Magánnyugdíjpénztár
A magánnyugdíjpénztár (rövidítve: mnyp vagy manyup) Magyarországon a hárompilléres öregkori ellátás (nyugdíj) második pillére.
A rendszerváltás után 1997-ben a Horn-kormány vezette be a pályakezdők kötelező magán-nyugdíjpénztári tagságát. A második Orbán-kormány nemzetgazdasági miniszterének, Matolcsy Györgynek 2010. november 24-én bejelentése szerint a(z addig kötelező, azontúl önkéntes) magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január végéig el kell dönteniük, visszatérnek-e az állami nyugdíjrendszerbe; aki valamelyik magánnyugdíjpénztár tagja marad, elveszíti a jogosultságát az állami nyugdíjra, járulékot azonban változatlanul fizetnie kell. Ez lényegében a magánnyugdíjrendszer államosításával egyenértékű.[1] A 2011. február 1-jei határidőig kb. 102 ezren nyilatkoztak úgy, hogy magán-nyugdíjpénztári tagok maradnak, ez az összes tag mintegy 3 százaléka. A kezelt vagyon csökkenése és a szolgáltatási díjakra vonatkozó új, szigorított szabályok következtében a nyugdíjalapok száma 19-ről „öt és tíz közé (csökkenhet) […] valószínűleg közelebb (lesz) az öthöz”.[2][3]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Magyarországon már a két világháború között működtek MNYP-k. A bankok és a biztosítás államosítása működésüket is megszüntette a második világháború után. Működésük Magyarországon 1998. január 1-jén indult el újra.
[szerkesztés] Irányadó jogszabályok
A hazai jogszabályi hátterét az 1997. évi LXXXII.törvény (törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról), és végrehajtását a 172/1997.(X. 6.),valamint a 282/2001.( XII. 26.) Kormány rendeletek adják. Hatálya: kötelező (új munkavállalóknak), illetve választható (nem új munkavállalóknak). A nyugdíjrendszer egyike azoknak a gazdasági rendszereknek, amelyek közvetlenül nem tartoznak az Európai Unió hazainál magasabb rendű szabályozása alá, de egyes fontos esetekben (például a nyugdíj-jogosultságok nemzetközi hordozhatósága esetében) az európai jogszabályok az irányadók. Az EU a nyugdíj-jogszabályaink harmonizációját 2010 nyarán kezdte meg egy ún. Zöld Könyv[4] vitára bocsátásával.
[szerkesztés] Fogalmak
- Magánnyugdíjpénztári járulék: a BR (bruttó fizetés) 8%-a.
- Magánnyugdíjpénztári számla: tagonkénti számla, melyen a beérkező járulékokat jóváírják, illetve ahonnan a költségeket és díjakat levonják.
- Pénztári azonosító: egy négyjegyű szám, mellyel a pénztár azonosítható.
- Törzsszám: egy nyolcjegyű szám, mellyel a pénztár azonosítható.
[szerkesztés] Működése
- a BR 8%-át a választott MNYP-hoz (magánnyugdíjpénztár), míg a BR 1,5%-át az állami nyugdíjbiztosításhoz utalja a munkaadó
- a MNYP tagja minden évben értesítőt kap a befizetésekről, az elért hozamokról, a költségekről, és levonásokról
- a MNYP-i számla megszűnik, ha a tag eléri a nyugdíjkorhatárt, meghal, vagy rokkantnyugdíjas lesz. A tag az összegyűlt pénzösszeget a nyugdíjkorhatár elérése után egy összegben felveheti, vagy a statisztikai átlagéletkorig hátralévő hónapok számával elosztva, havi nyugdíjként kérheti.
- Az állami nyugdíjpénztár adja a nyugdíj 75%-át, míg a MNYP a hiányzó (általában legalább 25%) részt. 2004-ig törvényi garancia volt arra, hogy ha a tag MNYP-i számláján nincs meg a hiányzó 25%, akkor az állam ezt kiegészíti.
[szerkesztés] MNYP-ak összehasonlítási alapja
- méret (tagok száma, illetve a kezelt vagyon nagysága)
- az adott évben, illetve hosszabb távra vetített elért hozam nagysága
- a tag mnyp-i számlájára terhelt költségek, és díjak
[szerkesztés] Átjárhatóság a MNYP-ak között
A pénztártagok átlépési nyilatkozat alapján magánnyugdíjpénztárat válthatnak legfeljebb negyedévenkénti időszakokban, kivéve ha a tag új belépő, mert akkor a várakozási idő fél év. Az átlépés költsége: az átadó MNYP a tag mnyp-i számláján található összeg 1‰-ét kapja, melyet levonnak a pénztártag egyéni magánnyugdíj számláján lévő egyenlegből (követelésből).
[szerkesztés] MNYP-ak felelősségvállalása
- jogszabályi keret határozza meg, hogy a tagok pénzét milyen %-os megoszlásban lehet egyes befektetési formákban elhelyezni (állampapír, kötvény, részvény, befektetési alap)
- ellenőrző szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
[szerkesztés] Jelenlegi magyarországi MNYP-ak
| Pénztárkód | Törzsszám | Név |
|---|---|---|
| 0008 | 18076334 | AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár |
| 0016 | 18080966 | Allianz Hungária Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár |
| 0019 | 18069493 | Aranykor Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár |
| 0060 | 18096837 | UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár |
| 0031 | 18088201 | Budapest Magánnyugdíjpénztár |
| 0001 | 18077744 | AXA Magánnyugdíjpénztár |
| 0013 | 18231667 | Dimenzió Magánnyugdíjpénztár |
| 0021 | 18060542 | Életút Első Országos Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár |
| 0022 | 18075285 | ERSTE BANK Magánnyugdíjpénztár |
| 0006 | 18087585 | Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár |
| 0063 | 18074088 | GENERALI Nyugdíjpénztár Magánnyugdíjpénztári Ágazat |
| 0014 | 18066830 | HONVÉD Nyugdíjpénztár Magánnyugdíjpénztári Ágazat |
| 0015 | 18160484 | ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár |
| 0025 | 18079409 | MKB Rt. Magánnyugdíjpénztára |
| 0002 | 18086852 | Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Magánnyugdíjpénztár |
| 0033 | 18232345 | Postás Magánnyugdíjpénztár |
| 0037 | 18088627 | Quaestor Országos Magánnyugdíjpénztár |
| 0048 | 18077153 | Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár |
| 0028 | 18067879 | Villamos-energiaipari Társaságok Nyugdíjpénztára |
[szerkesztés] Források
Bauer Tamás közgazda magyarázata a magánnyugdíj elvekről
