Második Orbán-kormány
Ezen a lapon vagy szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2013. március 11. |
A második Orbán-kormány (önelnevezése szerint a Nemzeti Együttműködés Kormánya) az 1989. október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság 10., az 1990-es rendszerváltás utáni 9. magyar kormánya. 2010. május 29-én az Országgyűlés 261 igen és 107 nem szavazat mellett elfogadta a Fidesz–KDNP kormányprogramját és miniszterelnökké választotta Orbán Viktort.[2] A második Orbán-kormány a rendszerváltás óta eltelt időszak legkevesebb miniszterrel dolgozó kabinetje. Politikájukat összefoglalóan a „Nemzeti Együttműködés Rendszere” névvel illetik.
2011 első felében a második Orbán-kormány irányításával Magyarország látta el az Európai Unió egyik csúcsszervének, az Európai Unió Tanácsának a soros elnöki feladatait.
Kormányzati szerkezet
A kormány tagjai
A Miniszterelnökség vezetője államtitkári rangban Varga Mihály (Fidesz), a miniszterelnöki szóvivő Szijjártó Péter (Fidesz). A kormányszóvivő 2010 szeptemberéig Nagy Anna, akit július 1-jétől fizetés nélküli szabadsága idején Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár helyettesített.[3] 2011. szeptember 14-től Giró-Szász András látja el a Miniszterelnökség szervezetén belül a kormányszóvivői feladatokat.[4]
Irányítás
A Fidesz a korábbi kabinetelvű struktúra helyett egy hierarchikus, négyszintű kormányzati rendszert alakított ki.
Fájl:Orbán Viktor MEH.jpg Orbán Viktor miniszterelnök |
||||||||
Fájl:Lázár János.jpg Lázár János kabinetvezető |
Fájl:Navracsics Tibor Meh.jpg Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes |
Fájl:Semjén Zsolt.jpg Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes |
Fájl:Giró-Szász András.jpg Giró-Szász András szóvivő |
|||||
Fájl:Pintér Sándor MEH.jpg Pintér Sándor belügy- miniszter |
Martonyi János külügy- miniszter |
Fájl:Varga Mihály politikus.jpg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter |
Fájl:Navracsics Tibor Meh.jpg Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter |
Fájl:Balog Zoltán.jpg Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere |
Fájl:Németh Lászlóné.jpg Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter |
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter |
Fájl:Hende Csaba.jpg Hende Csaba honvédelmi miniszter |
tárca nélküli miniszter |
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a kormányüléseket vezeti, és utasíthatja majd az egyes minisztereket, Orbán Viktor pedig az általános politikai irányokat határozza meg.
Államtitkárok
Az új kormányban a korábbi időszakhoz képest megnőtt az államtitkárok súlya. A kormány visszaállította a minisztériumok törvényes működését felügyelő közigazgatási államtitkári tisztséget, emellett az egyes tárcáknál parlamenti és szakpolitikai területet irányító államtitkárok is lettek. A több külföldi modell elemeit ötvöző rendszerben sok államtitkár pozíciója akár „junior miniszterként” is értelmezhető.[5] A kormány felállásakor – Varga Mihállyal együtt – összesen 42 államtitkárt neveztek ki.[6] 2011. február 1-jén egy államtitkárral bővült a Nemzetgazdasági Minisztérium, amikor kinevezték Szatmáry Kristófot belgazdasági államtitkárnak, aki később gazdaságszabályozási államtitkár lett, átvéve a külgazdsági feladatokat is. 2011 szeptemberében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerkezeti átalakítása miatt megszűnt a Nyitrai Zsolt által irányított, Infokommunikációért felelős Államtitkárság, Halasi Tibor vagyonpolitikáért felelős államtitkár pedig 2011. szeptember 25-i hatállyal távozott a tárcától.[7] Kármán András 2011. október 31-i hatállyal lemondott adó- és pénzügyekért felelős államtitkári pozíciójáról és helyét az Államadósság Kezelő Központ addigi vezetője, Pleschinger Gyula vette át.
Gál András Leventét, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárát a miniszterelnök 2011. november 30-i hatállyal a Jó Állam elnevezésű közigazgatás-fejlesztési koncepcióval kapcsolatos feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztosnak nevezte ki, amellyel egyúttal megvált államtitkári pozíciójától is. Helyére államtitkári kabinetfőnöke, Bíró Marcell került.[8]
Bencsik János 2011. december 2-án jelentette be lemondását energetikáért felelős államtitkári posztjáról, 2011. december 31-i hatállyal távozott.[9] Helyét addigi helyettes államtitkára, Kovács Pál vette át.
Balog Zoltán 2012. május 14-i miniszteri kinevezését követően a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium két szakterülete (társadalmi felzárkózás, egyház- és civilügy) az Emberi Erőforrások Minisztériumához került. Az egyházügyi államtitkár, Szászfalvi László távozott államtitkári pozíciójából, míg a Társadalmi Felzárkózásért felelős Államtitkárság irányítását Balog Zoltán miniszterként saját hatáskörébe vonta.
