„Fegyvernek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a forrás |
sl jav |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{ |
{{más|Kétfegyvernek}} |
||
{{Magyar település infobox |
{{Magyar település infobox |
||
| név = Fegyvernek |
| név = Fegyvernek |
A lap 2012. január 29., 12:28-kori változata
Fegyvernek | |||
Fegyvernek a magasból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Kistérség | Törökszentmiklósi | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Tatár László (független)[1] | ||
Irányítószám | 5231 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6134 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 90,98 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 71,48 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 20° 31′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 20° 31′ 60″ | |||
Fegyvernek weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Fegyvernek témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fegyvernek nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Törökszentmiklósi kistérségben.
Fekvése
Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunságban fekvő település.
Törökszentmiklós 12 km, Tiszabő 7,5 km, Bánhalma 9,5 km, Kenderes 10,5 km, Kisújszállás 16 km távolságra található.
Megközelítése
Közúton elérhető a 4-es főúton.
Vasútállomása (Fegyvernek-Örményes) a Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza-vasútvonalon található, a településtől kb. 7 km-re.
Fegyvernek határába olvadt Kesző Árpád-kori település is.
Önkormányzat
A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.
Története
Fegyvernek nevét az egykor itt élő fegyverhordozók foglalkozásának neve után kapta.
A település területén már a bronzkorban is éltek emberek, a későbbi korokból pedig vaskori, illetve szarmata-kori leletek kerültek elő. 1212-ben találkozunk először a falu nevével, ezután pedig 1219-ben a Váradi Regestrumban említik.
1300-tól a terület a Domoszlai, a Kompolti és a Guthi-Országh családok birtoka volt.
A 15. században Fegyverneknek már mezővárosi és vásártartási kiváltságai is voltak, de 1686–87-ben Giráj tatár kán elpusztította a vidéket Fegyvernekkel együtt.
1845–1846-ig majorsági cselédek, pásztorok és dohányosok lakták, de ekkor gróf Szapáry József a terület birtokosa németeket telepített be a településre, akik a XIX. század végére szinte teljesen elmagyarosodtak. A fegyvernekiek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban fegyveresen egyáltalán nem vettek részt.
Fegyverneknél a Tiszát 1856-ban szabályozták 74 átvágással, és ekkor építették ki a községet védő töltéseket is. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai középjárásába sorolták be. A századfordulóra már 5000 lakosa volt.
1919. július 25-én román katonák 49 helyi lakost lőttek agyon, válaszul arra, hogy valaki lelőtte a turnu-severini ezred parancsnokát. A második világháború után sok német származású fegyvernekit hurcoltak el a Don-vidék szénbányáiba.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Gazdasága
Mezőgazdaság
A nagyközségnek és környékének talaja réti szolonyec, réti csernozjom, illetve lepedékes alföldi mész. A legeltetéses állattenyésztés és szántóföldi termelés mellett a gyümölcs -és zöldségtermesztés is virágzik a településen. A Tisza holtága különösen jó lehetőségeket biztosít a horgász -és víziturizmus fejlődéséhez, sőt a horgászatnak már önmagában is fontos gazdasági tényező.
Ipar
Manapság már csak az építő -és mélyépítőipar van jelen a településen, a hengermalom, a téglagyár és az egykori jelentősebb feldolgozó üzemek már megszűntek.
Vallás
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 67,5%-a római katolikus, 8,1%-a református, 0,3%-a görög katolikus, 0,1%-a pedig evangélikus vallású. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 13,8% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezthez sem. 9,9% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[4]
Neveztességei
- Pusztatorony (gótikus templommaradvány, 1480 körül épült)
- Római katolikus templom romantikus stílusban. Tervezte Gerster Károly Frey Lajossal, Kauser Lipóttal, (1862-63)[5]
- Református templom (1928)
- Szapárfalvi új katolikus templom (1992)
- Nepomuki Szent János szobra (barokk, 1775)
- Bíró-kastély
- Szapáry-Schwarz-kastély
- Kálváriadomb
Rendezvények
- Országos Diák-gulyásfesztivál (május második vagy harmadik szombatján)
- Virágzó Tisza Napja (június végén)
- Falunap
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=16647
- ↑ Czellár Katalin, Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 583. o. ISBN 9632437616
Források
- Eszt.k.m.lt.
- Györffy György: Heves vármegye.
- A nagyközség története
- Nagyközségünkről röviden