Balogh Alajos

Balogh Alajos
Élete
Született	1831. július 23. Sümeg
Elhunyt	1885. október 20. (54 évesen) Pápa
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers

Balogh Alajos (Sümeg, 1831. július 23. – Pápa, 1885. október 20.) köz- és váltóügyvéd, színész, költő.

Élete

Apja Balogh János, színigazgató, anyja Mátyisovszky Erzsébet. Felsőbb iskoláit Pápán végezte, majd 1845. március havában színésszé lett Bács Károlynál. 1847-ben már Hetényi Józsefnél játszott Pápán. Részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, majd utána még 1855-ig szolgált. Azután Kétszery Józsefhez szerződött, utána ismét Hetényihez, majd Molnár Györgyhöz. 1859-től az igazgatással is próbálkozott, ezután Mátray István és Miklósy Gyula társaságában vezetett színházat. 1867-ben lemondott pályájáról és postakezelést vállalt Pécsett, de három év után ismét kedvet kapott a színigazgatáshoz. 1872-ben Kétszeryhez szerződött, majd 1873-ban ismét önálló igazgató lett. 1874 és 1885 között emiatti dunántúli városokba látogatott el. 1869-ben ügyvédi oklevelet nyert és Sopronban telepedett le. A közönség komikus, kedélyes és gáláns apaszerepekben láthatta.

Felesége Philippovits Borbála (Visz, 1838. nov. 29.–Beszterce, 1905. jan. 25.) színésznő volt, aki színpadra lépett 1855-ben. 1889. december 26-án Rozsnyón, a Vereshajú Sajgóné szerepében jubilált.

Fontosabb szerepei

• Dr. Kokas (Csiky Gergely: Mukányi);
• Biberách (Katona József: Bánk bán);
• Peták János (Csepreghy F.: A piros bugyelláris);
• Ferenc (Schiller: Haramiák).

Művei

• Sümeg vára. Rege a magyar előidőkből. Pest, 1858. (Ism. Győri Közlöny 72–75. sz.)
• Megtört szív hangjai. Veszprém, 1858.
• Zalai ibolyák. Dalkönyv. Pest, 1859.
• Balatonfüredi emlék. Kisfaludy Sándor szoborörökítési ünnepélyére. Veszprém, 1860.
• Költeményei megjelentek a Magyar Néplapban (1857), a Népújságban (1859-60), a Napkeletben (1860) és a Divatcsarnokban (1861)

Működései adatai

1855: Kétszery József; 1856: Győr; 1859: Kaposvár; 1860: Csorna; 1869: Miklósy György; 1871: Kőszegi Endre; 1872: Kétszery József.

Igazgatóként: 1873: Kecskemét; 1874: Selmecbánya; 1875: Kalocsa; 1876: Dombóvár; 1877: Kőszeg; 1878: Csáktornya; 1879: Sümeg; 1880: Pápa; 1881: Szombathely; 1882: Marcali; 1883: Szigetvár; 1884: Baja; 1885: Pápa.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
• Gyászjelentése
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Utcák, terek, névadók. Szerk. Egerszegi Ferenc. Sümeg, Városvédő- és szépítő Egyesület, 1992.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.
• Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
• Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008.
• Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerk. Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.