A 2012. október végi hivatali struktúra a következő:
Megítélése
A Századvég közvéleménykutató cég 2010. június 6-án publikált felmérése szerint a közvélemény komoly változásokat vár az új kormánytól. A válaszadók 79 százaléka szerint „a választás eredményei új reményt adnak az országnak”, több mint 70 százalékuk szerint pedig „Magyarország helyzetének javítása érdekében gyors gazdasági lépésekre van szükség.”[10]
Tevékenysége
A kormány beiktatása után Kósa Lajos, a kormánypárt alelnöke bejelentette, hogy szűk esély van a magyar államcsőd elkerülésére, később a miniszterelnök szóvivője pedig megerősítette, hogy nem túlzás ilyesmiről beszélni. A bejelentések alaposan felkavarták a pénzpiacokat. A Fidesz-alelnök szavainak hatására az euró árfolyama a forinttal szemben 274-ről 282-re romlott, a tőzsdeindex pedig a napi csúcsáról 3,7 százalékot zuhant, majd az államcsőd ismételt említésére a tőzsde újabb 3,34 százalékot esett, az euró árfolyama pedig éves mélypontra, 289 forint közeléig romlott. Az elemzők megdöbbentek. Manik Narain, az UBS Bank elemzője szerint a görög válságra vonatkozó utalások egyértelműen félelmet keltettek a piacokon. Lars Christensen, a Danske Bank elemzője pedig így vélekedett: „Az elhangzott mondatok nemcsak az aggodalmakra világítanak rá, hanem arra is, hogy a kabinet nincs igazán tisztában azzal, hogyan is működnek a pénzpiacok.”[11] Később Varga Mihály, a 2010-es költségvetés helyzetét vizsgáló bizottság vezetője megerősítette, hogy túlzás volt és nem volt szerencsés az államcsőd közeli helyzet emlegetése.[12] Ezt követően 2010 szeptemberében már Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is pozitívan nyilatkozott a Bajnai-kormány gazdaságpolitikájáról, habár egyes fideszes képviselők nem értettek ezzel az értékeléssel egyet.[13]
2010. június 10-én Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét a gazdaság talpra állítására.[14][15] Oszkó Péter, az előző kormány pénzügyminisztere szerint az új kormányfő az akcióterv bejelentésével végre megnyugtatta a pénzpiacokat.[16] Az akcióterv banki különadó bevezetését is tartalmazta.[17]
2010 júliusában a kormány határozatot hozott arról, hogy az állami közintézményekben, jól látható helyre ki kell függeszteni a parlament által elfogadott „Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát”. Ez az Orbán Viktor miniszterelnök által, a Magyar Országgyűlés elé terjesztett politikai nyilatkozat többek között kimondja: „Legyen béke, szabadság és egyetértés. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról döntöttek.”[18] Az ellenzék tiltakozását fejezte ki, szerintük a kormány rendelete, a Rákosi-, illetve a Horthy-korszakra emlékeztet.[19]
2010. július 20-án Orbán Viktor és Iveta Radičová szlovák miniszterelnök budapesti találkozóját követően Iveta Radičová kijelentette, hogy „nagyon közvetlen, nyílt, barátságos és nagyon konstruktív megbeszélés volt”. [20]
Az országgyűlés által 2010 júliusában elfogadott, október 1-jén hatályba lépett törvény január 1-jétől visszamenőlegesen 98%-os adóterhet állapított meg minden állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után. A törvényt október 26-án az Alkotmánybíróság egyhangúlag alkotmányellenesnek minősítette.[21] Válaszul a Fidesz részéről Lázár János frakcióvezető olyan javaslatot nyújtott be, ami az Alkotmánybíróság hatáskörét úgy csökkentené, hogy a 98%-os különadót kivonja ítélkezésének hatálya alól. Bár az ellenzéken kívül a társadalom több szereplője tiltakozott az Alkotmány a törvényhez igazítása, az eseti jogalkotás ellen[22][23], Orbán keményen kiállt az Alkotmány módosítása mellett[24][25]. A változtatásokat november 16-án fogadta el az országgyűlés, az alkotmánymódosítás esetében név szerinti szavazással.[26]
2010 októberében a parlament a bankadó után újabb válságadók bevezetéséről döntött. A már 2010-től életbe lépő új adók a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintik 3 éven keresztül; az energiaszektor kiemelt súllyal szerepel a válságadók között.[27] Később, 2010. december 15-én tizenhárom jelentős európai nagyvállalat az Európai Bizottságtól kérte, hogy szankcionálja Magyarországot az uniós szabályok megsértése, a külföldi vállalatok diszkriminációja miatt.[28][29]
