Perzsiai muszlim uralkodók listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását. A 9. század elejétől a területei önállósodtak, s több helyi dinasztia (Táhiridák, Számánidák, Szaffáridák stb.) uralkodott itt, amelyek általában elismerték a bagdadi kalifa névleges fennhatóságát. A térség nagy része rövid időre a szeldzsukok alatt egyesült, akik legyőzték a keleti Gaznavidákat, megdöntötték a nyugati Buvajhidák államait (1055-ben elfoglalták Bagdadot is) és hatalmukat fokozatosan kiterjesztették Mezopotámiára, Szíriára, Palesztinára, majd a Bizánccal vívott háborúk eredményeként egész Kis-Ázsiára. A Nagy-szeldzsuk Birodalom sem sokáig maradt egységes, a 11. század végétől helyi kisdinasztiák vették át a hatalmat, s a 12. századra a birodalom részeire bomlott. Ilyen helyzetben hódították meg a Hülegü kán vezette mongolok az iráni és mezopotámiai térséget, amelyet az Ilhánida Birodalomban egyesítettek (1256–1336). Az Ilhánidák bukása után különböző helyi fejedelemségek alakultak ki, illetve nomád török törzsszövetségek (így a Kara Koyunlu és az Ak-Kojunlu) vették át az ellenőrzést Nyugat-Irán felett.

A modern perzsa állami élet folyamatosságát 1501-től, a síát államvallássá tevő, térséget egyesítő Szafavidák trónra lépésétől számolják. A Szafavida-dinasztia a 18. században megbukott, és helyét a versengő Zandok, Afsáridák és Kádzsárok vették át, végül 1794-ben ez utóbbiak végleg egyesítették Iránt. A 19. században az angol és orosz hatalmi vetélkedés színtere lett az egyébként elmaradott ország. A két nagyhatalom 1907-ben két külön befolyási övezetre osztotta Perzsiát, amely így félgyarmattá vált. Az I. világháború után röviddel Reza Pahlavi vette át a hatalmat az utolsó Kádzsárt megbuktatva. Németbarátsága miatt 1941-ben angol és szovjet csapatok szállták meg az ország egyes részeit, és fiát, Mohammad Rezát tették trónra. Az Amerika- és Izrael-barát sah elnyomó, ország gazdaságának és társadalmának súlyos károkat okozó rendszerét 1979-ben az iráni forradalom során elűzték az utolsó perzsa sahot, és 1979. április 1-jén kikiáltották az iszlám köztársaságot.

Táhiridák (821873)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
I. Táhir kormányzó: 821 – †822
Talhá kormányzó: 822 – †828
Abdalláh (*798) kormányzó: 828 – †844
II. Táhir kormányzó: 845 – †862
Mohammed kormányzó: 862873, †890 k.
873-ban a terület a Szaffárida Birodalom része lett


Szaffáridák (8671002)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Jakúb (*840) emír: 867 – †879. június 5.
I. Amr emír: 879901, †902. április 20.
I. Táhir (*883) emír: 901908, †?
Lajt emír: 908910, †928
Mohammed emír: 910 – †911
Al-Mu'addal emír: 911-ben
II. Amr (*902/903) emír: 912913, †?
Számánida megszállás (913922)
Ahmed (*906. június 21.) emír: 922 – †963. március 31.
I. Khalaf (*937 novembere) emír: 9631002, †1009 márciusa
1002-ben a terület a Gaznavida Birodalom része lett


Számánidák (8191005)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Ahmed emír: 819 – †864
I. Naszr emír: 864 – †892 augusztusa
I. Iszmáíl (*849) emír: 892 – †907 novembere
II. Ahmed emír: 907 – †914. január 12.
II. Naszr emír: 914 – †943
I. Núh emír: 943 – †954
I. Abd al-Malik emír: 954 – †961 vége
I. Manszúr emír: 961 – †976 nyara
II. Núh emír: 976 – †997
II. Manszúr emír: 997999, †?
II. Abd al-Malik emír: 999 – †999
Győzelmes Iszmáíl emír: 999 – †1005
1005-ben a terület a Karahánida Birodalom része lett


Gaznavidák (9631187)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Alptigin király: 961 – †963
Izsák szultán (?): 963 – †977
Szubuktigin (*942) szultán: 977 – †997 augusztusa
Iszmáíl szultán: 997 – †998 márciusa
Mahmúd (*971. november 2.) szultán: 998 – †1030. április 30.
Muhammad (*997) szultán: 10301031, ld. alább
I. Maszúd (*998) szultán: 1031 – †1041. január 17.
Muhammad (2x) szultán: 1041-ben – †1041. április 8.
Maudúd (*1011 k.) szultán: 1041 – †1049. december 18.
II. Maszúd szultán: 1049-ben – †1049. december 29.
Ali szultán: 1050-ben
Abd al-Rasíd (*1024) szultán: 1050 – †1052
Tugril szultán: 1052-ben
Farruhzád (*1025 k.) szultán: 1052 – †1059. április 4.
Ibráhím (*1032 k.) szultán: 1059 – †1099. augusztus 25.
III. Maszúd (*1061 k.) szultán: 1099 – †1115 februárja/márciusa
Sírzád szultán: 1115 – †1116
Arszlán Sáh (*1091 k.) szultán: 1116 – †1118 szeptembere/októbere
Bahrám Sáh (*1084) szultán: 1118 – †1157 eleje
Huszrau Sáh szultán: 1157 – †1160
Huszrau Malik szultán: 11601186, †1191
1186 után az állam beolvadt a Gúridák birodalmába


Zijáridák (9281043)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Mardávidzs (*890 k.) emír: 928 – †934
Vusmgír Zijár emír: 934 – †967
Záhir ad-Daula Bíszutún emír: 967 – †976
Samsz al-Maálí Abú l-Haszan Kábúsz Vusmgír emír: 976 – †1012
Falak al-Maálí Manúcsihr Kábúsz emír: 1012 – †1031
Saraf al-Maálí Anúsírván Manúcsihr emír: 1031 – †1043
1043 után az állam beolvadt a Nagyszeldzsuk Birodalomba


Buvajhidák vagy Bújidák (9341055)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Imád ad-Daula (*894/895) emír: 934 – †949. november 11.
Adud ad-Daula (*936. szeptember 24.) emír: 949 – †983. március 26.
Saraf ad-Daula (*962/963) emír: 983 – †989. szeptember 6.
Szamszám ad-Daula (*964) emír: 989 – †998 novembere/decembere
Bahá ad-Daula (*970 k.) emír: 998 – †1012. december 22.
Szultán ad-Daula (*993) emír: 1012 – †1024 decembere
Abu Kálídzsár Marzbán (*1010 k.) emír: 1024 – †1048 októbere
Abu Manszúr Púlád Szutún (*1010 k.) emír: 1048 – †1062
Ezek után a Bújidák országa beolvadt a Nagyszeldzsuk Birodalomba


Szeldzsuk-dinasztia[szerkesztés]


Hvárezmi sahok (10771231)[szerkesztés]


Gúridák (10111215)[szerkesztés]


Ilhánok (12611343)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Hülegü kán (*1217) ilhán: 1261 – †1265. február 8.  
Abáká kán (*1234 februárja) ilhán: 1265. június 19. – †1282. április 1.  
Ahmad Tegüder (*1247) ilhán: 1282. június 21. – †1284. augusztus 10.  
Argún kán (*1258) ilhán: 1284. augusztus 11. – †1291. március 7.  
Gajhátú kán (*1271) ilhán: 1291. július 23. – †1295. március 24.  
Bájdú kán (*1256) ilhán: 1295 – †1295. október 5.  
(Mahmúd) Gázán (*1271. november 5.) ilhán: 1295. november 3. – †1304. május 11.  
Öldzsejtü (Mohamed) (*1282. március 24.) ilhán: 1304. július 19. – †1316. december 16.  
Abu Szaid (*1305. június 2.) ilhán: 1316 – †1335. december 1.  
Árpa Ke'ün ilhán: 1335 – †1336. május 15.  
Múszá ilhán: 1336 – †1337  
Mohamed ilhán: 1336 – †1338 júliusa  
Szati bég Hatun ilhán: 13381339, †1345 u.  Öldzsejtü leánya és Árpa Ke'ün felesége
Dzsahán Temür ilhán: 1339 – †1340  
Abu Szaid ilhán: 1339 – †1343  
1343 után az Ilhán állam részfejedelemségekre oszlik.

