Szeldzsuk-dinasztia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szeldzsuk törökök szócikkből átirányítva)
Szeldzsuk-dinasztia
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeldzsuk-dinasztia témájú médiaállományokat.
A Szeldzsuk Birodalom kiterjedése 1092-ben

A Szeldzsuk-dinasztia egy, az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, amelyet egyszerűen szeldzsukok vagy szeldzsuk törökök (törökül Selçuklular; perzsául سلجوقيان Szaldzsúkiján; arabul سلجوق Szaldzsúk, vagy السلاجقة asz-Szaládzsika) néven emlegetünk. A szeldzsukok Közép-Ázsiából vándoroltak a mai Irán területére.

Szeldzsuk volt nagyapja a Nagyszeldzsuk Birodalmat (1037–1194) megalapító I. Tugrulnak. Birodalmuk legnagyobb kiterjedése idején a Pamírtól a Földközi-tengerig terjedt. Közép-Ázsia és a Közel-Kelet egyes területeit uralták a 11. századtól a 14. századig.

Irodalom[szerkesztés]

  • Claude Cahen: La Campagne de Mantzikert d'apres les sources musulmanes. In: Byzantion 9, 1934, ISSN 0378-2506, 613–642. oldal
  • Claude Cahen: Le Malik-Nameh et l'histoire des origines Seldjukides. In: Oriens 2, 1949, ISSN 0078-6527, 31–65. oldal
  • Claude Cahen: Pre-Ottoman Turkey. Übersetzt von J. Jones-Williams. Taplinger, New York NY 1968.
  • Claude Cahen: The Turkish Invasion: The Selchükids. In: Kenneth M. Setton (szerk.): A History of the Crusades. 1. kötet University of Wisconsin Press u. a., Madison WI 1969, 135–176. oldal (online).
  • Carter Vaughn Findley: The Turks in World History. Oxford University Press, Oxford 2005, helytelen ISBN kód: 0-19-517726- , 2. fejezet „Islam and Empire from the Seljuks through the Mongols“, 56–92. oldal
  • Gillies E. Tetley: The Ghaznavid and Seljuk Turks. Poetry as a Source for Iranian History. Routledge, New York 2009, ISBN 978-0-415-43119-4
  • Osman Turan: Anatolia in the Period of the Seljuks and the Beyliks. In: Peter Malcolm Holt, Ann Katharine Swynford Lambton, Bernard Lewis: The Cambridge History of Islam. Band 1, A: The central Islamic lands from pre-Islamic times to the first World War. Cambridge University Press, Cambridge u. a. 1977, ISBN 0-521-29135-6, 231–262. oldal
  • Martin Strohmeier: Seldschukische Geschichte und türkische Geschichtswissenschaft. Die Seldschuken im Urteil moderner türkischer Historiker. Klaus Schwarz Verlag, Berlin 1984, ISBN 392296897X



Történetük[szerkesztés]

A Szeldzsuk Birodalom[szerkesztés]

A manzikerti csata során 1071. augusztus 26-án az Alp Arszlán vezette szeldzsuk erők katasztrofális vereséget mértek a Bizánci Birodalomra. Még IV. Rómanosz császár is fogságba esett.

Alp Arszlán utódja, Maliksáh uralkodása alatt két perzsa vezír, Nizám al-Mulk és Tádzs al-Milk vezetésével a szeldzsuk állam kiterjesztette határait egészen Kínáig és a Bizánci Birodalomig. Amikor Malík Sáh 1092-ben meghalt, a birodalom széthullott mert a sah testvére és négy fia nem tudtak megegyezni a birodalom felosztásán. 1118-ban Ahmad Szandzsár, a harmadszülött, átvette a birodalom irányítását, mert nem volt megelégedve a neki kiosztott örökséggel. Testvérei nem ismerték el uralkodónak, és II. Mehmed szultánná nevezte ki magát Bagdadban. Szandzsárt elfogták és 1153-tól 1156-ig török nomádok tartották fogva. Egy évvel később meghalt.

Maliksáh halála után többször is megkísérelték egyesíteni a szeldzsuk birodalmat. Egy rövid ideig III. Toğrül uralkodott az összes szeldzsuk fölött kivéve az anatóliai régiót. 1194-ben Ala ad-Dín Tekis, Hvárezm Birodalom uralkodója legyőzte Togrult és a szeldzsuk birodalom összeroppant. Egyedül az anatóliai szultanátus maradt fenn. A 13. században a dinasztia hanyatlásnak indult, 1260-as években Ázsiából érkező törzsek kis emirátusokra (beylik) darabolták a területet. Az egyik törzs, az oszmán végül kiemelkedett és meghódította a többit.

Utódállamok[szerkesztés]

A birodalom széthullása után, romjain utódállamok jöttek létre, amelyek közül a nyugati, Bizánccal határos területek szeldzsuk török államalakulata mint Ikóniumi Szultánság (Rúmi Szultánság vagy Rüm szeldzsuk török állam, illetve „anatóliai szeldzsukok”) vált ismertté, elsősorban Konya (Ikónium) központtal.

A 13-14. század fordulóján egy Oszmán nevű törzsfő, maga köré gyűjtve a kóborló török szabadcsapatokat, egyre nagyobb hatalomra tett szert, és szolgálataival önálló fejedelemséget érdemelt ki a rúmi szultántól. Kis-Ázsia szeldzsuk fennhatósága megindította azt a folyamatot, amelynek során a későbbiekben létrejöhetett az Oszmán Birodalom.

A szeldzsukok leszármazottainak tartják a mai nyugati törököket (Törökország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán).

Források[szerkesztés]

  • Seljuq. Britannica Encyclopaedia. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  • The Seljuk Empire. All Empires. [2012. március 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]