„Tiszaszentimre” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Terület és népsűrűség adatok frissítése 2016-os adatokkal AWB |
|||
28. sor: | 28. sor: | ||
A település ősi múltjára utal, hogy itt [[1870]]-ben [[bronzkor]]i karpereceket, vésőt és egy feldolgozatlan érctömböt találtak. |
A település ősi múltjára utal, hogy itt [[1870]]-ben [[bronzkor]]i karpereceket, vésőt és egy feldolgozatlan érctömböt találtak. |
||
A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak [[Szent Imre|Szent Imre herceg]] szentté avatását követően, [[1136]]-ban keletkezett. Oklevelekben először [[1325]]-ben említették, ''Zenthemreh'' alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is. [[1570]]-ben a terület a [[Losonci család|Losoncziak]]é volt, majd a család kihalása után, rokonuk |
A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak [[Szent Imre|Szent Imre herceg]] szentté avatását követően, [[1136]]-ban keletkezett. Oklevelekben először [[1325]]-ben említették, ''Zenthemreh'' alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is. [[1570]]-ben a terület a [[Losonci család|Losoncziak]]é volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ágoston Imre birtokába került.<br>A [[szolnoki vár]] [[1552]]-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett,és harcolt tovább [[1706]]-ban a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a „labanc” [[Jean Rabutin]] tábornok, a kíséretében lévő [[rácok]]kal felgyújtatta a falut. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt vallási türelmetlenség miatt lakói [[Borsod vármegye|Borsod vármegyébe]] menekültek és csak a század végén tértek vissza. Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit [[1896]]-ban adtak át. Legnagyobb népességét [[1949]]-ben érte el, 3949 fővel. A település [[1995]]-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is. |
||
[[Fájl:Tiszaszentimre légifotó.jpg|260px|bélyegkép|jobbra|Tiszaszentimre légifotója]] |
[[Fájl:Tiszaszentimre légifotó.jpg|260px|bélyegkép|jobbra|Tiszaszentimre légifotója]] |
||
35. sor: | 35. sor: | ||
=== Népcsoportok === |
=== Népcsoportok === |
||
[[2001]]-ben a település lakosságának közel 100%-a [[Magyarok|magyar]] nemzetiségűnek vallotta magát,<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/16/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref> de kisebb [[Cigányok|roma]] közösség is él itt. |
[[2001]]-ben a település lakosságának közel 100%-a [[Magyarok|magyar]] nemzetiségűnek vallotta magát,<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/16/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref> de kisebb [[Cigányok|roma]] közösség is él itt,egyben most már a Német és Osztrák turisták is a faluban telepednek le . |
||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
A lap 2018. november 3., 16:11-kori változata
Tiszaszentimre | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Tiszafüredi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Koczúrné Tóth Ibolya Rozália (Független)[1] | ||
Irányítószám | 5322 | ||
Körzethívószám | 59 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1823 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 31,25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 65,61 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 29′, k. h. 20° 44′Koordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 20° 44′ | |||
Tiszaszentimre weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszentimre témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tiszaszentimre község Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi járásában.
Fekvése
A Tisza-tótól délkeletre, Tiszafüredtől 14 km-re délre, Abádszalóktól 10 km-re keletre fekszik. Közúton Tiszafüred vagy Kunhegyes felől közelíthető meg, vasútállomása a Karcag–Tiszafüred vonalon van.
Története
A település ősi múltjára utal, hogy itt 1870-ben bronzkori karpereceket, vésőt és egy feldolgozatlan érctömböt találtak.
A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak Szent Imre herceg szentté avatását követően, 1136-ban keletkezett. Oklevelekben először 1325-ben említették, Zenthemreh alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is. 1570-ben a terület a Losoncziaké volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ágoston Imre birtokába került.
A szolnoki vár 1552-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett,és harcolt tovább 1706-ban a Rákóczi-szabadságharc idején a „labanc” Jean Rabutin tábornok, a kíséretében lévő rácokkal felgyújtatta a falut. Mária Terézia alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod vármegyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza. Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit 1896-ban adtak át. Legnagyobb népességét 1949-ben érte el, 3949 fővel. A település 1995-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.
2007. június 2-án és 3-án, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján a település ünnepi rendezvénysorozat szervezett, melyen beszédet mondott Lezsák Sándor a magyar Országgyűlés alelnöke és a Millenniumi Emlékbizottság elnöke, valamint Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke. A település lakói zenész-táncos műsort rendeztek, Bölcskei Gusztáv püspök és Bereczkei Miklós esperes ökumenikus istentisztelet tartott és ekkor avatták fel Szent Imre mellszobrát is.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[3] de kisebb roma közösség is él itt,egyben most már a Német és Osztrák turisták is a faluban telepednek le .
Nevezetességei
- 18. századi református templom
- 18. századi, barokk, klasszicista lelkészlak
- Szent Imre szobra a templomkertben
- Faluház
Jegyzetek
- ↑ Tiszaszentimre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora