Tárnokmester
A tárnokmester (magister tavernicorum regalium[1]) vagy főtárnok (camerarius)' a bárói méltóságok egyike, kezdetben a királyi udvarházak tárnokainak felügyelője, pénzügyeinek intézője, kincseinek őrzője. A középkor végére fokozatosan birói tisztséggé is alakult, a 20. századra funkció nélküli címmé vált.
A tisztség maga a frank államszervezet mintájára született az államalapításkor, a környező országokban, Kelet-Közép-Európában camerarius volt a neve. [2]
Tartalomjegyzék |
Gazdasági szerepe [szerkesztés]
Sajnos István király oklevelei alig egy-két méltóságviselőt említenek, a tihanyi alapítólevélből tudunk csak valamit az udvari méltóságokról. A királyi jövedelmek kezelője a főtárnok (camerarius) volt, aki az udvari szervezet tárnokainak vezetője - Tárnok nevű helyiségeink államalapításkori foglalkozásokat űző személyek királyi udvarház körüli falvaira utalnak -, de ezentúl nyilván a révészek, vámosok, sószállítók és pénzverők is alája tartoztak. Ő kezelte a király "kamaráját", ezért később főkamarás néven is illették. [3]
Legkorábban 1148-ban a királyi kamara elnökeként (presidens camere regie) emlitik, majd 1198-ban és többször később kamarások mestere (magister cubiculariorum) címet viseli. 1214-ben jelenik meg először, mint tárnokmester (magister tavarnicorum. Ez utóbbi a magyarországi latinság terméke volt, és külföldön nem értették, ezért az 1271-es békekötésben mint kamarás (camerarius) szerepel. Az elnevezés változékonysága mögött a kialakulás kezdeti nehézségei állhatnak, ahogy a kezdetben az udvarért felelős nádor már nem tudta ellátni minden feladatát és szükség lett új főméltóságokra akik egyes feladatokra specializálódtak. [4]
1200 tájától a királyi birtokok jövedelmei veszíteni kezdtek jelentőségükből. Ekkortól a tárnokmester kezelte a többi kincstári bevételt (regálék, királyi városok adói, stb.). [5] A 13. század eleje egyik tárnokmesterének, A(m)pod fia Dénesnek nagy szerepe volt a pénzjövedelmekre épülő új gazdaságpolitika kialakításában. [6] Károly Róbert reformjai a 14. század első felében nagyon megnövelték szerepét [7], ekkor már az államháztartás feje, a pénzügyi és gazdaságpolitika tényleges irányítója, az ezekhez kapcsolódó szervezetek legfőbb igazgatási és bírói hatósága. Alá tartoztak még a koronajavak és a megmaradt várgazdaságok is. Gazdasági tevékenységét az altárnokmester és az altárnoknagy segítette. A 14. század második felében gazdasági feladatait fokozatosan, végül teljesen átvette helyettese, a kincstartó (thesaurarius). [5] [6]
Bírói szerepe [szerkesztés]
A szabad királyi városok egy csoportjában, az ún. tárnoki városokban a tárnokmester bíráskodott Budán már 1376 előtt is, de ekkor még a nádor és az országbíró is eljárhatott ügyeikben. Nagy Lajos reformjai következtében 1376 és 1378 között külön, a városi ügyekben illetékes bíró intézkedett – országbírói tisztének megtartása mellett –, majd 1378 után kialakult a tárnoki szék, ahol a tárnokmester bírói tevékenységét a tárnoki ítélőmester és a tárnoki jegyzők segítették. [6] A tárnoki városok polgári pereiben a fellebbezést a polgári ülnökökkel működő tárnoki székhez kellett benyújtani. A 15. században a tárnoki városok körét Buda, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Kassa, Eperjes és Bártfa alkotta. Még Mohács előtt csatlakozott hozzájuk Pest, majd számuk tovább nőtt különösen a 16-17. században. 1848-ban 28-an voltak. A török hódoltság idején a tárnoki szék Pozsonyban ülésezett. [5]
