Bélmárkaszék
| Bélmárkaszék (Seliștea) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Hévízkáránd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Hévízkáránd |
| Irányítószám | 317071 |
| SIRUTA-kód | 10364 |
| Népesség | |
| Népesség | 471 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 27′ 57″, k. h. 22° 01′ 35″46.465898°N 22.026511°EKoordináták: é. sz. 46° 27′ 57″, k. h. 22° 01′ 35″46.465898°N 22.026511°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bélmárkaszék (Seliștea), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
Béltől délkeletre a Tőz mentén fekvő település.
Története
Bélmárkaszék, Szék és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén bronzkori, Hallstatti kultúra korából és a kora középkorból való leletek kerültek napvilágra.
Nevét 1469-ben már említette oklevél, ekkor a Bozzássy család is birtokosa volt. 1552-ben Zeek, 1808-ban Markuszék, 1888-ban Márkaszék (Szék), 1913-ban Bélmárkaszék néven írták.
A 13. században már a váradi püspökség birtoka volt Szék néven. 1469 -ben a Bozzássy család, később pedig a Telekiek is birtokosok voltak itt a nagyváradi 1. sz. püspökség mellett, amely még a 20. század elején is a birtokosa volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Szék, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök béli uradalmában, 404 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Határa 481 hold szántóföld és rét, s 1403 hold erdő ... Hajdan a Teleki nemzetség birta, s a kastély omladékai nem rég még látszottak.”
1910-ben 562 lakosából 536 román, 22 magyar volt. Ebből 527 görögkeleti ortodox, 14 görögkatolikus, 12 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
A település határában egy sóstó található, a környező hegyekben pedig krétát bányásztak.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma 1816-ban épült.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}