Olaszország közlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Olaszországban a közúti közlekedés előnyt élvez a vasúti közlekedéssel szemben. A 20 000 kilométernyi vasútvonal jó része villamosított.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

A nagyvárosok az ország északi részén találhatóak, így ott a vasúthálózat is sűrűbb. Az Appennini-félszigeten aztán a FirenzeRómaNápoly tengely jelenti a fő közlekedési útvonalat. Nápolytól délre már érezhetően lelassul az élet.

Az ország vasúthálózatának hossza 19 729 km, melyből 18 317 km normál nyomtávú. Számos kisvasút is van, 1 000 mm-es nyomtávúból 123 km, 950-es nyomtávúból 1 058 km és 850 mm-es nyomtávúból 231 km.[1]

Az első vasútvonal Olaszországban a Nápoly - Portici vonal volt, amely összekapcsolta a királyi palotát a tengerparttal. Ez a vonal 1839-ben nyílt meg.

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Autópálya-hálózat Olaszországban

A közutak hossza Olaszországban 654 676 km. Ebből autópálya 6 957 km - mellyel az útvonalak hosszúságát tekintve a harmadik helyet foglalja el Európában közvetlenül Németország és Franciaország után.

Légi közlekedés[szerkesztés]

Olaszország legfontosabb repülőterei

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Transport in Italy
A Wikimédia Commons tartalmaz Olaszország közlekedése témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

  1. CIA - The World Factbook. cia.gov. (Hozzáférés: 2010. szeptember 26.)