A 16. század elejétől a tárnokmester a negyedik világi főméltóság volt. A nádor ill. az országbíró akadályoztatása esetén ő elnökölt a felsőtábla, később a Hétszemélyes tábla ülésein is. 1867 után minden hatáskör nélküli zászlósúri címként létezett tovább. [5]
Tárnokmesterek [szerkesztés]
Árpád-kor [szerkesztés]
Anjou-kor [szerkesztés]
Anjou-kor (királynéi) [szerkesztés]
| Név | Tárnokmesterség ideje | Tárnokmestersége idején uralkodó | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Rátót nembeli László | 1302 [8] | Rátót nemzetség | |
| Rátót nembeli Domokos | 1313–1314 [6] (1302 [8]) | Rátót nemzetség, Porc István fia, a Pásztói család őse | |
| Szécsényi Tamás | 1320–1321 [8] | Szécsényi család | |
| Druget Fülöp | 1321–1323 [8] | Druget család | |
| Ákos nembeli Mikcs | 1323–1326 [8] | Ákos nemzetség | |
| Babonić János | 1326–1333 [8] | Babonić család, Vodicsai Babonjeg fia | |
| Lackfi András | 1355-56 | I. Lajos | Lackfi család |
| Bebek István | 1359–1360 | I. Lajos | Bebek család |
| Bebek György | 1362-89 | I. Lajos | Bebek család |
| Bebek Imre | 1393–1395 | Zsigmond | Bebek család |
Vegyesházi királyok kora [szerkesztés]
| Név | Tárnokmesterség ideje | Tárnokmestersége idején uralkodó | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Perényi János | 1438-58 | Albert, I. Ulászló, V. László | Perényi család |
Újkor [szerkesztés]
Tavernicorum regalium magistri, Königliche Ober–Schatzmeister [9]
| Név | Tárnokmesterség ideje | Uralkodója | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Thurzó Elek | 1523–1527 | II. Lajos | betlenfalvi; Thurzó család |
| Báthori András | 1527. november 10 – 1534 | I. Ferdinánd [9] | Báthory család ecsedi ága (†1534) |
| Drugeth Ferenc | 1527 – 1533 | I. János [9] | homonnai; Drugeth család |
| Nádasdy Tamás | 1536 – 1543 | I. Ferdinánd [9] | Nádasdy család |
| Kendy Ferenc | 1539 | I. János [9] | |
| Báthori András | 1544. január 1 – 1554 június 1. | I. Ferdinánd | Báthory család ecsedi ága (†1566) |
| Perényi Gábor | 1554. november 5 – 1557 | ||
| Zrínyi Miklós | 1557. november 23 – 1566. szeptember 7. | I. Ferdinánd, I. Miksa | gróf (†1566); Zrínyi család |
| Zrínyi György | 1567 – 1603 | I. Miksa, Rudolf | gróf (†1603); Zrínyi család |
| Erdődy Tamás | 1603. augusztus 19 – 1608 | Rudolf, II. Mátyás | monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy család |
| Forgách Zsigmond | 1608. december 1 – 1610 | II. Mátyás | gimesi báró; Forgách család |
| Draskovich János | 1610. január 25 – 1613. május 11. | ||
| üresedés | 1613 – 1615 | ||
| Erdődy Tamás | 1615. április 27 – 1624. január 15. | II. Mátyás, II. Ferdinánd | monyorókeréki gróf (†1624); Erdődy család |
| üresedés | 1624. január – 1625. október | II. Ferdinánd | |
| Bánffy Kristóf | 1625. október 8 – 1643 | II. Ferdinánd, III. Ferdinánd | alsólendvai gróf; Bánffy család |
| Csáky István | 1644. március 15 – 1662. november 5. | III. Ferdinánd, I. Lipót | körösszegi gróf; Csáky család |
| Erdődy György | 1662. november 22 – 1663 | I. Lipót | monyorókeréki gróf (†1663); Erdődy család |
| Forgách Ádám | 1663. június 8 – 1679 | gimesi gróf; Forgách család | |
| Erdődy Imre | 1679. augusztus 21 – 1690 | gróf; Erdődy család | |
| Zichy István | 1690. június 12 – 1693 | vázsonykői gróf; Zichy család | |
| Erdődy György | 1693. április 7 – 1704. január 15. | gróf | |
| üresedés | 1704 – 1705 | ||
| Csáky Zsigmond | 1706. november 17 – 1739 | I. József, III. Károly | gróf; Csáky család |
| Nádasdy Lipót Flórián | 1739. május 9 – 1746. augusztus 2. | III. Károly, Mária Terézia | Nádasdy család |
| Esterházy Ferenc | 1746. augusztus 3 – 1754. augusztus | Mária Terézia | galántai gróf (†1754); Esterházy család |
| Illésházy József | 1755. november 24 – 1759. augusztus 21. | gróf; Illésházy család | |
| Batthyány Ádám | 1759. augusztus 21 – 1782. | Mária Terézia, II. József | Batthyány család |
| Csáky János | 1782. október 18 – 1783. augusztus 14. | II. József | körösszegi gróf; Csáky család |
| Niczky Kristóf | 1783. augusztus 14 – 1786. december 21. | gróf; Niczky család | |
| Jankovics Antal | 1786. december 21 – 1789 | daruvári gróf (†1789); Jankovics család | |
| Végh Péter | 1789. április 27 – 1795. július 21. | II. József, II. Lipót, Ferenc | |
| Majláth József | 1795. július 23 – 1797 | Ferenc | székhelyi; Majláth család |
| Szentiványi Ferenc | 1797. október 21 – 1802. április 16. | szentiványi; Szentiványi család | |
| Brunszvik József | 1802. április 16 – 1825. március 18. | korompai gróf; Brunszvik család | |
| Cziráky Antal Mózes | 1825. április 3 – 1827 | ciráki gróf; Cziráky család | |
| Pálffy Fidél | 1828. március 18 – 1836 | Ferenc, V. Ferdinánd | erdődi gróf; Pálffy család |
| Eötvös Ignác | 1836. augusztus 9 – 1841 | V. Ferdinánd | vásárosnaményi gróf; Eötvös család |
| Keglevich Gábor | 1842. január 12 – 1848 | buzini gróf; Keglevich család |
Lásd még [szerkesztés]
A magyar uralkodó osztály
- Árpád-ház
- Erdélyi vajda 1526 előtt
- Erdélyi fejedelmek listája 1526 – 1711 között
- Nádor vagy Nádorispán
- Országbíró
- Horvát bánok listája
- Magyarország államfőinek listája (Itt található a kormányzók listája is.)
- Magyarország kormányfőinek listája
Forrás [szerkesztés]
- ↑ Országzászlósok az újkorban. Az országbíró, a horvát bán és a tárnokmester, tankonyvtar.hu
- ↑ Györffy, György. István király és műve, 2. kiadás, Gondolat, Budapest, 524. o. ISBN 963-281-221-2 (1983)
- ↑ Györffy, György. István király és műve, 2. kiadás, Gondolat, Budapest, 241. o. ISBN 963-281-221-2 (1983)
- ^ a b c d e f g h i j k l m Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető, 47-48. o. ISBN 963-14-0582-6 (1986)
- ^ a b c d Magyar történelmi fogalomtár, szerkesztette Bán Péter, Gondolat, Budapest, 194-195. o. ISBN 963 282 202 (1989)
- ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9 (1994)
- ^ a b Kristó Gyula, Makk Ferenc. Előszó., Károly Róbert emlékezete. Európa Könyvkiadó Budapest 1988. ISBN 963-07-4394-9
- ^ a b c d e f g h i Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub. isbn 963 547 085 1 (2000)
- ^ a b c d e Fallenbüchl, Zoltán. Magyarország főméltóságai. Maecenas. ISBN 963-02-5536-7 (1988)
További információk [szerkesztés]
- Basa László: Az utolsó tárnokmester.
