Bács Károly (színművész, ?–1872)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk idősebb Bács Károly színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bács Károly (egyértelműsítő lap).
Bács Károly
Születettnem ismert
nem ismert
Elhunyt1872. október 12.
Buda
Állampolgárságamagyar
GyermekeiBács Károly
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Idősebb martonfalvi Bács Károly (1810 körül? – Buda, 1872. október 12.)[1] vándorszínész, színigazgató, ifj. Bács Károly apja.

Életútja[szerkesztés]

Apja Bács András, a nagyenyedi református kollégium inspektora volt. Jogot végzett, majd 1831. július 25-én lett színész. 1839 augusztusában Balog János társulatával játszott Zalaegerszegen[2] és Szombathelyen.[3]

1840-től színigazgatóként is működött vándortársulatokban. Számos települést megjárt, több helyre ő vitt először magyar nyelvű színházat. Kis számú (3-14 fő) társulata mellett gyakran helyi műkedvelőket léptetett fel, akik közül többen lettek színészek vagy maguk is társulatvezetők.

1842-ben Egerben léptek fel[4] – ahol egyik előadásukban Spetykó Gáspár műkedvelőként főszerepet játszott[5] –, illetve februártól novemberig Losoncon, ahol – nagyrészt Egressy Gábor vendégszereplésének és Kubinyi Ferenc támogató tevékenységének köszönhetően – az addig legtovább pártolást kapott társaság voltak.[6][7][8] 1843 nyarán előbb a megye felső részét bejárva, augusztusban pedig első magyar nyelvű társulatként Korponán volt több eladásuk.[9] 1844 februárjában Rácalmáson,[10] áprilisában Siklóson,[11] 1844 nyarán Zomboron voltak.[10] Társulata 1845. első felében erdélyi körutat tett: működött Gyulafehérvárott, majd Enyeden, Tordán, Désen, Zilahon, Somlyón, Tasnádon, sőt Ákosfalván is, mert Bács Károly olyan helyekre vágyódott, ahol színészek még sohasem fordultak meg. Ezután több magyarországi várost látogattak meg: Margitán keresztül, majd Nyírbátorban, Nagykállóban, Nyíregyházán, Jászberényben, Cegléden, Abonyban és Irsán léptek színre. 1845 márciusában a társulatában lett Balogh Alajos színésszé.[12] 1846-ban Paks, Dunaföldvár és Szekszárd,[13] Mohács, Siklós, a harkányi fürdő, Szigetvár, Kaposvár, Marcali, Keszthely, Nagykanizsa és Lendva lett állomáshelye.[14][15] Télkezdettől Esztergomban szerepeltek, ahol 1847-ben páholyt is kialakított.[16][17][18] Kompániája itt a télen át a Magyar Király vendéglőben működött.[19] 1847. július 3.–augusztus 3. között Pápán játszottak.[20][21]

A Bach-korszak – a helytartóságok különböző gátló rendelkezései ellenére – a letargia és elnyomást ellen harcoló vándortársulatok új virágzását hozta, így Bács Károly és társulata is e körülmények között járta a vidéket.[22] 1850-ben újra Zomborban folyamodott játszási engedélyért.[23] Játszottak Dunaföldváron, ahol Vasvári Kovács József az ő társulatában lépett először mint műpártoló, majd Kalocsán már mint társulati színész színpadra. Ezután előbb Bácsban Jankovácra mentek, majd Tolnán léptek föl.[24][25] 1851-ben bejárták a Dunántúlt.[26] Somogyban Kaposvár, Marcali, Nagybajom, Szigetvár után a Baranya vármegyei Mohácson át eljutottak újra Tolna vármegyében Tolnára, Bonyhádra és Szekszárdra. 1852 márciusában ismét Bonyhádon játszottak, ahol lemondott a társulat igazgatásáról, amit Ujfalusi Sándor vett át, de két hét múlva szétszéledtek.[27]

