Bulgária közlekedése

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Siemens Desiro típusú vonat a SzófiaLakatnik vonalon

Bulgária közlekedésének legmeghatározóbb eleme a közúti közlekedés, bár az aszfaltozott utak nagy része a legalacsonyabb minősítésű kategóriába tartozik. 2014 decemberében 610 kilométernyi autópályával rendelkezett az ország.

A távolsági közlekedésben nagy szerepe van a buszjáratoknak, melyeket állami és magántársaságok üzemeltetnek. Szófiából a távolsági buszok a Központi, Déli és a Nyugati buszpályaudvarról indulnak. Vidéken iránytaxik közlekednek a kisebb települések között.

A vasúti közlekedés jórészt elavult, az átlagsebesség igen alacsony, bár a vonalak felújítására és gyorsítására irányuló törekvéseket tesz a kormány. Az állami vasúttársaság a Bolgár Államvasutak, de magántársaságok is jelen vannak, mint a Bulgarian Railway Company, vagy a DB Schenker Rail Bulgaria. A szófiai metró két vonallal rendelkezik, a harmadikat 2016-ban kezdték el építeni.

A légi utasforgalom a 2000-es évek eleje óta folyamatosan nő, amihez hozzájárult a szófiai repülőtér bővítése és új célállomások bevezetése is. A nemzeti légitársaság a Bulgaria Air, emellett magán, charterjáratokat üzemeltető társaságok is jelen vannak, melyek belföldi és nemzetközi forgalmat is bonyolítanak.

Bulgária vízi közlekedésében a dunai és a fekete-tengeri kikötők játszanak jelentős szerepet. A két legnagyobb kikötő a várnai és a burgaszi.

Közúti közlekedés[szerkesztés]

Bulgária autópálya- és főúttérképe

A 2000-es évek elején Bulgária 37 300 kilométernyi úttal rendelkezett, ebből mintegy 3000 km kivételével mindegyik aszfaltozott volt, de csaknem a fele (kb. 18 000 km) a legalacsonyabb szintű kövesút kategóriába esett. 2000-ben 324 kilométer autópályával rendelkezett az ország.[1][2] 2014 decemberében 610 kilométernyi autópálya volt, a nemzeti utaknak pedig 98%-a volt aszfaltozott.[1][2][3]

Az európai úthálózat több vonala is áthalad Bulgárián, az E70, az E79, az E80, az E83, az E85, az E87.[4] 2013-ban átadták a Vidin–Calafat hidat, mely Romániával köti össze az országot. A hidat a közúti szállítás megkönnyítése végett építették.[5]

2013-ban Bulgáriában több mint 2,9 millió személyautót tartottak nyilván, ami öt év alatt 16%-os növekedést jelentett.[6]

Autópályák és főutak[szerkesztés]

A Hemusz autópálya viaduktja
Autópályák
Főutak

Távolsági tömegközlekedés[szerkesztés]

A Központi buszpályaudvar Szófiában

Az autóbusz kedvelt távolsági tömegközlekedési eszköz Bulgáriában. Szófiából a távolsági buszok a Központi, Déli és Nyugati buszpályaudvarról indulnak, a nemzetközi járatokat jobbára a Szerdika buszpályaudvar szolgálja ki. Az állami buszok mellett járatokat magántársaságok is üzemeltetnek (például Union-Ivkoni, Biomet, Etap-Grup[7]), a jegyeket ezek irodáiban, a pályaudvarokon és a buszsofőrnél is meg lehet venni. Néhány társaság esetében online is lehet jegyet foglalni. A nemzetközi célállomások között van Szaloniki, Isztambul, Bukarest, Szkopje és Belgrád.[8] A fővárosban és vidéken is működnek iránytaxik (marsrutka); vidéken kisebb falvakat, népszerű üdülőhelyeket kötnek össze.[9]

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Bulgária vasúti térképe
Szófiai repülőtér állomás a szófiai metrón