Kis fejedelemségek az Ilhánok után[szerkesztés]

Chupanid - Jalayerid dyansty 1337–1432 ad.PNG

Csobanidák (13191357)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Csupán (*1280) király: 1319 – †1327 novembere  
Timurtas király: 1327 – †1328 augusztusa  
Haszan Kucsak (*1319) király: 1328 – †1343. december 15.  
Malek Asraf (*1330) király: 1343 – †1357  
1357 után az állam beolvadt a Dzsalajiridák szultánságába

Dzsalajiridák (13361432)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Shaikh Hasan szultán: 1336 – †1356  
Shaikh Awais Jalayir szultán: 1356 – †1374  
Shaikh Hasan Jalayir szultán: 1374 – †1374. október 9.  
Shaikh Hussain Jalayir szultán: 1374 – †1382 áprilisa  
Ahmad Jalayir szultán: 1382 – †1410  
Shah Walad Jalayir szultán: 1410 – †1411  
Mahmud bin Shah Walad Jalayir szultán: 1411-ben, ld. később  
Awais bin Shah Walad Jalayir szultán: 1411 – †1421  
Muhammad bin Shah Walad Jalayir szultán: 1421 – †1421  
Mahmud bin Shah Walad Jalayir (2x) szultán: 1421 – †1425  
Hussain bin Ala-ud-Daulah bin Sultan Ahmed Jalayir szultán: 1425 – †1432  
1432 után az állam beolvadt a Karakojunlu törzsszövetségbe

Mozaffaridák (13141393)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Mubariz al-Din Muhammad (*1301) sah: 1314 – †1358  
Shah Shoja Mozaffari (*1333. március 10.) sah: 13581364, ld. alább  
Shah Mahmud sah: 1364 – †1366  
Shah Shoja Mozaffari (2x) sah: 1364 – †1384. október 9.  
Zain al-Abidin sah: 1384 – †1387  
Shah Yahya sah: 1387 – †1391  Csak Sirázban uralkodik.
Sultan Ahmad sah: 1387 – †1391  Társuralkodó Kermánban.
Sultan Abu Ishaq sah: 1387 – †1391  Társuralkodó Szirajánban.
Shah Mansur sah: 1391 – †1393  
1393 után az állam beolvadt a Timurida Birodalomba

Indzsuidák (13041357)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Sharaf al-Din Mahmud Shah király: 1304 – †1325  
Amir Ghiyas al-Din Kai-Khusrau király: 1336 – †1338  
Amir Jalal al-Din Mas'ud Shah király: 1338 – †1342  
Shams al-Din Muhammad király: 1339 – †1339  
Shaikh Jamal al-Din Abu Ishaq király: 1343 – †1357  
1357 után az állam beolvadt a Mozaffaridák sahságába

Kartidák (12441381)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Malik Rukn-uddin Abu Bakr király: ? – †1245  
Shams-uddin Muhammad Kurt király: 1245 – †1278  
Rukn-uddin ibn Sham-suddin Muhammad király: 1277 – †1295  
Fakhr-uddin ibn Rukn-uddin király: 1295 – †1308  
Ghiyath-uddin ibn Rukn-uddin király: 1308 – †1329  
Shams-uddin Muhammad ibn Ghiyath-uddin király: 1329 – †1330  
Hafiz ibn Ghiyath-uddin király: 1330 – †1332  
Mu'izz-uddin Husayn ibn Ghiyath-uddin király: 1332 – †1370  
Ghiyas-uddin Pir 'Ali király: 1370 – †1389  
1389 után az állam beolvadt a Timurida Birodalomba

