Fellegi Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fellegi Tamás
Fellegi Tamas Portrait.jpg
Magyarország egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli minisztere
Hivatali idő
2011. december 15.2012. június 1.
A Magyar Köztársaság nemzeti fejlesztési minisztere
Hivatali idő
2010. május 29.2011. december 14.[1]
Előd Varga István (nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterként)
Utód Németh Lászlóné

Született 1956január 7. (58 éves)
Budapest
Párt pártonkívüli

Foglalkozás jogász, politológus, üzletember

Fellegi Tamás László (Budapest, 1956. január 7. – ) magyar jogász, politológus, üzletember, a második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési (2010–2011), ezután pedig 2012. június 1-jéig az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli minisztere. 1996 és 2000 között a MATÁV Rt. ágazati igazgatója, majd a szabályozói ügyekért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanulmányai, tudományos pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1974-ben érettségizett a Trefort Ágoston Gimnáziumban. 1976-ban vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1981-ben diplomázott. 1985-ben ösztöndíjjal a Harvard Egyetemen tanult.

Jogi diplomájának megszerzése után a Társadalomtudományi Intézetnek (ma: MTA Politikai Tudományok Intézete) tudományos munkatársa, emellett a jogi karon tanársegédként dolgozott. 1983 és 1987 között egyik alapító kurzusvezető tanára a Társadalomtudományi Szakkollégiumnak[2], mely ma a Bibó István Szakkollégium nevet viseli és amely 1988-ban a Fidesz megalapításának színhelye volt.[3] Alapító szerkesztője és munkatársa a Századvég folyóiratnak.

1987-ben visszatért Amerikába, a Connecticut Egyetemen tanult és dolgozott. Elvégezte a Graduate School-t, politikatudományból szerzett PhD-fokozatot. Egy évet Rochester-ben töltött kutatóként. 1988 nyarán a New York-i New Schoolban tartott kurzust a kelet-európai társadalmi mozgalmakról. 1993-ban tért haza az Egyesült Államokból, majd 1997-ig docensként tanított az ELTE ÁJTK Politológia Tanszékén, valamint óraadóként a Századvég Politikai Iskolán.

Kutatási területe: társadalomtudományok, politikatudományok (összehasonlító politika, amerikai politika, public policy).

Üzleti pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1995 és 1996 között a kommunikációs és politikai tanácsadó tevékenységet folytató EuroAtlantic Kft. alapító ügyvezetője volt. 1996 és 2000 között a MATÁV Rt. ágazati igazgatója, majd a telekommunikációs vállalat kormányzati kapcsolatokért és szabályozói tevékenységéért felelős vezérigazgató-helyettese lett. 2000 nyarától az EuroAtlantic Rt. vezérigazgatója, 2007 őszétől 2009 januárjáig a Kapsch Telematic Services ügyvezetőjeként dolgozott. 2009-ben megalapította az Infocenter.hu Médiabefektetési Zrt. nevű vállalkozását, amelynek ügyvezetője és többségi tulajdonosa lett (Fellegi Tamás és a DEFAP Enterprises 52%-os ill. 48%-os tulajdonrésszel bírt a vállalatban). Az Infocenter.hu Zrt. ekkor 100%-os tulajdonosa volt a Heti Válasz kiadójának, valamint a Lánchíd Rádiónak, illetve kisebbségi tulajdonosa a Class FM országos kereskedelmi rádiónak. 2010. április 22-én Fellegi Tamás az Infocenter.hu Zrt-ben birtokolt teljes tulajdonrészét értékesítette.

Politikai pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már az 1990-es választásokon részt vett a FIDESZ kampányában, Orbán Viktort kísérve.

1993 és 1994 között főállásban a FIDESZ elnökének volt politikai tanácsadója, és a DAC Alapítvány (Democracy After Communism) ügyvezetője.