1852 júliusától Bács Magyar Színész Társulat néven vitte tovább új társulatát, ami korábban Pósa Mihály igazgatása alatt működött. Brassói fellépésük alatt valószínűleg igazgatócsere történt, és így a társulatot is átszervezték.[28] 1854 júniusában Tordán,[29] 1856-ban a Désen játszottak.[30] 1857. szeptember 10-én, Székelyudvarhelyt Bodrogi Dénest avatták színésszé.[31] 1858-ban Abrudbányán – ahol Jókai Mórral 1853 után már másodjára találkoztak[32] –, majd Déván is tartózkodtak, ahol decemberben engedélyt nyert, hogy magyar színi társulatával a Bánságban tarthasson előadásokat.[33] 1860-ban a Torontál vármegyei Zsombolyára is ő vitt először magyar társulatot, ahonnan Zentára majd Becskerekre mentek.[34] 1861-ben avatták Kuthy Krimszky Bélát színésszé.[35] 1862 nyarán a Hajdúságban és környékén játszottak.[36] 1863 nyarán azonban az országos szárazság miatt feloszlatott addig igazgatott társulata, amit előzőleg javarészt Tolna és Baranya vármegyében játszatott.

1864-ben Gerő Jakab, 1869-től 1872-ig Győrffy Antal társulatánál szerepelt. Színészként kedélyes és hős apaszerepeket formált meg.