A 2010. október 4-én bekövetkezett ajkai vörösiszap-katasztrófa után gyors ütemben elfogadták a honvédelmi törvény azon módosítását (a sajtóban lex Mal-nak becézett törvényt), amely lehetővé teszi, hogy katasztrófahelyzetekben az állam átvehesse a magáncégek irányítását; az első ilyen a Mal Zrt.[30]
Nyugdíjpénztári átalakítás
2010 őszétől 2011 végéig, 14 hónapon át a kormány megállítja a magánnyugdíjpénztárakba történő befizetéseket, hogy az állami nyugdíjkasszát kiegyensúlyozza, illetve fedezetet teremtsen az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésére.[31] Orbán Viktor miniszterelnök szerint azzal, hogy lehetőséget teremtenek az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésre, a magánnyugdíjpénztárak rövid úton ellehetetlenülnek, és Magyarország a hárompilléres nyugdíjrendszerből visszalép a kétpilléres rendszerbe.[32] Matolcsy György 2010. november 24-én bejelentette, hogy a(z addig kötelező, azontúl önkéntes) magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január végéig el kell dönteniük, visszatérnek-e az állami nyugdíjrendszerbe; aki valamelyik magánnyugdíjpénztár tagja marad, elveszíti a jogosultságát az állami nyugdíjra, járulékot azonban változatlanul fizetnie kell. Aki 2011. január végéig személyesen nem igényli az állami nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél, hogy továbbra is magánpénztári tag maradhasson, automatikusan átkerül az állami nyugdíjrendszerbe, addigi befizetései pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek. Az átlépőknek adózniuk kell a magán-nyugdíjpénztári reálhozam után[33] (személyi jövedelemadó alapját képező, de egyéb köztehertől mentes jövedelem).[34] Ezek a lépések lényegében a magánnyugdíjrendszer államosításával egyenértékűek.[35][36] A 2011. február 1-jei határidőig kb. 102 ezren nyilatkoztak úgy, hogy magán-nyugdíjpénztári tagok maradnak, ez az összes tag mintegy 3 százaléka. A kezelt vagyon csökkenése és a szolgáltatási díjakra vonatkozó új, szigorított szabályok következtében a nyugdíjalapok száma 19-ről „öt és tíz közé (csökkenhet) […] valószínűleg közelebb (lesz) az öthöz”.[37][38]
Médiaszabályozás
2010 nyarán fogadta el az országgyűlés a médiát és a hírközlést érintő törvényeket módosító csomagot.[39] A Nemzeti Hírközlési Hatóság helyére a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lép. A hatóság elnöke (első alkalommal, 2010. augusztus 11-től Szalai Annamária) miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult, 9 évre nevezik ki és korlátlan alkalommal újra kinevezhető.[40] Az Országos Rádió és Televízió Testület utódja az NMMH önálló szerve, a Médiatanács, melynek tagjait az országgyűlés egyetlen listán, kétharmados többséggel, szintén 9 évre választja meg. A tagokra egy bizottság tehetne javaslatot, amelybe minden parlamenti frakció egy tagot delegálna, a tagok azonban frakciójuk számának megfelelő szavazattal rendelkeznének, így érvényesül a kormánypártok kétharmados fölénye.[40] A Médiatanács 2010. október 11-én alakult meg, elnöke a posztot az NMHH elnökeként automatikusan betöltő Szalai Annamária.[41]
A törvénycsomag alapján a közszolgálati média, azaz a Magyar Televízió, a Duna Televízió és a Magyar Rádió közalapítványai megszűnnek, ezeket és a Magyar Távirati Irodát egyetlen testület, a 2010 őszén felálló Közszolgálati Közalapítvány[42] felügyeli, melynek kuratóriumába 9 évre hat tagot választ a parlament, hármat-hármat ellenzéki, illetve kormánypárti javaslatra. A Médiatanács delegálja a kuratórium elnökét és még egy tagját, a kormánypárti többség így biztosított.[40]
2010. november 2-án szavazták meg a 2011. január 1-jével életbe lépő, „médiaalkotmány”[43] néven is nevezett új sajtótörvényt, melynek hatálya kiterjed nyomtatott és elektronikus sajtóra, illetve az internetes portálokra is. Az utólagos módosításoknak köszönhetően ezentúl nemcsak a bíróságok, de a különféle hatóságok is a források felfedésére kötelezhetik az újságírót, ha – gumiszabályként – „a közérdek megkívánja”.[44] A Médiatanács hatósági felügyeletet gyakorol az országgyűlési közvetítéssel kapcsolatos szabályok felett is.
