Nemzeti Együttműködés Rendszere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Orbán Viktor illetve kormánya szerint a 2010. áprilisi országgyűlési választásokon új társadalmi szerződés köttetett, amellyel a magyarok egy új rendszer megalapításáról döntöttek. Ez a Nemzeti Együttműködés Rendszere.[1]

Orbán Viktor a 2010. áprilisi országgyűlési választásoknak a Fidesz-KDNP pártszövetség által nagy többséggel megnyert második fordulója után jelentette be a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megszületését.[2] 2010. június 14-én az Országgyűléssel „»Legyen béke, szabadság és egyetértés.«” kezdetű politikai nyilatkozatot (Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata) fogadtattak el[3], melyet csak a kormánypártok szavaztak meg. A 1140/2010. (VII. 2.) kormányhatározat alapján a nyilatkozat szövegét minden államigazgatási épületben ki kell függeszteni, a többi hatalmi ág képviselőitől pedig kérik, hogy az általuk használt épületekben is tegyék ezt meg.[4] Az ellenzéki parlamenti pártok a kormányhatározatot egységesen elutasították nyilatkozataikban, mert véleményük szerint a magyar történelem diktatorikus korszakait idézi a rendelkezés.[5]

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének jelentése [szerkesztés]

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében a Századvég Alapítvány szerint az „absztrakt ideológiákat” a „nemzeti ügyeket szem előtt tartó, pragmatikus kormányzás” váltja fel.[6]

A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója szerint (az „Új Magyarország” korábbi MSZP-s víziójához hasonlóan) „a választásokon győztes politikai elit kísérlete, hogy mélyreható pozitív változásokat érjen el az államszervezet, a gazdaság és a társadalom területén”.[7]

A „Demokrácia és Dilemma Intézet” elemzői (ez gyakorlatilag az Index hírportált takarja) úgy vélik, a NER egyszerűen a gazdasági-politikai reformok összességének fedőneve, miután a „reform” szó rendkívül népszerűtlenné vált.

Források [szerkesztés]

Külső hivatkozások [szerkesztés]