Szarbadárok (13371381)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Abd al-Razzaq ibn Fazlullah király: 1332 – †1338  
Wajih ad-Din Mas'ud király: 13381343, †1344  
Muhammad Aytimur király: 1343 – †1346 szeptembere  
Kulū Isfandiyār király: 13461347, †1361  
Lutf Allah király: 1347138, ld. alább  
Khwaja Shams al-Din 'Ali király: 1348 – †1353  
Yahya Karawi király: 1353 – †1356  
Zahir al-Din Karawi király: 1356 – †1359  
Haidar Qassāb király: 1359 – †1360  
Lutf Allah (2x) király: 1360 – †1361  
Hasan al-Damghani király: 1361 – †1364  
Khwaja 'Ali-yi Mu'ayyad ibn Masud király: 13641376, ld. alább  
Rukn ad-Din király: 1376 – †1379  
Khwaja 'Ali-yi Mu'ayyad ibn Masud (2x) király: 1379 – †1386  
1386 után az állam beolvadt a Timurida Birodalomba

Karakojunlu törzsszövetség (13751468)[szerkesztés]

Akkojunlu törzsszövetség (13781508)[szerkesztés]

Timuridák (14.16. század)[szerkesztés]

A Timurida Császárság (13701449)[szerkesztés]

Timur Lenk 1369-ben Transzoxánia emírjévé kiáltotta ki magát. 1370-ben Szamarkandban a „nagy emír” címet vette fel, mivel nem volt a Csagatáj-nemzetség tagja, ezért kán nem lehetett. Egy Csagatáj-nembéli árnyékkánt ültetett trónra, akinek nevében kormányzott, és a mongol birodalom újjáélesztőjévé kiáltotta ki magát. Fiai később már nem éltek a csagatáji legitimációval, de nem is a káni, hanem a szultáni címet vették fel.

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Timur Lenk (Tamerlán) (*1336. április 6.) emír: 1370 – †1405. február 18.  
Pír Muhammad (*1374) szultán: 1405 – †1407. február 22.  
Sáhruh (*1377. augusztus 20.) szultán: 1405 – †1447. március 12.  
Ulug bég (*1394. március 22.) szultán: 1447 – †1449. október 27.  
1449 után már végképp nem volt egységes a birodalom


Herat uralkodói (14051507)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Sáhruh (*1377. augusztus 20.) szultán: 1405 – †1447. március 12.  Timurida császár.
Szultán Mohammed szultán: 1447 – †1451  
Bábur Mirza (*1422) szultán: 1451 – †1457. március 22.  
Sáh Mahmud (*1446) szultán: 1457-ben, †1459 októbere  
Ibrahim Mirza szultán: 1457 – †1459. augusztus 6.  
Abú-Szaid (*1424) fejedelem: 1459 – †1469. február 11.  
Huszain Bajquarat (*1438 júniusa) szultán: 1469-ben, ld. alább  
Jadigár Mohammed szultán: 1469 – †1470  
Huszain Bajquarat (2x) szultán: 1470 – †1506. május 4.  
Badi al-Zámán (*1469) szultán: 15061507, †1515. augusztus 12.  
Muzaffár Husszain szultán: 1507-ben, †1508 k.  


Szamarkand uralkodói (14051500)[szerkesztés]

Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Khalil Szultán (*1384) szultán: 14051409, †1411. november 4.  
Ulug bég (*1394. március 22.) szultán: 1409 – †1449. október 27.  Timurida császár.
Abd al-Latíf (*1420) szultán: 1449 – †1450. május 9.  
Abd Alláh (*1433. március 19.) szultán: 1449 – †1451. június 22.  
Abú Szaíd (*1424) szultán: 1451 – †1469. február 11.  Heratban is uralkodik.
Szultán Ahmad (*1451) szultán: 1469 – †1494 júliusa  
Szultán Bajszunkur (*1477/1478) szultán: 14941497, †1499. augusztus 17.  