A médiaszabályozási folyamat harmadik lépéseként 2010. november 22-én terjesztették be a médiaalkotmánynak a sajtó szabadságáról és kötelezettségeiről szóló elveit kibontó, több mint 170 oldalas, „szájkosártörvény”[45] néven elhíresült törvényjavaslatot[46]. Ezt 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról néven, 2010. december 21-én, név szerinti szavazással, a jelenlevők közel háromnegyedének támogatásával (256 igen és 87 nem szavazattal) fogadták el.[47]
A 2011. január 1-jén életbe lépő új szabályokkal kapcsolatban felmerülő főbb kritikák:
- Európában egyedülálló, hogy egyetlen szabályozással a sajtó valamennyi megjelenési formáját korlátozzák, tekintet nélkül arra, hogy az adott médiatartalom-szolgáltató televízió vagy éppen rádió, nyomtatott vagy elektronikus sajtó, magán-üzemeltetésű vagy közszolgálati[48]
- az NMHH nem tekinthető függetlennek, hisz négy tagját a kormányzó párt, vezetőjét a miniszterelnök delegálta előzetes konzultáció nélkül[48]
- az újonnan létrehozott NMHH súlyos bírságokról dönthet (országosan terjesztett hetilapok esetében akár 10 millió forint, a kereskedelmi televízióknál akár kétszázmillió forint) olyan, részletesen nem tisztázott fogalmak alapján, hogy a tartalom a „közérdekkel”, a „közerkölccsel” vagy a „közrenddel” megy szembe, illetve a hírközlési tartalom „kiegyensúlyozatlan”[48]
- az NMMH elnökének rendeletalkotási joga van[49]
- 2011. januártól bárki feljelenthet újságokat vagy más médiaorgánumokat a Médiahatóság elnöke által kinevezett biztosnál, miközben adatainak zárt kezelését kérheti[50]
- korlátozzák a kereskedelmi tévéhíradókban a bűnügyi hírek arányát, ezzel mintegy szerkesztőként fellépve.[51]
A sajtó szabályozását a magyar médián kívül több nemzetközi kormányközi és nem-kormányzati szervezet is kritizálta, köztük az Európai Újságíró Szövetség (EFJ), az Európai Lapkiadók Egyesülete (ENPA), a Lapok és Lapkiadók Világszövetsége (WAN-IFRA), a Freedom House és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). A Magyar Újságírók Országos Szövetsége[52] és a Magyar Lapkiadók Egyesülete többek között a bírságok mértékét tartotta irreálisnak, a Társaság a Szabadságjogokért az egész tervezetet néhány helyen fogalomzavarosnak, a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot több ponton sértőnek, alkotmányellenesnek tartja.[53][54] A tervezet elleni tiltakozásként fehér címlappal jelentek meg a Magyar Narancs, a Népszava, az Élet és Irodalom és a 168 Óra című újságok.[50]
Az Amnesty International képviselője szerint „Magyarország 2011 januárjában úgy veszi át az EU-s elnökséget, hogy közben széleskörű a hazai és a nemzetközi felháborodás, hogy ez az új törvény teljesen ellene megy az európai és a nemzetközi emberi jogi normáknak”[48][53].
Széll Kálmán-terv (2011)
2011. március 1-jén jelentette be a kormány a gazdaság rendbe tételét célzó stabilizációs és reformprogramot, a Széll Kálmán-tervet (alcím: "Összefogás az adósság ellen").[55][56][57]
A terv írásos változatában már elvetendő modellként említik a csak a növekedésre koncentráló programokat, a munkahelyteremtés imperatívuszát felváltja benne az adósságcsökkentés, az adócsökkentést a feszes gazdálkodás.[58][59] Az „Orbán-csomag” megszorításai elsősorban a gyógyszer-ártámogatások, a közösségi közlekedés és a foglalkoztatással kapcsolatos kiadások (pl. megszűnne a rendőröket és tűzoltókat is érintő, korkedvezményes nyugdíj) terén jelentkeznek.[60]
Széll Kálmán-terv 2.0 (2012)
2012 áprilisában jelentették be a Széll Kálmán-terv 2.0-t (alcím: "A következő lépés"),[61] melyet a kormány az EU részére is elküldött. Tartalmazza a konvergenciaprogramot, és több új adót is.
Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ
Pintér Sándor belügyminiszter 2011. november 20-án a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) néven létrehozandó új nemzetbiztonsági szolgálat (saját operatív munkát nem végző, központi értékelő-elemző szervezet) létrehozásáról szóló törvénytervezetet nyújtott be az Országgyűléshez[62]. A szervezet az előterjesztés szerint kivételes hozzáférést kapna az állampolgárok adatvagyonához: valamennyi fontos állami adatkezelési rendszerből közvetlen elektronikus kapcsolat útján szerezhetne kontrollálhatatlanul információkat, melyeket korlátlan ideig megőrizhetne. A „szupertitkosszolgálatnál” dolgozókat senki sem ellenőrizné, mivel a Nemzeti Védelmi Szolgálat hatásköre nem terjed ki rájuk.[63]
A NIBEK számára biztosított adatkezelési felhatalmazás Jóri András adatvédelmi biztos szerint is alkotmányos aggályokat vet fel.[64]
Alkotmányozás
Az alkotmányozás folyamata 2010 folyamán kezdődött el. Az új alkotmány koncepciójának kidolgozására a miniszterelnök hat személyt (Boross Péter, Pálinkás József, Szájer József, Schöpflin György, Stumpf István és Pozsgay Imre) kért fel.[65]
„Nemzeti konzultációs” kérdőívek
A kormány nem kívánt népszavazást kiírni az alkotmány elfogadásáról, ehelyett 12-kérdéses kérdőíveket küldött ki mintegy 8 millió választópolgárnak, melyet közel 1 millióan küldtek vissza. A Szájer József és Szili Katalin által jegyzett kérdőív azzal kapcsolatban tett fel kérdéseket, hogy: az új alaptörvény csak az állampolgári jogokat, vagy a kötelességeket is rögzítse-e; fixálja-e az állami eladósodás mértékét; essen-e szó benne olyan értékekről, mint munka, otthon, rend, egészség; mennyiben szükséges a magyarság nemzeti összetartozásának deklarálása.[66] A HVG megbízásából készített Medián-felmérés szerint a közvélemény a kérdőíveket nem tekintette valódi beleszólási lehetőségnek.[67] Az ELTE Társadalomtudományi Karának intézetigazgatója a kérdőívet zavaros munkának nevezte, melynek összeállítása nem felel meg a szakma szabályainak; megállapította, hogy annak egyes kérdései sugalmazóak, másoknál a megfogalmazók „elfelejtették, hogy a válaszolók nem mind jogászok”.[68] Az 1. és a 12. pontnál a kormány által sugallt válasz nagyobb betűvel volt szedve.[forrás?]
