Rákóczi-család
A Rákóczi család az 1300-as években a Bogát-Radvány nemzetségből eredő középnemes, később uralkodó család, neve Rákóc településre utal. Országos jelentőségre csak az 1600-as évekre emelkedett, majd másfél százados történelmi szereplése után II. Rákóczi Ferenc halálával leáldozott.
A család címere: vörös mezőben hármas zöld halomból növő, arany keréken álló, arannyal áttört, kiterjesztett szárnyú fekete sas, mely fölemelt jobbjában arany markolatú szablyát tart. Jelmondata: Si Deus pro nobis, quis contra nos („Ha Isten velünk, ki ellenünk?”).
Jelentős történések a Rákóczi családban
Férfiágon 1756 júniusa második felében, leányágon 1780. július 8-án halt ki.
Az ősi rákóci birtokon a középnemesi ág a fejedelmi ággal körülbelül egy időben, 1754-ben halt ki Rákóczi Andrással.
A másik ág az 1517-ben megszerzett Felső-Vadász Abaúj vármegyei községről felsővadászi előnévvel élt; ezen ágból Rákóczi Zsigmond és Ferenc 1588, Rákóczi Lajos 1607-ben bárói, Rákóczi Pál országbíró grófi rangot kapott.
I. Rákóczi György fejedelem 1645. december 16-án a linzi béke értelmében megkapta a római birodalmi hercegi/fejedelmi címet (princeps), II. Rákóczi György pedig 1654. június 23-án, Varsóban megszerezte a lengyel állampolgárságot.
I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem a birodalmi hercegi cím mellett 1664. szeptember 14-én Ebersdorf örökös magyar grófságot és 1666. július 30-án a Sáros vármegyei örökös főispánságot kapta, száműzetése alatt, Franciaországban a Sárosi gróf címet viselte.
A legjelentősebb Rákóczi-hagyaték az Erdődy családhoz került, amikor Erdődy II. György László a Rákócziak egyetlen örökösét, Rákóczi Erzsébetet vette feleségül.
Bogát-Radvány nemzetség
A Bogát-Radvány nemzetség azok közé tartozik, amelyek nem ősi foglalás, hanem királyi adományozás útján jutottak birtokaikhoz. Kézai Simon Csehországa teszi az eredetüket.
A nemzetség tagjai a tatárjárás előtt már birtokosok voltak Lazony, Lúcz és Berettő helységekben. A nemzetségből ismert volt ekkor Csepán fia Csíz (1227–1252), Bogát fia István és fivére Phylke (Filke), Csele fia Szécs és Pongrác, Ipolt fia István, Mog fia Sándor. A tatárjárás után a nemzetséghez tartozó birtok volt Csíz, Mérk, Sóskút, Körtvélyes, Arács, Rákóc és Morva is. Gyapoy fia volt Pál főispán (1278–1282) dictus Chyz, akinek a neje Pazdich lány volt: tőle származik a Rákócziak törzse.
A Rákóczi család első ismert tagja Balázs apja Mihály 1328-ban tűnik fel Rákóc településen.
II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna családfája
| Rákóczi Zsigmond | ? | Zrínyi III. Miklós | Karlovics Ilona | ||||||||||||
| Rákóczi János | Némethy Sára | Zrínyi IV. Miklós sz. 1508 † 1566. szeptember 8. |
Frangepán Katalin † 1561 | ||||||||||||
| Rákóczi Zsigmond sz. 1544, Felsővadász † 1608. december 5., Felsővadász |
Gerendi Anna | Zrínyi IV. György sz. 1549. április 13. † 1603. május 4., Vép |
Stubenberg Zsófia grófnő | ||||||||||||
| I. Rákóczi György sz. 1593. június 8., Szerencs † 1648. október 11., Gyulafehérvár |
Lorántffy Zsuzsanna sz. 1600, Ónod † 1660. április 18., Sárospatak |
V. Zrínyi György sz. 1599. január 31., Csáktornya † 1626. december 18., Pozsony |
Rimaszécsi Széchy Magdolna | ||||||||||||
| II. Rákóczi György sz. 1621. január 30., Sárospatak † 1660. június 7, Nagyvárad |
Báthory Zsófia sz. 1629 † 1680. június 14., Munkács |
Zrínyi IV. Péter sz. 1621. június 6., Verbovec † 1671. április 30., Bécsújhely |
Frangepán Katalin † 1673. november 16. | ||||||||||||
| I. Rákóczi Ferenc sz. 1645. február 24. † 1676. július 8., Zboró |
Zrínyi Ilona sz. 1643, Ozaly, Horvátország † 1703. február 18., Nikomédia, Kis-Ázsia |
||||||||||||||
| II. Rákóczi Ferenc sz. 1676. március 27., Borsi † 1735. április 8., Rodostó |
Rákóczi Julianna sz. 1673. szeptember † 1717 |
||||||||||||
Források
- Pallas Nagy Lexikona: Rákóczy
- Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. I-XII. Pest 1857–1868 [1]
- Kővári László: Erdély nevezetesebb családai. Czimerekkel és leszármazási táblákkal. Kolozsvár, 1854
További információk
Kastélyaik
Lásd még
.svg){kind=small}