Szafavidák (15021736)[szerkesztés]

Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Shah Ismail.JPG I. Iszmáíl
* 1487. július 17.
1524. május 22.
15021524
Tahmasb-1.jpg I. Tahmászp
* 1514. február 22.
1576. augusztus 22.
15241576
IranianShahIsmail2.jpg II. Iszmáíl
* 1537. május 28.
1577. november 24.
15761577
Sin foto.svg Szultán Muhammad Hudábanda
* 1531
1595. július 21.
15771587
Shah Abbas.jpg I. (Nagy) Abbász
* 1571. január 27.
1629. január 19.
15871629
Schah Safi.jpg I. Szafi
* 1611
1642. május 12.
16291642
Abbas II of Persia.jpg II. Abbász
* 1632. december 31.
1666. október 26.
16421666
Suleiman I of Persia.jpg I. Szulajmán
más néven II. Szafi
* 1647
1694. április 28.
16661694
Sultan Husayn of Persia.jpg Szultán Huszajn
* 1668 októbere
1726 novembere
16941722
Sin foto.svg II. Tamászp
* 1704
1740. február 11.
17221731
Sin foto.svg III. Abbász
* 1732 januárja
1740 februárja
17321736

Afsáridák (17361749)[szerkesztés]

Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Nader Shah Afshar.jpg Nádir
* 1688. október 22.
1747. június 19.
17361747
I. 22.   VI. 19.
Sin foto.svg Ádil
* 1719
1749. május 20.
17471748
VI. 19.   VII. 29.
Sin foto.svg Ibrahim
* 1724
1749 májusa
1748
VII. 29.   IX. 3.
Sin foto.svg Sáhruh
* 1734. március 21.
1796 májusa
17481749
X. 1.   XII. 18.
Bizonyos területeken haláláig uralkodott.

Zand-dinasztia (17501794)[szerkesztés]

Csak alkirályok (vakil). A dátumokhoz lásd: [1].

Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Karim-Khan.jpg Mohammed Karím
* 1707
1779. március 6.
17501779
I.   III. 6.
Sin foto.svg Mohammed Alí
* 1755
1787
1779
III. 6.   VI. 19.
Sin foto.svg Abú l-Fath
* 1760
1787
1779
III. 6.   VIII. 22.
Sin foto.svg Szádik
* ?
1782
17791781
VIII. 22.   III. 14.
Sin foto.svg Alí Murád
* ?
1785. február 11.
17811785
III. 14.   II. 11.
Sin foto.svg Dzsaafar
* ?
1789. január 23.
17851789
II. 18.   I. 23.
Sin foto.svg Szajed Murád
* ?
1789. május 10.
1789
I. 23.   V. 10.
Lotf Ali Khan.jpg Luft-Alí
* 1769
1794. március 20.
17891794
I. 23.   III. 20.

Kádzsár-dinasztia (17961925)[szerkesztés]

Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Mohammad Khan Qajar.jpg Aga Mohamed
* 1742. március 14.
1797. június 17.
17941797
III. 20.   VI. 17.
Fath Ali Shah(hermitage2).jpg Fath-Ali
* 1772. szeptember 5.
1834. október 23.
17971834
VI. 17.   X. 23.
Mohammadshah.jpg Mohamed
* 1808. január 5.
1848. szeptember 5.
18341848
X. 23.   IX. 5.
Nasir ad-Din Nadar.jpg Nászer ad-Din
* 1831. július 16.
1896. május 1.
18481896
X. 5.   V. 1.
MozaffarDinShah.jpg Mozaffar ad-Din
* 1853. március 23.
1907. január 3.
18961907
V. 1.   I. 3.
Mohammad Ali Shah.jpg Mohammad Ali
* 1872. június 21.
1925. április 9.
19071909
I. 3.   VII. 16.
AhmadShahQajar2.jpg Ahmad
* 1898. január 21.
1930. február 21.
19091925
<VII. 16.   XII. 15.

Pahlavi-dinasztia (19251979)[szerkesztés]

Portré
Uralkodó
Uralkodott
Megjegyzés
Reza Shah portrait.jpg Reza Pahlavi
* 1878. március 15.
1944. július 26.
19261941
XII. 15.   IX. 16.
Mohammad Reza Pahlavi.png Mohammad Reza Pahlavi
* 1919. október 26.
1980. július 27.
19411979
IX. 16.   II. 11.

Tabló[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott? kormányzott?, Budapest, Springer, 1994.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9  , 270–278. oldal

Lásd még[szerkesztés]