2011. szeptember 12-től Nyitrai Zsolt mint miniszterelnöki biztos felügyeli a kormányzati konzultációkkal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökségen belül.
Elfogadása
A Fidesz-KDNP március 14-én nyújtotta be az új alkotmánytervezetét az Országgyűlésnek, a javaslat parlamenti vitája március 22-én kezdődött.[69] A Magyar Köztársaság alkotmányát felváltó, az utolsó pillanatig változtatott (a végszavazás előtt még 15 módosító indítványt nyújtottak be hozzá, köztük voltak apró javítások és érdemi javaslatok is) „Magyarország Alaptörvényét” az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el, a kormánypárti frakciók és a független Pősze Lajos szavazatával; a független Ivády Gábor és Szili Katalin, valamint a Jobbik nemmel szavazott („Áruló nem leszek!” transzparenst tartva a magasba), Molnár Oszkár tartózkodott. Az MSZP és az LMP az alkotmányozás folyamatát bojkottálta, a szavazáson sem vett részt.[70] A 2012. január 1-jén életbe lépő alaptörvényt Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én, húsvéthétfőn látta el kézjegyével.[71] Az aláírást fanfárokkal és ünnepélyes őrségváltási ceremóniával köszöntötték a Szent György téren.[69] A Magyarország Alaptörvénye címet viselő új alkotmány még aznap, a Magyar Közlöny 43. számában megjelent nyomtatásban.[72]
19 órakor a budapesti Művészetek Palotájában és nyolc vidéki városban, valamint Kolozsváron is gálaesteket tartanak az új alkotmány tiszteletére; a kormány összesen 135 millió forint átcsoportosítását rendelte el az új alaptörvény megünneplésére és a kapcsolódó feladatokra.[69]
Az új alaptörvény által hozott változások
- A Magyar Köztársaság hivatalos neve Magyarország lesz.
- Csökkennek az Alkotmánybíróság jogkörei. Az Alkotmánybíróságnál utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kérhet, a törvények előzetes vizsgálatát viszont a parlament is indítványozhatja. Konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát, de a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a testület egyedi jogvitákban is dönthet majd. Az AB 11 helyett 15 tagú lesz, a bírák mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól. A költségvetési és adókérdésekben még 2010-ben korlátozott jogkörét az AB akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken.[71]
- Ugyanakkor az Alkotmánybíróság 2012-től az igazságszolgáltatás működésének legfőbb őre lesz, alkotmányjogi panasz címén felülvizsgálhatja a rendes bíróságok alaptörvénybe ütköző ítéleteit.[73]
- Az önkormányzati választások négy- helyett ötévente lesznek.[71]
- A köztársaságielnök-választás legfeljebb kétfordulós lehet.[71]
- Az államfő feloszlathatja az Országgyűlést, ha annak március 31-éig nem sikerül a költségvetést elfogadnia.[71]
- A legfőbb bírósági szerv a Legfelsőbb Bíróság helyett a Kúria lesz, a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik.[71]
- A korábbi négy ombudsmannal szemben (állampolgári jogok biztosa, adatvédelmi biztos, kisebbségi jogok biztosa, jövő nemzedékek ombudsmanja) a jövőben csak egy lesz, az alapvető jogok biztosa.[71]
- Nevesítve belekerült a Makovecz Imre nevéhez kötődő Magyar Művészeti Akadémia az új Alkotmányba (az azonos funkciót ellátó Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke, Dobszay László és ügyvezető elnöke, Ferencz Győző lemondott, mivel ezt a lépést méltánytalannak tartotta).[74]
- Az új alkotmány garantálja az élet védelmét a fogantatás pillanatától.[75]
- A házasság intézményét mint férfi és nő közötti életközösség határozza meg (ezzel megakadályozva a melegházasságot engedélyező jogalkotást).[75]
- Rögzíti az önvédelemhez való jogot.[76]
- Bevezeti a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést.[75]
- A korábbi alkotmányhoz hasonlóan továbbra sem nevesíti a szexuális irányultság alapján való hátrányos megkülönböztetés tilalmát.[75]
- Az egyetemi autonómia határait kijelölve, az önkormányzatiság elve az egyetem gazdasági ügyeiben nem érvényesül.[73]
Kritikája
„ | …olyan ez az alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Semmi köze a modern színházépítészethez, eklektikus, dagályos, amelyet az építészszakma egyhangú tiltakozása ellenére, hatalmi szóval erőltettek át. Ám ettől még lehetne benne jó színházat játszani, ha van jó színész, jó darab és jó rendező. | ” |
– Sólyom László |