2010. május 3-án Orbán Viktor felálló kormánya fejlesztési minisztereként nevezte meg, aki az állami vagyonnal való gazdálkodásért, az infokommunikációért, a belföldi, illetve uniós pénzekből megvalósuló fejlesztésekért lesz felelős. Május 29-én tette le a miniszteri esküt. A miniszterelnök 2010. június 12-től a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosnak, 2010. december 3-tól a magyar–kínai gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosnak nevezte ki az NFM vezetőjét. 2011. december 8-án felajánlotta lemondását miniszteri posztjáról a miniszterelnöknek.[4] December 15-én az IMF-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter lett, ezzel nemzeti fejlesztési miniszteri kinevezése megszűnt.[5] 2012 júniusáig vezette az IMF tárgyalásokat, ezután visszatért az üzleti életbe.[6] Jelenleg az EuroAtlantic Solutions nemzetközi tanácsadócég ügyvezető partnere.

A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 43. legbefolyásosabb személye.[7]

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nős, felesége Szokolszky Ágnes pszichológus, házasságukból két fiúgyermek született.

Édesapja Fellegi Tamás újságíró, rendező, testvére Mária.

Tudományos munkák (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fellegi, Tamás László: Communism abandoned: transition from authoritarian rule in Hungary, 1985-1990. The University of Connecticut (Ph.D. dolgozat, 1993)
  • Fellegi Tamas Laszló: "Regime Transformation and the Mid-Level Bureaucratic Forces in Hungary" in Peter M.E. Volten (ed.), Bound to Change: Consolidating Democracy in East-Central Europe (New York: Institute for East-West Studies, 1992)
  • Fellegi Tamás László - Orbán Viktor: "Új hegemónia - Ellenzéki mozgalmak Lengyelországban 1980-81", Századvég 3, 1987
  • Fellegi Tamás, László: Áttekintés az összehasonlító politika fejlődéséről az 50-es évektől napjainkig az amerikai szakirodalomban Kézirat, ELTE LJTK. Politológiai Csoport, Budapest, 1986.
  • Fellegi, Tamás László:A hegemónia-koncepció Gramsci felfogásában (Adalék egy fogalom értelmezéséhez) Társadalomtudományi Közlemények, 1982. 3. sz. 453. old.
  • A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23. november 9. (Szerk. Fellegi Tamás László, Gyekiczki András, Kövér László, Kövér Szilárd, Máté János, Orbán Viktor, Stumpf István, Varga Tamás, Wéber Attila) Századvég [1] füzetek 3., A Századvég Kiadó és a Nyilvánosság Klub közös kiadása, Budapest, 1989.
  • Az igazság Nagy Imre ügyében (Szerk. Fellegi Tamás László, Gyekiczki András, Gyurgyák János, Kövér László) Századvég [2] Kiadó-Nyilvánosság Klub, Századvég füzetek 2. Budapest, 1989
  • Orosz szocializmus Közép-Európában (Szerk.: Fellegi Tamás László, Gyekiczki András, Gyurgyák János, Kövér László, Kövér Szilárd) Századvég füzetek 4., Századvég Kiadó, Budapest 1989.
  • Az orosz kommunizmus értelme és eredete Szerzők: Csicskó Mária, Nyikolaj Bergyajev et al. (Szerk.: Fellegi Tamás László, Gyekiczki András, Gyurgyák János) Századvég [3] Kiadó, Századvég füzetek 5., Budapest, 1989.
  • Századvég [4] 1989/1-2. A Bibó István Szakkollégium társadalomelméleti folyóirata Szerzők: Csicskó Mária, Kende Péter, Pető Iván, Simon Róbert (Szerk.: Fellegi Tamás László, Gyekiczki András, Gyurgyák János) Századvég, Budapest, 1989.
  • Századvég [5] 1990/2. Népiek és urbánusok - egy mítosz vége? Szerzők: Heller Mária, Karády Viktor, Némedi Dénes, Nyikolaj Bergyajev, Rényi Ágnes Szabó Miklós, Szilágyi Ákos) (Szerk.: Fellegi Tamás László, Gyekiczki András, Gyurgyák János, Kövér László, Kövér Szilárd, Máté János, Orbán Viktor, Sasfi Csaba, Sós Adrienne, Stumpf István, Varga Tamás, Wéber Attila) Századvég Kiadó, Budapest, 1990.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Interjúk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]