Magyarország közlekedése
| Magyarország közlekedése | |
 | |
| Személyvonat Gyömrő és Maglód-nyaraló között | |
| Közlekedés iránya | jobb oldali |
| Közúthálózat hossza | 203 601 km |
| Vasúthálózat hossza | 8 049 km |
| Vízi utak hossza | 1 622 km |
| Fontosabb kikötők | Baja, Csepel (Budapest), Dunaújváros, Győr-Gönyü, Mohács (Duna) |
| Repülőterek száma | 21 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország közlekedése témájú médiaállományokat. | |
Magyarország Európa közepén helyezkedik el, emiatt fontos tranzitország. Mind a főutak, mind az autópályák sugaras szerkezetűek, a közlekedés központja Budapest. Az utóbbi 20 évben beindult az autópálya-hálózat fejlesztése, de még mindig a Nyugat-Európai átlag alatt van. Vasúthálózata sűrű, de rendkívül elavult.
Vasúti közlekedés[szerkesztés]
- Összesen: 7606 km
- Széles nyomtáv: 36 km (1520 mm)
- Normál nyomtáv: 7394 km (1435 mm) (ebből 2889 km villamosított; 1236 km kétvágányú vasúti pálya)
- Keskeny nyomtáv: 176 km (760 mm)
Megjegyzés: Magyarországon az államvasúton (MÁV) kívül még egy osztrák-magyar tulajdonú kisebb vasúttársaság (GYSEV) is üzemel a nyugati határon. A társaságnak 369,7 km pályája van Magyarországon és 65 km Ausztriában.
Budapestnek három nagyobb fejpályaudvara van:
Ezen kívül még Kelenföld vasútállomás jelentős.
Metró egyedül a fővárosban épült ki. Jelenleg négy vonalból áll, egy ötödik pedig tervezés alatt áll.
Budapesten öt HÉV-vonal üzemel, melyekből a H8 és a H9 összeköttetésben van egymással.
Közút[szerkesztés]
- Teljes hosszúság: 178 721 km[1]
- Burkolt: 70 050 km (Ez tartalmaz 1630 km autópályát is)
- Nem burkolt: 89 518 km (2005)
Autópályák[szerkesztés]
- Autópályák: M1 - M3 - M4 - M5 - M6 - M7 - M8 - M15 - M30 - M31 - M35 - M43 - M60 - M70
- Autóutak: M0 - M2 - M9 - M25 - M44 - M51 - M85 - M86
- Kiemelt főutak:21 - 67
Sebességkorlátozás[szerkesztés]
 |
 |
|
| |
|
|
|
|
|
 | ||||
|
|
|
|
|
|
Vízi utak[szerkesztés]
Az országban 1622 km hajózható vízi út van. (2012)[2]
Kikötők[szerkesztés]
Az ország legnagyobb kikötője Budapesten van a Dunán. Ezen kívül még Dunaújvárosban és Baján van jelentősebb kikötő.
Csővezetékek[szerkesztés]
- Olajvezeték: 1 204 km
- Gázvezeték: 4 387 km [3]
Repülőterek[szerkesztés]
Magyarország nemzeti légitársasága a Malév volt 1946–2012 között.[4]
Repülőterek burkolt kifutópályával[szerkesztés]
- Összesen: 16
- A kifutópálya hosszabb, mint 3047 m: 2,
- 2438 és 3047 m között: 8,
- 1524 és 2437 m között: 4,
- 914 és 1523 m között: 1,
- Rövidebb mint 914 m: 1 (1999)
Repülőterek burkolt kifutópálya nélkül[szerkesztés]
- Összesen: 27
- 2438 és 3047 m között: 3,
- 1524 és 2437 m között: 5,
- 914 és 1523 m között: 12,
- 914 m alatt: 7 (1999)
Helikopter leszálló helyek[szerkesztés]
- Összesen: 28 [5]
Városok közlekedése[szerkesztés]
Városi közlekedési cégek[szerkesztés]
- BKV (Budapest) (buszok, villamosok, trolibuszok és metró)
- DKV (Debrecen) (buszok, villamosok, trolibuszok)
- MVK Zrt. (Miskolc) (buszok és villamosok)
- SzKT (Szeged) (csak villamosok és trolibuszok, a buszokat a DAKK Dél-alföldi Közlekedési Központ üzemelteti)
- Tüke Busz Zrt. (Pécs) (buszok)
- Kaposvári Közlekedési Zrt. (Kaposvár) (buszok)
- T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft. (Tatabánya) (buszok)
- V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft. (Veszprém) (buszok 2019-től)
Villamosok[szerkesztés]
A világ legforgalmasabb hagyományos villamosvonala a Budapesten található 4-es-6-os villamosvonal, ahol 54 méter hosszú Siemens Combino Supra villamosok közlekednek 60-90 mp követéssel. A város az új alacsony padlós villamosokat 2006-ban szerezte be, a forgalomba állásuk után számos technikai probléma nehezítette a rendszeres forgalom beindítását.[6][7]
Városok villamosüzemmel[szerkesztés]
- Budapest (1887. november 28-ától)
- Miskolc (1897. július 10-étől)
- Szeged (1908. október 1-jétől)
- Debrecen (1911. március 16-ától)
- Hódmezővásárhely (TramTrain rendszerű, 2021. november 29-től)
Budapest, Siemens Combino Supra villamos
Az egyes és a kettes villamos Miskolcon
Városok megszűnt villamosközlekedéssel[szerkesztés]
Néhány nagyobb városban volt olyan keskeny nyomtávolságú vasúthálózat (vagy normál nyomtávolságú vasútvonal), mely a városban is közlekedett, de a környéket is feltárta. (Pl.: Sárospatak, Sátoraljaújhely, Békéscsaba, Békés, Cegléd). Ezeket azonban bezárták az 1970-es évek végéig.
Trolibuszok[szerkesztés]
Az első magyar trolijárat 1937-ben indult útjára Budapesten. Magyarországon három város rendelkezik trolibusszal: Debrecen, Budapest, és Szeged.
Szegeden 1979. április 29-én, Debrecenben pedig 1985. július másodikán indult meg a közlekedés, ZiU-9 típusú járművekkel. Magyarországon ez a közlekedési mód nem terjedt el annyira, mint a többi egykori szocialista országban, de a három város életében fontos szerepet töltenek be.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ közút hossz itthon. internet.kozut.hu, 2018. december 31.
- ↑ CIA - The World Factbook. cia.gov, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
- ↑ gázvezeték hossza. fgsz.hu. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Leálltak a Malév gépei, megszűnik a társaság | Magyar Hírlap. magyarhirlap.hu, 2012 [last update]. [2012. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
- ↑ helikopter leszállók az országban. http://portal.legimentok.hu
- ↑ Itthon: Siemens: a Combino-hibák kínosak - HVG.hu. hvg.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
- ↑ Index - Belföld - Ismét gond volt a Combinókkal. Index.hu, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. november 11.)
További információk[szerkesztés]