Bulgáriának 2005-ben mintegy 6238 kilométernyi vasúthálózata volt, ebből 4316 kilométer volt fővonal. A fő közlekedési csomópont a főváros, Szófia.[10] Bulgária vasúti rendszere nemigen bővült az 1980-as évek óta, 2014-ben 4023 kilométernyi fővonallal rendelkezett, és Európa egyik legkevésbé hatékony hálózataként tartják számon,[11][12] felújításokat azonban végeznek.[10]

A bolgár vonalak átlagsebessége 47 km/h, ami rendkívül alacsonynak számít.[12] 2012-ben a PlovdivDimitrovgrad vonalon 160 km/h-ra emelték a sebességet a vonal felújítását követően.[13] További hasonló fejlesztések vannak tervben.[14][15][16]

A 2000-es évek közepén a vasút továbbra is fontos teherszállítási módnak bizonyult, azonban a felmerülő karbantartási és sebességet érintő problémák miatt az autópályák egyre inkább átveszik a helyét.[10] Az állami vasúttársaság a Bolgár Államvasutak, de magántársaságok is jelen vannak, mint a Bulgarian Railway Company, vagy a DB Schenker Rail Bulgaria.

2014-ben a bolgár vasutak 13 690 000 tonna árut és mintegy 24 627 000 embert szállítottak.[17][18]

1998-ban adták át a szófiai metró első hat kilométeres szakaszát.[10] Ezt később bővítették, majd 2012-ben átadták a második, 11 állomásos vonalat.[19] 2015 áprilisában egy öt kilométeres, négy állomásos szakasszal bővült az első vonal a szófiai repülőtérig.[20] 2016-ban megkezdődött a harmadik vonal építése.[21]

Vízi közlekedés[szerkesztés]

Szvistov teherkikötője

Bulgária vízi közlekedésében a dunai és a fekete-tengeri kikötők játszanak jelentős szerepet. A két legnagyobb kikötő a várnai és a burgaszi. Romániába a Durankulaknál lévő, Törökországba pedig a rezovói átkelőnél lehet átlépni vízi úton. Állami és magáncégek is üzemeltetnek személy- és teherszállító hajókat, kompokat. Főbb folyami kikötők Rusze, Vidin, Lom, Szilisztra, Tutrakan, Szvistov, Nikopol, Belene és Orjahovo; a tengeri kikötők közül jelentősebbek még Ahtopol, Neszebar, Carevo, Szozopol, Pomorie, Kavarna és Balcsik.[22][23] A folyókon 2014-ben 4 529 000 tonna áruforgalom haladt át,[24] a tengeri kikötők pedig 27 235 000 tonna forgalmat bonyolítottak.[25] 2010-es adatok szerint Bulgária kereskedelmi flottája 22 hajóból állt.[26]

Légi közlekedés[szerkesztés]

A szófiai repülőtér 2-es terminálja

Miután a szófiai repülőtér második terminálját is megnyitották, az országos légi utasforgalom 6 595 790 főre nőtt 2008-ban, 2011-re pedig 6 894 054 főre emelkedett.[27] A nagyobb utasforgalom egyik oka a reptéri bővítés mellett a nemzetközi célállomások számának növekedése volt.[28] 2014-ben a repülőterek összesen 7 728 612 utast és 23 101 tonnányi szállítmányt kezeltek.[27]

A légi közlekedés korábban jóval kevesebb utast szolgált ki, valamint a teherszállításban is elenyésző szerepet játszott, 2001-ben csupán 860 000 utas vette igénybe.[29] 2013-ban Bulgáriában 68 repülőteret tartottak nyilván, ebből 57 rendelkezett aszfaltozott kifutóval.[30] A repülőterek közül a szófiai és a burgaszi rendelkezik 3000 méternél hosszabb kifutóval, helikopter-repülőtérből pedig négy van az országnak.[29][31] A várnai és a burgaszi repülőtér jobbára charterjáratokat és belföldi forgalmat bonyolít.[29] Az 1947 óta működő Balkan Bulgarian Airlinest 2002-ben a Bulgaria Air váltotta fel, melyet 2006-ban privatizáltak.[29] A Bulgaria Air 2004-ben 365 475, 2014-ben 897 422 utast szállított nemzetközi útvonalakon.[32] A nemzeti légitársaság mellett több charterszolgáltató is van az országban, például az Air VIA, a BH Air, a Bulgarian Air Charter, vagy a Heli Air Services.[33]