Az alaptörvény elfogadása a politikai elit mély szembenállása során valósult meg: a Jobbik a parlamentben implicite árulónak nevezte az alaptörvény elfogadóit, az MSZP elnöke kijelentette, hogy illegitimnek tartja a törvényt, az LMP frakcióvezetője a törvény vitája során a demokrácia végét vetítette elő.[70] Sólyom László, a korábbi államfő visszalépésnek tartotta az általa a Nemzeti Színház épületéhez hasonlított új alaptörvényt, és az alkotmányozás méltóságának elvesztéséről beszélt, bár kijelentette, hogy ettől még Magyarország európai demokrácia marad.[77]
A Fidesz alkotmányának leginkább aggályosnak tartott vonásait négy pontban összefoglaló felhívást tizenhárom ország mintegy nyolcvan jogásza és kutatója írta alá. A négy pont röviden összefoglalva:
- nagyrészt eltörli az alkotmányossági felülvizsgálatot, megbénítja az Alkotmánybíróságot, szabad utat ad alkotmányellenes jogszabályok megalkotására;
- az alkotmány értelmezésekor kötelezőnek nyilvánítja a preambulum és a jogilag nehezen megfogható „történeti alkotmány” vizsgálatát;
- súlyosan korlátozza a jövőbeli, kétharmados többséggel nem rendelkező kormányok mozgásterét;
- az ellenzék és a nyilvánosság megfelelő részvétele nélkül, a kormány szeszélyéből íródott, így legitimitási hiányosságok jellemzik.[78]
A bírák az alkotmányban szereplő kötelező nyugdíjazása miatt a Legfőbb Ügyészség jelezte, hogy ez működési zavarokat okozhat náluk[71], a bírák még a szavazás előtt nyílt levelet írtak az ügyben.[79]
A konzervatív szellemiségű Die Welt bírálata szerint a kormányzó többség az alaptörvényt „alkotmányozó folyamat nélkül fogalmazta meg és fogadta el”, mely „idegen test” az európai alkotmányok családjában és Magyarországot a 11. században horgonyozza le.[80][81] A szlovák független napilap, a Pravda ijesztőnek és 19. századinak nevezi az alkotmányt.[82][83] A Guardian online kiadása mélységesen illiberálisnak nevezte; kritikája szerint szerint az alaptörvényt az ellenőrző és ellensúlyozó tényezők „átfogó gyengítése” jellemzi, gyakorlatilag lehetetlen lesz módosítani, a Fidesz jelentős pozíciókba betonozza be kinevezettjeit, akik egy választási vereség után is folytathatják a hatalomgyakorlást (például bármilyen baloldali kormány költségvetését megvétózhatja a Fidesz kinevezettjeiből álló költségvetési tanács, és ezután a Fidesz kinevezte elnök feloszlathatja a parlamentet).[84][85]
Az Egymillióan a magyar sajtószabadságért nevű Facebook-csoport, mely a médiatörvény elleni tiltakozásul alakult, március 15-ei, Erzsébet hídi tüntetésén a médiatörvény mellett az alkotmányozási folyamatot is élesen bírálta.[86] Április 14-én a 4K! – Negyedik Köztársaság mozgalom tüntetését („Szellemjárás Schmitt Pálnál”) a rendőrség egy külföldi delegáció biztonságára hivatkozva nem engedélyezte.[87] Április 15-én Budapesten az alkotmánytervezet házasságra vonatkozó passzusa és egyéb, általuk diszkriminatívnak tartott koncepciói ellen tüntettek a magyar leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek (LMBT) jogait képviselő civil szervezetek.[88] Április 21-én mintegy kéttucatnyi civilszervezetet, mozgalmat képviselve 200-an tüntettek a Sándor-palota előtt, arra kérve az akkor hivatalos látogatáson éppen Prágában tartózkodó Schmitt Pált, hogy ne szignálja az új alaptörvényt.[86]
„Sarkalatos törvények”
Az alaptörvény elfogadásával az alkotmányozási folyamat nem zárult le; szükség lesz akár háromtucatnyi, az alaptörvényben úgynevezett sarkalatos jogszabályként (olyan törvények, melyek elfogadásához és módosításához a jelen lévő – tehát nem az összes – országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges) meghatározott törvény megalkotására.[89] Az alaptörvény előírja, hogy mely kérdéseket kell sarkalatos törvényekben rendezni.[90]
Kína egymilliárd eurós különhitele
2011 júniusában a kínai állami fejlesztési bank egymilliárd eurós különhitelt biztosított Magyarország számára a kölcsönös befektetések előmozdítására. [91] [92]
Kritikák
2010-ben fogalmazódott meg az a bírálat a kormány működésével kapcsolatban, hogy még a nagy horderejű, hosszútávú intézményátalakító döntések (pl. a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer megszüntetése) előkészítése is hiányos, ötletszerű, improvizatív.[93] Jelentős ügyekben (pl. új alkotmány, ágazati alapkérdések) elmarad vagy formális a társadalmi vita.
2011 őszén tízezrek[forrás?] tüntettek a második Orbán-kormány intézkedései ellen. A D-day néven induló ülősztrájk, majd a Kossuth téren megtartott több ezres[forrás?] szakszervezeti demonstrációt, az október 23-i tízezres nagyságrendűre becsült[forrás?] tüntetés követte.
