Kubinyi Ferenc (paleontológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kubinyi Ferenc
Kubinyi Ferenc (paleontológus).jpg
Kubinyi Ferenc portréja a Vasárnapi Újságban
Született 1796. március 21.
Videfalva
Elhunyt 1874. március 28. (78 évesen)
Videfalva
Foglalkozása paleontológus, régész, politikus

Felsőkubini és nagyolaszi Kubinyi Ferenc (Videfalva, 1796. március 21. – Videfalva, 1874. március 28.) paleontológus, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1796-ban született a ma Szlovákiához, akkor Nógrád vármegyéhez tartozó Videfalván. Jogi tanulmányokat végzett, többször járt külföldön is. 1825-től az országgyűlés munkájában is részt vett, ahol az 1840-es években a liberális ellenzékhez tartozott. 1848-ig Ágoston nevű fivérével együtt a magyar orvosok és természetvizsgálók munkájában, a Magyar Természettudományi Társaság alapításában is részt vett, de foglalkozott tudományos kutatásokkal is.

1848-ban a losonci kerület képviselőjévé választották. A szabadságharc alatt eleinte a Batthyány-kormány, majd Kossuth Lajos híve volt. A szabadságharc bukása után a haditörvényszék elítélte, 9 év várfogságot kapott, ahonnan 1852-ben szabadult amnesztiával. 1861-ig az amnesztia utáni időkben tudományos munkájának élt.

1855-ben adta ki A Tisza medre mint ősemlősök sírkertje, valamint 1856-ban az Őslénytani adatok Magyarországról, valamint A teve és a ló című munkáit. 1861-ben részt vett az országgyűlés munkájában, ahol a Határozati Párthoz csatlakozott. 1862-ben Ipolyi Arnoldhoz és Henszlmann Imréhez csatlakozva Konstantinápolyba utazott, ahol az ott őrzött Corvinákat tanulmányozták. A törököktől akkor visszakapott néhány Corvinát a MTA könyvtára kapta meg. Törökországból hazatérve tudományos munkájának élt.

A Magyar Földtani Társulat elnökévé választotta, mely tisztet több évig töltötte be. Életpályája során számos tanulmánya látott napvilágot, főként a geológia, paleontológia és az archeológia témakörből, de kéziratban is maradtak hátra jegyzetei, melyek az MTA kézirattárában találhatók.

A MTA is tagjai közé választotta.

Szülőhelyén, Videfalván érte a a halál, élete 78. évében, 1874. március 28-án.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Tisza medre, mint az ősemlősök sírkertje, föld- és őslénytani tekintetben. A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője. Pest, 1855.
  • Őslénytani adatok Magyarországról. A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője. Pest, 1856.
  • A teve és ló. Pest, 1859.
  • Országgyűlési beszéde. Pest, 1861.
  • Petényi Salamon János élete és hátrahagyott munkái. Pest, 1864. (ném. 1865)
  • Doctor Zipser Keresztély András életrajza. Pest, 1866. (ném. 1866)
  • Az ágost. hitv. pesti autonom egyház szenvedéseinek története a XIX. században. Pest, 1866.

Szerkesztette a Magyarország és Erdély képekben 1853-54. évfolyamait Vahot Imrével.

Kéziratai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyarország és a hozzá tartozó országok cosmographiájára vonatkozó adatok.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kubinyi Ferenc (paleontológus) témájú médiaállományokat.
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 1024. o.  
  • Geduly Ferenc: Kubinyi Ferenc (Archeológiai Értesítő 1874)
  • Nendtvich Károly: Kubinyi Ferenc és Ágoston (Ért. a természettudomány köréből 1876)
  • Természettudományi Társulat Évkönyve: Kubinyi Ferenc (1940)