Bulgária nemzetközi repülőterei
# Repülőtér Város IATA / ICAO Utasforgalom

2015 (fő)[32]

1. Szófiai repülőtér Szófia SOF / LBSF 4 064 755
2. Burgaszi repülőtér Burgasz BOJ / LBBG 2 336 752
3. Várnai repülőtér Várna VAR / LBWN 1 382 862
4. Plovdivi repülőtér Plovdiv PDV / LBPD 103 300
5. Gorna Orjahovica-i repülőtér Gorna Orjahovica GOZ / LBGO 495
Összesen 7 888 164

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c NSI 2
  2. ^ a b NSI 3
  3. 2002 óta a legalacsonyabb, IV. kategóriás utakat nem számítják ún. „nemzeti útnak”, a helyi önkormányzatok felügyeletébe tartoznak és nem jelentik a státust a központi statisztikai hivatal felé.[1]
  4. EUROPEAN AGREMENT ON MAIN INTERNATIONAL TRAFFIC ARTERIES. UNECE, 2008. március 14. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  5. One-mile-long bridge across Danube due to open. BBC, 2013. június 14. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  6. Passenger cars in the EU. EUROSTAT. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  7. Bulgaria: Bus. Lonely Planet. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  8. Buses and Coaches in Bulgaria. Flip Flop People's. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  9. Bulgaria: Local Transport. Lonely Planet. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  10. ^ a b c d Kongresszusi Könyvtár 14. o.
  11. Length of railway network. NSI. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  12. ^ a b Reuters
  13. Влаковете Пловдив-Димитровград вече със 160 км/час (The trains from Plovdiv to Dimitrovgrad now with 160 km/h ) (Bulgarian nyelven). Dariknews.bg. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  14. Bulgaria to Turkey wiring underway. Railway Gazette International. (Hozzáférés: 2012. május 11.)
  15. Божков строи жп "Марица"” (Hozzáférés ideje: 2012. május 11.) (Bulgarian nyelvű) 
  16. Влакът Пловдив-Бургас ще лети с 200 км/ч (Bulgarian nyelven). Snews.bg. (Hozzáférés: 2012. május 11.)
  17. Goods carried and transport performance. NSI. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  18. Passengers carried and transport performance. NSI. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  19. EC President, Bulgarian PM Launch 2nd Sofia Metro Line. Novinite, 2012. augusztus 31. (Hozzáférés: 2016. május 3.)
  20. Subway Trains to Sofia Airport Start Running at 1 pm on April 2”, novinite.com, 2015. április 2. (Hozzáférés ideje: 2016. május 3.) 
  21. Construction of Sofia subway third line to begin on Jan 20”, SEE News (Hozzáférés ideje: 2016. április 13.) 
  22. Регистър пристанища (Bulgarian nyelven). Изпълнителна агенция "Морска Администрация". (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  23. Transport. Official Tourism Portal of Bulgaria. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  24. Inland waterway transport. NSI. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  25. Maritime transport. NSI. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  26. Merchant Marine. CIA The World Factbook. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  27. ^ a b NSI 1
  28. Passenger traffic at Bulgaria's major airports grows 10% Y/Y in H1 2011. The Sofia Echo, 2011. augusztus 18. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  29. ^ a b c d Kongresszusi Könyvtár 15. o.
  30. Bulgaria. CIA World Factbook. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  31. Bulgarian Certified Airfields. (Hozzáférés: 2016. május 2.)
  32. ^ a b CAA
  33. Air carriers. Civil Aviation Administration. (Hozzáférés: 2016. május 2.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Transport in Bulgaria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]