Pálinkás József
| Pálinkás József | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1952. szeptember 18. (60 éves) |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény |
József Attila Tudományegyetem (ma: Szegedi Tudományegyetem) |
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizika |
| Kutatási terület | atomi ütközések fizikája |
| Tudományos fokozat | akadémiai doktor (1989) |
| Aktivitási típus | egyetemi tanár |
| Munkahelyek | |
| Debreceni Tudományegyetem | egyetemi tanár |
| Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézete | kutatóprofesszor |
| Szakmai kitüntetések | |
| Akadémiai Díj (1986) Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997) |
|
| Akadémiai tagság | levelező tag (1995), rendes tag (2004) |
Pálinkás József (Galvács, 1952. szeptember 18.) magyar atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008-ban annak elnökévé választották. Az atomi ütközések fizikájának neves kutatója. 1991 és 1996 között az MTA Atommagkutató Intézete igazgatója, 2001 és 2002 között oktatási miniszter.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
Tanulmányait Galvácson a helyi általános iskolában kezdte és a kecskeméti Piarista Gimnáziumban folytatta.[1] 1972-ben felvették a szegedi József Attila Tudományegyetem (ma: Szegedi Tudományegyetem) fizikus szakára, ahol 1977-ben szerzett diplomát. Diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetének ösztöndíjasa lett, majd 1980-ban tudományos munkatársi kinevezést kapott. 1990 és 1991 között az intézet igazgatóhelyettese volt, majd átvette igazgatói megbízását. Az intézetet 1996-ig vezette, utána kutatóprofesszori megbízást kapott. 1983 és 1985 között a texasi A. & M. Egyetemen, 1988–1989-ben a stockholmi Manne Siegbahn Intézetben volt vendégkutató. 1992-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma: Debreceni Egyetem) Fizikai Intézetének címzetes egyetemi tanára lett. 1994-ben az egyetem kísérleti fizika tanszékén kapott egyetemi tanári, később tanszékvezetői kinevezést. 1997 és 1998 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.
1989-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. A Debreceni Akadémiai Bizottságnak és az Atom- és Molekulafizikai Bizottságnak lett tagja. 1995-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben rendes tagjává. 2008. május 6-án Roska Tamás és Somlyódy László ellenében a tudományos köztestület elnöke lett. Közben 1994 és 2000 között az Országos, illetve Magyar Akkreditációs Bizottság tagja volt. 2009-ben a londoni Európai Akadémia felvette tagjai sorába.
Közéleti pályafutása [szerkesztés]
Politikai pályafutása a rendszerváltás után kezdődött. 1991-ben lépett be a Magyar Demokrata Fórumba, majd az 1996-os pártszakadást követően a Magyar Demokrata Néppárt alapító tagja lett. 1998-ban kilépett a pártból, majd egy évre rá belépett a Fideszbe. 2003-ban, a párt újjászerveződését követően a kulturális tagozat elnökévé választották, amelyben több tudós, művész és sportoló is részt vett (például: Jankovics Marcell rajzfilmrendező vagy Gyarmati Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó).
1998-ban az Orbán-kormányban az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárává nevezték ki. 2001-ben, Pokorni Zoltán lemondását követően Pálinkás vette át az Oktatási Minisztérium vezetését, amely tisztséget a 2002-es kormányváltásig viselt. 2002-ben a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja és a Professzorok Batthyány Körének elnöke lett, amiről a Fidesz kulturális tagozatának elnökévé történt megválasztása után mondott le.
A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz Hajdú-Bihar megyei területi listájáról mandátumot szerezve jutott be az Országgyűlésbe. Az oktatási és tudományos bizottság tagja volt. A Magyar Tudományos Akadémia elnökévé történt megválasztása után lemondott mandátumáról és a Fidesz kulturális tagozatának elnöki posztjáról, illetve kilépett a pártból.
Munkássága [szerkesztés]
Fő kutatási területe az atomi ütközések fizikája. Tudományos pályájának kezdetén az elektronbombázás során létrejövő belsőhéj-ionizáció kísérleti kutatásával foglalkozott, majd az aranyatomok L-alhéjának könnyűion-lövedékkel történő ütköztetése során létrejövő végállapotok elektroneloszlásának aszimmetriáját vizsgálta. Kutatásai kiterjedtek az elektronbefogással létrehozott, úgynevezett belsőhéj-vakanciák (kihagyások) aszimmetriájának kérdéskörére.
Jelentős eredményeket ért el a nemesgáz-ütközések, elsősorban a neon és proton-hélium ütközések egyidejű ionizációja és töltéscserével járó folyamata tekintetében. Dolgozott a proton-hélium ütközésben az elektron-elektron szóródás révén létrejövő elektronbefogási jelenségek kísérleti jellegű kutatásaiban is.
Családja [szerkesztés]
Nős, három felnőtt gyermek (egy lány és két fiú) édesapja.
Díjai, elismerései [szerkesztés]
- Akadémiai Díj (1986)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997)
- Debrecen díszpolgára (2012)
Főbb publikációi [szerkesztés]
- Experimental Investigation of the Angular Distribution of Characteristic X-Radiation Following Electron Impact Ionisation (társszerző, 1979)
- L3-Subshell Alignment in Gold Following Low-Velocity Proton and He+ Impact Ionisation (társszerző, 1980)
- L3-Subshell Aligment of Gold by C+ and N+ Impact Ionisation (társszerző, 1982)
- Alignment of He- and H-Like P-States of 48-MeV Foil-Excited Mg Ions (társszerző, 1985)
- Observation of the Electron Capture into the Continuum States of Neutral Projectiles (társszerző, 1989)
- Egzotikus elektronbefogási folyamatok (1996)
- Status of CMS and B-physics with CMS (társszerző, 2000)
- The CMS Experiment at the CERN LHC (társszerző, 2008)
Források [szerkesztés]
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 962–963. o.
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 844. old., ISSN 1787-288X
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, publikációs listával
- Életrajz a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség honlapján
Jegyzetek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- VIRTUÁLIS NAGYKABÁTOK, HetiVálasz interjú – 2006. január 19.
- Legyen Rúzsa Magdink a tudományban! – Index interjú
- Pálinkás József, Schweitzer József és Szabó Lajos az Asztali beszélgetéseken A teljes beszélgetés könyvben is megjelent: "Asztali beszélgetések...3 - Közös örökségünk" - szerk: Galambos Ádám; Luther Kiadó (2009)