Deréki Antal írásából megtudható, hogy híres halász is volt, amire vándorszínész életmódja vitte.[37]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A Magyar Szinészet Évkönyve. Névtár 1873-dik Évre. Szerkeszti és kiadja Lenhardt Ede. Pest, 1873. 93. old.
  2. ↑ Zalaegerszegről; Honművész 7. évfolyam 69. szám – 1839. augusztus 29. (online: adtplus.arcanum.hu)
  3. ↑ Szombathely, Honművész 7. évfolyam 71. szám – 1839. szeptember 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
  4. ↑ A „Budapesti Hírlap” eredeti tárcája II. A műpártoló csizmadia, Budapesti Hírlap 4. évfolyam 238. szám, – 1884. augusztus 28. (online: adtplus.arcanum.hu)
  5. ↑ Spetykó Gáspár (1350. old.), SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái (1891-1914), 2. kötet, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest – 1893.
  6. ↑ Regélő Pesti Divatlap 1. évfolyam 29. szám – 1842. április 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
  7. ↑ Vidéki Szintárcza: Losoncz, Regélő Pesti Divatlap 1. évfolyam 91. szám – 1842-11-1842. november 13. (online: adtplus.arcanum.hu)
  8. ↑ Losonci színészet. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. (144–)145. o.  
  9. ↑ Sz.: Korpona (418. old.); Vidéki futár, Honderü szépirodalmi, művészeti és divatlap, books.google.hu – 1843. szeptember 30.
  10. ↑ a b Váli Béla: Szuper Károly színészeti naplója 1830-1850, Színháztörténi könyvtár – Új sorozat 2., Budapest, library.hungaricana.hu – 1889. ISBN 963 7601 00 7
  11. ↑ Siklósi színészet. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 111. o.  
  12. ↑ Balogh Alajos. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 106. o.  
  13. ↑ Tolnai Népújság, 2012. szeptember 10., 4. old.
  14. ↑ A magyar színészet viszonyai ezelőtt félévszázaddal Horváth György agg színész elbeszélése után közli Egervári P. Ödön VI; Vasárnapi Ujság 29. évfolyam 36. szám, epa.oszk.hu – 1882. szeptember 3.
  15. ↑ A magyar színészet viszonyai ezelőtt félévszázaddal Horváth György agg színész elbeszélése után közli Egervári P. Ödön VII.; Vasárnapi Ujság – 29. évfolyam, 37. szám, epa.oszk.hu – 1882. szeptember 10.
  16. ↑ Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991) Irodalomtörténet. Pifkó Péter: A színházi élet kezdetei Esztergomban. 42. old.
  17. ↑ Esztergom (82. old.), Vidéki futár, Honderü szépirodalmi, művészeti és divatlap, books.google.hu – 1847. január (télhó) 26.
  18. ↑ RENDI TÁRSADALOM – POLGÁRI TÁRSADALOM 11. Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben Archiválva 2021. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, A Hajnal István Kör — Társadalomtörténeti Egyesület 1998. évi esztergomi konferenciájának előadásai (273-274. old.), Pifkó Péter: Esztergom város polgársága és a színészet a 19. század első felében (271-279. old.) – 2000. ISBN 963 7234 06 3
  19. ↑ Esztergomi színészet. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 458. o.  
  20. ↑ Pápai színészet. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 438. o.  
  21. ↑ NÁDASDY Lajos: A pápai kőszínház története (1817–1931). Veszprém, 1981. / Hudi József: A pápai magyar színészet támogatói a reformkorban (a Szélesvíz 2016 III/2 melléklete), pmtt.hu Pápai Művelődéstörténeti Társaság (Horváth Adrián) – 2016. október 19.
  22. ↑ Mályuszné Császár Edit: A magyar vidéki játékszín as abszolutizmus idején (176-201), Sassy Tibor: Kaposvári szinjátszóhelyek a XII. században és a Városi Színház fel-építésének története (202-235), (Kovács Tivadar szerk.) Theatrum — Színháztudományi értesítő, library.hungaricana.hu – 1964.
  23. ↑ Gerold László: Szinházi életünk I. Forum Könyvkiadó Újvidék, 1976. 222. old.
  24. ↑ Adattár Lugosi Döme rovata, Vasvári Kovács József színész életrajza és naplója 4. Bács Károly szolgálatában (12-13. old.), Szegedi szemle városfejlesztési hetilap 1. évf. 32. sz. – 1928. december 1.
  25. ↑ Adattár Lugosi Döme rovata, Vasvári Kovács József színész életrajza és naplója 5. (14-15. old.), Szegedi szemle városfejlesztési hetilap 1. évf. 32. sz. – 1928. december 10.
  26. ↑ Kovács József (vasvári), színész. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 28. o.  
  27. ↑ Adattár Lugosi Döme rovata, Vasvári Kovács József színész életrajza és naplója 6. (12-13. old.), Szegedi szemle városfejlesztési hetilap 1. évf. 33. sz. – 1928. december 15.
  28. ↑ Orbán László: Adatok a brassói magyar színielőadások történetéhez 1852-től 1871-ig (112-126. old.), Erdélyi Múzeum 57. kötet 3-4. füzet, epa.oszk.hu – 1995.
  29. ↑ Bartha Katalin Ágnes: Tapsos Torda. Torda 19. századi színházi életéről Archiválva 2015. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, Művelődés közművelődési folyóirat – Kolozsvár LVIII. évfolyam, muvelodes.ro – 2005. november-december
  30. ↑ Huber András: Dési magyar színjátszás 1844–1989 (10–11. old.), Szabadság XII. évfolyam, 241. szám Archiválva 2018. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, archivum.szabadsag.ro – 2000. október 14.
  31. ↑ Bodroghy Dénes. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I. kötet (Aágh Endre – Faust). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 213. o.  
  32. ↑ Kristóf György: Jókai napjai Erdélyben, Kolozsvár, Pásztortűz, mek.oszk.hu – 1925.
  33. ↑ Tárház: Irodalom és művészet Bács Károly, szinigazgató 51. szám – 1858. december 19.
  34. ↑ Vidéki Színészet Zsombolya, Magyar szinházi lap 1. évf. 15. szám, books.google.hu – 1860. április 7.
  35. ↑ Kuthy Krimszky Béla. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 67. o.  
  36. ↑ Bocskai: Hajdusági levelek X., Debreczeni Közlöny 3. évfolyam 24. szám – 1862. június 14.
  37. ↑ Emlékeimből. Írta: Deréki Antal (3. old.), Magyarország 26. évfolyam 184. szám – 1919. december 20. (online: https://adtplus.arcanum.hu/en/view/Magyarorszag_1919_12/?pg=138 adtplus.arcanum.hu])

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bács_Károly_(színművész,_%3F–1872)&oldid=26286761”