Mohammad Ali perzsa sah

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mohammad Ali perzsa sah
Mohammad Ali Shah Qajar.png
Született
1872. június 21.
Teherán
Elhunyt
1925. április 5. (52 évesen)
Sanremo
Állampolgársága iráni
Házastársa Malekeh Jahan
Gyermekei
Szülei Mozaffar ad-Din Shah Qajar
Tisztség Shah of Persia
Kitüntetései Knight of the Order of St. Alexander Nevsky

aláírása
aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mohammad Ali perzsa sah témájú médiaállományokat.

Mohammad Ali (perzsául محمدعلی; Perzsia, Tabriz, 1872. június 21.Olaszország, Sanremo, 1925. április 8.) Perzsia sahja (uralkodott 1907. január 8-ától 1909. július 16-áig), az 1796-tól trónon levő Kádzsár-dinasztia utolsó előtti, hatodik uralkodó tagja, Mozaffar od-Din perzsa sah és első felesége, Amirzáne Tádzs ol-Molk Umm ol-Hákán gyermeke, illetve Ahmad sah apja volt.

Életútja[forrásszöveg szerkesztése]

1892-ben Azerbajdzsán főparancsnoka és tábornok, 1896-tól trónra kerüléséig pedig a tartomány főkormányzója volt. Nem sokkal atyja trónra jutása után, 1896. június 8-án Váli Ahad címmel trónörökössé nyilvánították. Gyenge kezű és tehetségtelen atyja 1906. december 30-án aláírta az alkotmányt, majd 1907. január 8-án meghalt. Fiát január 19-én koronázták meg. Mohammad Ali sah, bár kénytelen volt felesküdni az alkotmányra, mindvégig azon volt, hogy visszaállítsa az abszolutisztikus uralkodói hatalmat, és ebben támogatóra is talált Oroszország személyében. A cárság és Nagy-Britannia 1907. augusztus 31-én ugyanis érdekszférákra osztotta az országot, melynek déli részét a szigetország, északi vidékeinek nagy részét pedig az oroszok ellenőrizték. Az utóbbiak vezette és kiképezte haderő, a perzsa kozákdandár segítségével a sah statáriumot hirdetett, letartóztatott és kivégeztetett több képviselőt, illetve ágyúval lövette a nemzetgyűlés (madzslesz) üléstermét, így a testület 1908. június 23-án feloszlott.

A lépés súlyos népi elégedetlenséget váltott ki, és Tabrizban, Iszfahánban és Rastban lázadás kezdődött. 1909 júliusában az ellenállók bevonultak Teheránba, a sah pedig kénytelen volt fia, a tizenegy éves Ahmad sah javára lemondani, és Oroszországba menekülni. Odesszában telepedett le egy időre, majd Isztambulba ment. 1911-ben megpróbált visszatérni: július 17-én Asztarábádba (Gorgán) érkezett, de hívei vereséget szenvedtek az általános ellenállás hatására, és ő Oroszországba vonult vissza. 1925-ben halt meg száműzetésben, Sanremóban. Földi maradványait a síita iszlám szent helyén, iraki Kerbelában, a Huszejn imám-mecsetben temették el.

Házasságai, utódai[forrásszöveg szerkesztése]

Két feleségétől hat fia és négy lánya született.

  • Rubába Hánum Maleket osz-Szoltáne – nem Kádzsár-leszármazott, 1890-ben házasodtak össze
    • Sáhzáde Hoszajn Ali Mirza (1892–1953) – királyi pecsétőr (1904), mázandaráni (1915–1917) és iszfaháni kormányzó (1917–1919), 1922-ben rövid ideig régens
  • Maleket-e Dzsahán Hánum Mahd-e Álije (1877–1947), Sáhzáde Kámrán Mirza herceg tábornagy lánya
    • Sáhzáda Golám Hoszajn Mirza – gyermekként halt meg
    • Szoltán Ahmad (1898–1930), trónörökös, perzsa sah (1909–1925)
    • Sáhzáda Mohammad Haszan Mirza (1899–1943), trónörökös (1930–1943)
    • Sáhzáde Rubába Áisa Hánum (1904. e. – 1953)
    • Szoltán Mahmud Mirza (1905–1988), a Kádzsár-ház feje (1988)
    • Sáhzáda Szoltán Abd ol-Madzsed Mirza (1907–1975)
    • Sáhzáda Mohammad Mehdi Mirza (1908–?)
    • Sáhzáde Kaukab Hadidzsa Hánum (? – 1959)[1]

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd Külső hivatkozások: The Royal Ark

Külső hivatkozások[forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
Mozaffar ad-Din
Perzsia (Irán) sahja
19071909
A Nap és az oroszlán: perzsa uralkodói szimbólumok
Következő uralkodó:
Ahmad