"Békemenet" elnevezésű tömegdemonstrációk a kormány politikája mellett
- A 2012. januárjában rendezett Békemenet volt az első óriási tömegdemonstráció ilyen elnevezéssel, amelyet a második Orbán-kormány politikájának támogatására szerveztek meg a civil kezdeményezők. [94]
- A 2012. március 15-ére szervezett második Békemeneten szintén a második Orbán-kormány politikájának támogatására vonult fel több tízezer ember a Kossuth térre. [95] Az MTI híradása szerint a Kossuth téren a nagygyűlésre mintegy 250 ezren gyűltek össze. [96]
- A 2012. október 23-án megvalósult harmadik Békemenet célja ugyancsak Orbán Viktor és a nemzeti kormány melletti szimpátia demonstrálása volt, amelyen a rendőrség becslése szerint több mint 150 ezer fő vett részt. [97][98] [99] A Széna téren összegyűlt tömeg órákon keresztül vonult Budáról Pestre, a Békemenet Kossuth téri rendezvényére kíváncsi tömeg jelentős része már a téren várakozott, amikor a menet elérte a Margit hidat. A téren és a környékén végül közel 400 ezer ember alkotta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédének hallgatóságát.[100]
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ A nemezeti erőforrások minisztérium új elnevezésével.
- ↑ Megbízatása megszüntetve a köztársasági elnök 116/2012. (V. 9.) KE határozata alapján.
- ↑ Kinevezve a köztársasági elnök 118/2012. (V. 9.) KE határozata alapján.
Források
- ↑ Fotó: Pelsőczy Csaba. Forrás: fidesz.hu.
- ↑ A miniszterelnök-jelölt kormányprogram-előterjesztői zárszava
- ↑ Őszig Kovács Zoltán látja el a kormányszóvivői feladatokat. kormany.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 22.)
- ↑ Giró-Szász András kinevezése. Magyar Közlöny honlapja. (Hozzáférés: 2011. szeptember 22.)
- ↑ Az Orbán-kormány államtitkárai – Itt a teljes lista! – Vg.hu, 2010. június 2.
- ↑ Negyvenkét államtitkár lesz az új kormányban – Index, 2010. június 1.
- ↑ Halasi Tibor felmentése – Magyar Közlöny, 2011. szeptember 29.
- ↑ Dr. Patyi András és dr. Biró Marcell átvette megbízólevelét a Sándor-palotában – kormany.hu, 2011. november 29.
- ↑ Index: Lemondott Bencsik János
- ↑ Az emberek szerint nagy a baj, gyors lépéseket várnak Századvég Alapítvány, 2010. június 6.
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ A kormány is elismerte Bajnaiék munkáját, Index.hu, 2010. szeptember 14.
- ↑ Fidesz: 29 pontos akcióterv
- ↑ 29 pontos akcióterv a gazdaság talpra állítására
- ↑ Oszkó: zseniális volt Orbán beszéde
- ↑ HVG: Bankszövetség: „gigantikus” terhelés a bankadó
- ↑ [3]
- ↑ [4]
- ↑ Máris jobb a szlovák-magyar viszony
- ↑ Index: Megvédte a jogos végkielégítéseket az AB
- ↑ Hír24: A vasutasok is tiltakoznak a 98 százalékos különadó ellen
- ↑ Morgolódva állnak ki az Alkotmánybíróság korlátozása mellett a fideszesek
- ↑ HVG: Orbán ragaszkodik a Fidesz Ab-ról szóló álláspontjához
- ↑ 168 óra: Orbán Viktor máris félresöpörte az Alkotmányt
- ↑ Megszavazták az Alkotmánybíróság jogainak a szűkítését
- ↑ HVG: Megszavazták a válságadókat
- ↑ Index: Szankciókat követelnek Magyarország ellen óriáscégek
- ↑ HVG: Magyarország elleni szankciókat követelnek a multik
- ↑ „Eldőlt, az állam viszi tovább a Malt”, index.hu, 2010. október 11. (Hozzáférés: 2010. október 11.)
- ↑ Népszabadság Online: Matolcsy ígéri: senkit nem ér kár – A kereskedelmi válságadó háromkulcsos lesz
- ↑ Világgazdaság Online: Orbán: értelmetlenné válik a magánnyugdíjpénztári rendszer
- ↑ Index: Adózniuk kell az átlépőknek a magán-nyugdíjpénztári reálhozam után
- ↑ 1281/2010. (XII. 15.) Korm. határozat A nyugdíjreform végrehajtásának koncepcionális irányairól és a szabad nyugdíjpénztár-választással összefüggő feladatokról
- ↑ Index: Államosítják a nyugdíjrendszert
- ↑ HVG: Csak személyes nyilatkozattal maradhatunk nyugdíjpénztári tagok
- ↑ Index: 102 ezer pénztártag maradt
- ↑ Financial Times blog beyondbrics: Hungary’s pension funds soldier on
- ↑ 2010. évi LXXXII. törvény a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról
- ↑ a b c Szalai Annamária lett az új médiahatóság elnöke
- ↑ Index: Létrejött a médiatanács
- ↑ HírExtra: Felesküdtek a Közszolgálati Közalapítvány kurátorai
- ↑ 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól A törvény aktuális szövege.
