Aruba

Aruba
Aruba
Aruba zászlaja Aruba címere
Nemzeti himnusz: Aruba Dushi Tera
Fővárosa	Oranjestad
é. sz. 12° 30′, ny. h. 70° 01′12.5, -70.016666666667
Államforma	alkotmányos monarchia
Vezetők
államfő	Vilmos Sándor holland király
kormányzó	Alfonso Boekhoudt
miniszterelnök	Evelyn Wever-Croes
Hivatalos nyelv	holland, angol, spanyol
Tagság	Lista Interpol UNESCO
Népesség
Népszámlálás szerint	106 739 fő (2022)
Rangsorban	203
Becsült	101 484 fő (2010. szeptember)
Rangsorban	203
Népsűrűség	363 fő/km²
GDP	2005
Összes	2,258 mrd
Egy főre jutó	22 000
Földrajzi adatok
Terület	193 km²
Víz	0%
Időzóna	AST (UTC-4)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Arubai florin (AWG)
Nemzetközi gépkocsijel	NA
Hívószám	297
Segélyhívó telefonszám	911
Internet TLD	.aw
Villamos hálózat	127 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 1-15 NEMA 5-15 Schuko
Közlekedés iránya	jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Aruba témájú médiaállományokat.

Aruba egy kb. 36 km hosszú és 11 km széles sziget a Karib-tenger déli részén, összterülete kb. 180 km². A Kis-Antillák ún. ABC-szigeteinek része, 29 km-re északra a venezuelai Falcón államhoz tartozó Paraguaná félszigettől. Hollandia alkotmányos része, mint autonóm terület. Lakossága 103 065 fő volt 2009-ben. A sziget éghajlata meglehetősen száraz, kevés helyen találni a karibi térségben megszokott buja trópusi növényzetet.

Földrajz

Ez a karib-tengeri korallsziget 36 km hosszú és 11 km széles (majdnem három és félszer nagyobb, mint a Szentendrei-sziget.) A sziget déli és nyugati részén lévő fehér homokos strandok, amelyek viszonylag jól védettek az óceáni áramlatoktól. Nagyrészt ezeket a strandokat látogatják a turisták. Az északi, és a keleti partok, amelyek nem rendelkeznek védelemmel, megrongálódtak és érintetlenek maradtak.

A sziget sok dombos területet foglal magába, a legismertebb a Hooiberg (165 méter/541 láb), a legmagasabb a Jamanota-hegy (188 méter). Fővárosa Oranjestand (12 ° 19 '70 ° 1'W).

Arubától keletre található Bonaire és Curacao. Ezek a szigetek a dél-amerikai kontinentális talapzaton fekszenek, így földrajzilag Dél-Amerikához tartoznak.

A Natural Bridge (magyarul: Természetes Híd) egy természetes mészkőhíd a sziget északi partján, 2005-ben népszerű idegenforgalmi célpont volt.

Települések

A sziget, amelynek népessége csaknem 100 000 fő, nem rendelkezik nagyobb városokkal. A lakosság nagy része két nagy városban lakik:

• Oranjestand (főváros) (kb. 35000 fő)
• San Nicolaas (kb. 18000 fő)

A szigeten további négy nagyobb település található:

1. Noord (kb. 17000 fő)
2. Santa Cruz (kb. 12000 fő)
3. Paradera (kb. 12000 fő)
4. Savaneta (kb. 11000 fő)

Fauna

Mivel Aruba elszigetelt, sok olyan állatfaj él itt amivel másol nem találkozhatunk a természetben ( ún. endemikus állatfajok):

• Cnemidophorus arubensis
• Crotalus durissus unicolor
• Athene cunicularia
• Eupsittula pertinax

Flóra

Aruba növényvilága eltér az átlagos szigetvilági növényzettől. Gyakoriak a kaktuszok, tüskés bokrok és az örökzöldek. A legismertebb növény az Aloe Vera, ez a pozsgásfaj szerepel Aruba címerén is.

Éghajlat

A Köppen éghajlati osztályozás szerint Aruba forró és félszáraz klímával (Köppen BHS) rendelkezik.Oranjestan átlagos havi hőmérséklete kis mértékben változik, 29,6 °C-ról 29,2 °C-ra mérséklődik a Passzátszél által. Az éves csapadékmennyiség 470 milliméter közül van, de ez nagyon változó, például az ún. El Niño évek alatt (1911/1912, 1930/1931, 1982/1983) amikor akár 150 milliméter eső is eshet, vagy az ennél erőteljesebb La Niña években (1933/1934, 1970/1971, 1988/1989), ilyenkor több mint 1000 milliméter eső is eshet.

Története

Aruba első lakói arawak indiánok voltak. Caquetiosnak nevezik őket, a karibok támadása elől menekültek a mai Venezuelából. A caquetios indiánok sokkal inkább Dél-Amerikához kötődnek, mint a karibi térséghez, mert Aruba távolsága a többi karibi szigethez kenuval nagyon nehézzé teszi az utat.

Európaiak először akkor hallottak Arubáról, amikor Amerigo Vespucci és Alonso de Ojeda erre járt 1499 augusztusában. Vespucci négy levelet írt Lorenzo di Pierfrancesco de' Medicinek. Ezek egyikében leírja útjukat Venezuela partjai mentén. Ír egy szigetről, amely brazilfával van benőve és ettől tíz leagua távolságra van egy hely, ahol úgy épültek a házak, mint Velencében. Egy másik levélben leír egy kis szigetet, ahol nagy, magas emberek élnek, és az expedíció úgy gondolta, hogy itt nem érdemes letelepedni.

