egyetemen vagy a jogi karon képezhetik tovább magukat…”

2001-ben a Leány-szakközépiskola átalakult vállalkozói iskolává, és ugyanebben az évben a gimnázium felvette a város szülöttének, Szenczi Molnár Albertnek a nevét. „...egy rendhagyó ünnepélyes nap volt iskolánk életében. A tanárok és a diákok több évnyi igyekezete meghozta gyümölcsét. Gimnáziumunk felvette a Szenczi Molnár Albert nevet. Az alma mater falai között megrendezett színvonalas névadó ünnepségen száznál több meghívott vendég jelent meg, … az iskola igazgatója ünnepi beszédében örömmel szegezte le, hogy az iskola ezentúl az elismert nyelvész és irodalmár nevét viseli, és reményét fejezte ki, hogy intézményünkben ehhez a névhez méltó oktató-nevelő munka folyik majd …”

A 2011/12-es tanévben oktatott két szak kibővült egy harmadikkal, mégpedig az óvodapedagógia és nevelőivel.

Az iskola megnevezései[szerkesztés]

1958–1964	Általános Műveltséget Nyújtó Középiskola	(a Tizenegy éves Középiskola keretében)
1964–1965	Általános Középiskola	(a Tizenegy éves Középiskola keretében)
1965–1970	Általános Középiskola
1970–1991	Magyar Tannyelvű Gimnázium
1991–2001	Magyar Tannyelvű Gimnázium	+ Leány-szakközépiskola
2001–2011	Szenczi Molnár Albert Magyar Tannyelvű Gimnázium	+ Vállalkozói Szakközépiskola
2011–	Szenczi Molnár Albert Magyar Tannyelvű Gimnázium	+ Szakközépiskola (vállalkozói, óvodapedagógiai és nevelői)

Igazgatók[szerkesztés]

Év	Igazgató	Helyettes
1958/59-1961/62	Párkány Antal	Farkas Ferenc
1961/62-1977/78	Herdics János	Párkány Antal
1978/79-1991/92	Hlavatý Sándor	Párkány Antal
1992/93-1997/98	Szabó László
1997/98-1999/00	Pereszlényi Mária
2000/01-2009/10	Kontár (Póda) Ildikó	Seszták Attila
2009/10 -	Kontár (Sztracena) Zsuzsanna

Híres diákok[szerkesztés]

Bárdos Gyula a Magyar Közösség Pártja volt parlamenti képviselője és frakcióvezetője
Görföl Jenő kultúraszervező, fényképész, a Csemadok országos titkára
Mészáros Alajos az Európai Parlament képviselője
Novota János labdarúgó
Vrabec Mária író, újságíró

Tantárgyak[szerkesztés]

A gimnáziumban a nyelvek és a természettudományi tantárgyak oktatását helyezik előtérbe; a vállalkozóisok ezeken kívül tanulnak könyvelést, ökonómiát, gazdasági számítást és jogi alapismereteket szereznek. Az óvodapedagógia szakon pszichológiát, pedagógiát, zenét, képzőművészetet tanulnak, elsajátítják a hangszereken való játszás fortélyaival.

Szakkörök[szerkesztés]

Működő szakkörök: angol szakkör, irodalmi színpad, játék az óvodában, kartográfia, matematika, könyvelés és adminisztráció, német szakkör, sportkör, színjátszás, történelem

Versenyek[szerkesztés]

Diákjaink különböző járási, kerületi, országos, sőt nemzetközi versenyeken is képviselik iskolánkat. Ezekről nemritkán helyezésekkel térnek haza. Ezek közül néhány:

Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny (tavaly - országos: lírai kisszínpad – aranysáv, Nagy György – bronzsáv)
Szép Magyar Beszéd (tavaly: kerületi: Simon Bence – 2. hely, országos: Simon Bence – részvétel)
Felvidéki Magyar Matematika Verseny (tavaly: Gujber Gabriella, Simon Bence – sikeres megoldók)
Konkoly Thege Miklós Matematika Verseny (tavaly: Tóth Krisztián – 1. hely)
Vámbéri Ármin Idegen Nyelvi Verseny (tavaly: Tóth Krisztián – 3. hely, Simondel Róbert – 3. hely)
Sakkvilágbajnokság és különböző sakkversenyek (tavaly: világbajnokság: Kolodits Renáta – részvétel, idén - Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság - Tomovics Evelin – 3. hely)
Matematika Olimpia (tavaly - kerületi: Simon Bence, Tóth Krisztián – részvétel)
Nyelvi Olimpiák (tavaly - kerületi: Tóth Krisztián, Simondel Róbert – részvétel)
Bibliai Olimpia (tavaly - országos: Gujber Gabriella, Bors Marianna, Simon Bence –1. hely)
Kosárlabda, kézilabda, és egyéb sportversenyek (tavaly - kosárlabda bajnokság: lányok – 1. hely)

és még sok más…

Kirándulások[szerkesztés]

Iskolánk diákjai és tanárai évről évre egyre több tanulmányi kiránduláson vesznek részt. Belföldi és külföldi kirándulásaink során jártunk már Kassán, a történelmi Nógrád-megyében, Ópusztaszeren, Budapesten, de Párizsban, Londonban és Rómában is. Már-már hagyomány a minden évben megrendezett sítanfolyam is.