- ↑ Hírszerző: Megszavazták a sokat bírált médiaalkotmányt
- ↑ Népszabadság: Botrányok kísérik a 'szájkosártörvény' elfogadását
- ↑ A javaslat szövege
- ↑ Duna TV: Elfogadták a médiatörvényt
- ↑ a b c d HVG: Amnesty International: a médiatörvény fenyegető
- ↑ Stop: Elfogadták Rogán javaslatát: rendeletet is alkothat az NMHH elnöke
- ↑ a b HVG: Elfogadták a sajtószabadságot korlátozó médiatörvényt
- ↑ HVG: Médiatörvény: nem mindegy a bűnügyi hírek aránya
- ↑ A MÚOSZ elutasítja az új törvény tervezetét
- ↑ a b HVG: Ezt szegezik a média halántékának
- ↑ HVG: TASZ: alkotmányellenes a médiatörvény-javaslat
- ↑ A Széll Kálmán-terv magyar változata
- ↑ A Széll Kálmán-terv angol változata
- ↑ Napi Gazdaság: Itt van Orbán csomagja – határidőkből áll a Széll Kálmán Terv
- ↑ Hírszerző publicisztika: (Nem) lesz megszorítás
- ↑ fn.hu: Orbán-csomag: hangsúlyt váltottak
- ↑ Világgazdaság Online: Eltérően vág a „kormányfűnyíró”
- ↑ A Széll Kálmán-terv magyar változata
- ↑ T/5004. számú törvényjavaslat egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggő további törvénymódosításokról
- ↑ HVG: Minden adatunkba betekintene az új állami csúcsszerv
- ↑ HVG: „Súlyos aggályok”: nekiment az új titkosszolgálatnak az adatvédelmi biztos
- ↑ Népszabadság Online: Sürgető feladat az alkotmányozás – ez az Orbán-csapat első eredménye
- ↑ fn.hu: Kérdőívvel alkotmányozhatunk
- ↑ HVG: Megosztó alkotmány
- ↑ HVG: Zavaros munka a Szájer-Szili-féle alkotmánykérdőív
- ↑ a b c Index: Schmitt Pál aláírta az új alkotmányt
- ↑ a b Origo: Elmélyült szembenállással ért véget az alkotmányozás
- ↑ a b c d e f g h HVG: Schmitt Pál aláírta az új alkotmányt
- ↑ Magyar Közlöny 43. szám (2011. április 25.)
- ↑ a b HVG: Végszavazásra váró alkotmány – Kinek a kottája?
- ↑ MTI-híradás
- ↑ a b c d Index: Amnesty: A magyar alkotmány emberi jogi normákat sért
- ↑ Népszabadság Online: Önvédelemre gyúr az alkotmány: 'Védd magad, ahogy tudod'
- ↑ "A kétharmad nem törtszám" - Interjú Sólyom Lászlóval. HetiVálasz 2011/16 2011.04.21.
- ↑ Élet és Irodalom: Magyarország új alkotmánya: Amiért aggódunk
- ↑ Index: Kiakadtak a bírók a nyugdíjkorhatár leszállításától
- ↑ HVG: Die Welt: az új alkotmány Magyarországot a 11. században horgonyozza le
- ↑ Welt Online: Thomas Schmied: Warum in Europa gegen die EU gewählt wird
- ↑ HVG: Pravda: Orbán alkotmánya ijesztő
- ↑ Pravda.sk: Orbánova ústava straší
- ↑ Index: Guardian: mélységesen illiberális a magyar alkotmány
- ↑ Guardian: Hungary heads in undemocratic direction
- ↑ a b Origo: Civilek tüntettek az új alkotmány ellen
- ↑ Népszava Online: Leállították az alkotmány elleni tüntetést Schmitt Pálnál
- ↑ Index: Tüntetnek a melegek az alkotmány miatt
- ↑ Hírszerző: Most fut neki a Fidesz az ország gyökeres átszabásának
- ↑ fn.hu: Ezek a sarkalatos törvények
- ↑ Tucatnyi megállapodást írt alá Orbán a kínai kormányfővel, origo.hu
- ↑ Magyarország nagy jelentőségű szövetséget kötött - Orbán Viktor beszéde (videó), hirtv.hu
- ↑ Orbán és szűk köre: anarchia vagy tudatosság? – Népszabadság, 2010. december 12.
- ↑ Békemenet: százezrek a kormány mellett - Nagyítás-fotógaléria
- ↑ Békemenet, 2012. március 15.
- ↑ Így szólt a Nemzeti dal Tóth Gabival és Kökény Attilával, hirado.hu
- ↑ A Belügyminisztérium közleménye, Budapest, 2012. október 23., kedd (OS) -, os.mti.hu
- ↑ Bayer Zsolt: Háború és Békemenet, atv.hu
- ↑ Békemenet, Milla, DK és Jobbik: hol hányan voltak?, hvg.hu
- ↑ Orbán győzött a számháborúban, de a csapból Bajnai folyik, hvg.hu
További információk
- A kormány tagjai, meh.hu
- A Nemzeti Együttműködés Programja – Kormányprogram PDF
- Orbán-kormány – a majdnem teljes lista – HVG, 2010. május 2.
- Ők az új kormány miniszterei – Életrajzok. In: Népszabadság, 2010. május 3.
- 2010.05.03 — Orbán Viktor leendő miniszterelnök bemutatta minisztereit, youtube.com
- Varsóba vezetett Orbán Viktor első hivatalos külföldi útja, fidesz.hu
- HVG: Egy világnézeti klub – Körvonalazódó új médiarendszer
- Lex barátok és ellenségek: Törvénykezés a hatalom és a barátok szolgálatában