Aruba 1508 és 1636 között spanyol gyarmat volt. Az első pap egy arubai indián főnök, másként kacika volt. Simasnak hívták és ajándékba adtak neki egy fakeresztet. 1508-ban Alonso de Ojedát nevezték ki Aruba, vagy "Nueva Andalucia" első kormányzójának.

Spanyolország másik kormányzót is kinevezett, Juan Martinez de Ampuest. Az 1525 novemberében kibocsátott "cédula real", királyi rendelet felhatalmazta Ampuést, hogy újra betelepítse a néptelenné vált Aruba, Curaçao és Bonaire szigeteket. A spanyol uralom alatti bennszülöttek valamivel több jogot élveztek, mint egy átlagos észak-európai farmer akkoriban.

1528-ban Ampuest felváltotta a Welser kereskedőház megbízottja. Aruba holland igazgatás alatt volt 1636-tól, kezdetben Peter Stuyvesant igazgatta. Előtte Stuyvesant különleges megbízatással tartózkodott Arubán 1642 novemberében és decemberében. A Holland Nyugat-Indiai Társaság (West India Company) igazgatása alatt állt „Új-Hollandia és Curaçao” 1648-tól 1664-ig. A Társaság a holland kormány által 1629-ben kibocsátott szabadalom alapján működött, amit Arubára is alkalmaztak. A hollandok egy írt neveztek ki Aruba parancsnokának (Commandeur) 1667-ben.

A britek 1799 és 1802, valamint 1805 és 1816 között tartották megszállva.

1806 augusztusában néhány hétig itt tartózkodott Francisco de Miranda tábornok 200 szabadságharcosból álló csoportjával, azután elindult Venezuela felszabadítására a spanyol uralom alól.

1933-ban küldte Aruba az első feliratot a holland királynőnek a külön státusz és autonómia ügyében. A II. világháborúban az itteni olajfinomító volt a legnagyobb a régióban és fontos szerepe volt a szövetségesek ellátásában. Aruba brit védnökség alatt állt 1940-től 1942-ig és az Egyesült Államokéban 1942-től 1945-ig. 1942. február 16-án az olajfinomítót megtámadta az U–156 jelű német tengeralattjáró Werner Hartenstein parancsnoksága alatt. Az akció sikertelen volt. (Az U–156-ot később felfedezte és elsüllyesztette egy amerikai repülőgép, miközben a legénység napozott. A támadást csak egy ember élte túl.) 1944 márciusában Eleanor Roosevelt tett rövid látogatást az itt állomásozó amerikai csapatoknál.

Aruba 1986-ig a Holland Antillák része volt, ekkor vált önálló autonóm tagjává a Holland Királyságnak. 1990-ig tervezték a teljes önállóvá válást, de végül lemondtak erről a státuszváltásról.

Népesség

A főváros, Oranjestad

Népességének változása

A népesség alakulása 1960 és 2022 között

Lakosok száma	54 208	57 712	59 849	59 978	63 028	64 623	85 447	98 742	101 597	106 739
	1960	1966	1972	1979	1985	1991	1997	2004	2010	2022

Adatok: Wikidata

Etnikumok

Lakossága főleg meszticekből áll (fehér-karibi indián 80%), és 20% karibi indián. ^[forrás?]

Vallások

Vallási megoszlás: római katolikus 82%, protestáns 8%, hindu, muzulmán, konfuciánus, zsidó. ^[forrás?]

Nyelvek

Beszélt nyelvek: holland (hivatalos), papiamento (spanyol, portugál, holland és angol pidzsin nyelv), angol (széles körben ismert) és spanyol.

Gazdaság

1924 óta a Venezuelából behozott kőolaj finomításából és exportálásán alapult a gazdaság. Manapság már az idegenforgalom és az off-shore tevékenység a meghatározó. Ezen kívül jelentős az aranybányászat, a foszfátbányászat (Aruba Phosphaat Maatschappi), az aloeexport. Külkereskedelmének több mint 60%-át az Egyesült Államokkal bonyolítja le.

• 
  Valero kőolajfinomító
• 
  Oranjestad szállodái (a háttérben)
• 
  Palm Beach

Közlekedés

Turistabuszok

• Közutak hossza: 800 km
• Repülőterek száma: 1
• Kikötők száma: 3

Politika

A parlament épülete, Oranjestad

A miniszterelnökök listája:

Név	hivatali ideje
Henny Eman	1986. január 1. – 1989. február 9.
Nelson O. Oduber	1989. február 9. – 1994. július 29.
Henny Eman	1994. július 29. – 2001. október 30.
Nelson O. Oduber	2001. október 30. – 2009. október 30.
Mike Eman	2009. október 30. óta

Kultúra

Rajtaütés (Knock Off) arubai-hongkongi-amerikai akciófilm, 91 perc, 1998 szereplő(k): Jean-Claude Van Damme

Kísérlet (Control) amerikai-arubai akcióthriller, 90 perc, 2004 rendező: Tim Hunter szereplők: Ray Liotta (Lee Ray) Michelle Rodriguez (Teresa) Willem Dafoe (Copeland)

Sport

• Bővebben: Aruba az olimpiai játékokon
• Bővebben: Arubai labdarúgó-válogatott

Források

• Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5

Lásd még

• Holland Antillák

Külső források

A Wikimédia Commons tartalmaz Aruba témájú médiaállományokat.

• Aruba hivatalos idegenforgalmi honlapja
• A CIA naprakész adatlapja Arubáról
• Hasznos információk (történelem, klíma, gazdaság, nyelv, pénzügyek stb.