Nászer ad-Din perzsa sah

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nászer ad-Din

Perzsia sahja
Uralkodási ideje
1848 1896
Elődje Mohammed
Utódja Mozaffar ad-Din
Uralkodóház Kádzsárok
Született 1831. július 16.[1][2][3][4]
Tebriz
Elhunyt 1896. május 1. (64 évesen)[1][2][3][5][4]
Teherán
NyughelyeShah Abdol-Azim Shrine
Édesapja Muhammad Sah Kayar
Édesanyja Malek Jahan Khanom
Testvére(i) Abdol-samad Mirza Ezz ed-Dowleh Saloor
Házastársa
  • Monir al-Saltaneh
  • Golin Khanum
  • Amīna Aqdas
  • Jeyran
  • Khazan al-Doulah
  • Anīs-al-dawla
Gyermekei
  • Muzaffar ad-Dín
  • Kamran Mirza Nayeb es-Saltaneh
  • Mass'oud Mirza Zell-e Soltan
  • Zahra Khanom Tadj es-Saltaneh
  • Nosrat al-Din Mirza Salar es-Saltaneh
  • Ahmad Mirza Azd es-Saltaneh
  • Touran Agha Khanoum Qajar
  • Iftikhar al-Sultaneh
Nászer ad-Din aláírása
Nászer ad-Din aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Nászer ad-Din témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nászer ad-Din (Tebriz, 1831. július 16.Teherán, 1896. május 1.) perzsa sah 1848-tól haláláig.

Élete[szerkesztés]

Mohammed sah fia. Trónörökös korában édesapja Tebrizbe küldötte mint helytartót. Amikor Mohammed 1848-ban elhunyt, a trón ugyan Nászerre szállt, neki azonban rokonaival elkeseredett harcokat kellett folytatnia. Uralkodása első éveiben a kormányt a művelt Mirza-Taki kánra bízta, aki sok visszaélést megszüntetett és több üdvös reformot léptetett életbe. Ámde az udvari ármány mindaddig áskálódott ellene, míg Nászer megölette. Ezzel a reform-korszaknak is vége volt, habár egyik-másik téren utóbb is történtek reform kísérletek. Magyar tisztek (Karacsay gróf és Nemiró huszárőrnagy), később pedig német tisztek és Huszein khán a hadsereg újjászervezése és európai mintára való begyakorlása körül fáradoztak; Pollák bécsi orvos (a sah házi orvosa) az egészségügyet iparkodott reformálni; német, angol és orosz vállalkozók gyárakat alapítottak, vasutakat és műutakat építettek és több efféle. Egészben véve azonban Perzsia belállapotai keveset változtak Nászer kormánya alatt és a belügyi politika terén a keleti despotizmus maradt az uralkodó rendszer.

Vallási tekintetben a sah eleinte türelmetlennek mutatkozott, és amikor a bábista szekta több híve 1858-ban merényletet intézett Nászer ellen, a sah rettenetes bosszút állt az egész felekezeten, amelyet soha többé nem méltatott kegyelemre. (Későbbi gyilkosa is egy ilyen üldözött szektához tartozott.) Több ízben (1873, 1878, 1889) a sah (állítólag tanulmányi célból) meglátogatta Európát és 1889. augusztus 26–27-én Budapestet is felkereste. A látottakat naplójába jegyezte fel, amely nyomtatásban is megjelent. Fiatal korában verseket is írt, amelyet a Divan nevű gyűjteményben láttak napvilágot. A sah halálakor fiai közül Mazud Mirza volt a legidősebb életben maradt herceg, ő azonban a dinasztia számára elfogadhatatlan anyától született, ezért az uralkodó Mozaffar ad-Din nevű fia, korábban Teherán kormányzója, örökölte a trónt.

1896-ban Mirza Reza Kermani, egy üldözött szekta tagja, neggyilkolta.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Luminous-Lint (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Vasárnapi Újság 1873, 27. sz. és 1889, 34. sz.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Mohamed
Perzsia (Irán) sahja
1848 – 1896
A Nap és az oroszlán: perzsa uralkodói szimbólumok
Következő uralkodó:
Mozaffar ad-Din