Ugrás a tartalomhoz

Európa közlekedése

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Európa legforgalmasabb repülőterei
Nagysebességű vasútvonalak Európában 2025 közepén
  310–320 km/h
  270–300 km/h
  240–260 km/h
  200–230 km/h
  < 200 km/h
  Építés vagy korszerűsítés alatt
Európa hajózható vízi útjai
Európa autópályái

Európa közlekedési hálózatai rendkívül fejlettek és kiterjedtek: a közút és a vasúthálózat ezen a kontinensen a legsűrűbb a világon. A kontinens élen jár a közlekedési fejlesztésekben, itt indult meg először a vasúti közlekedés, itt közlekedett először metró és itt nyílt meg az első autópálya is a világon.

A sok eltérő fejlettségű és gazdasági helyzetű ország miatt a közlekedés minőségében és fejlettségében jelentős különbségek lehetnek.

Európa nagyvárosaiban fejlett és kiterjedt tömegközlekedési hálózatok üzemelnek. A fejlett közlekedési hálózatokhoz fejlett járműgyártás is párosul: Európában repülőgépeket, vasúti- és közúti járműveket is gyártanak.

Közlekedési módok

[szerkesztés]

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]

Európa vasútvonalainak hossza 360 169 km, mely nagyrészt 1435 mm-es nyomtávolságú. Azonban Spanyolországban, Portugáliában, Oroszország európai részén és a volt szovjet utódállamok területén széles nyomtáv van. Ezenkívül több országban található keskeny nyomtávú hálózat. A nagysebességű vasúthálózat egységesen normál nyomtávú.

Európa villamosítási rendszerei
  750 V DC
  1,5 kV DC
  3 kV DC
  15 kV AC
  25 kV AC
  nem villamosított
TGV és ICE nagysebességű motorvonatok egymás mellett Párizsban
Az NTV olasz magánvasút AGVmotorvonata Olaszországban a Napoli Centrale állomáson
Az ETR 500 sorozat Olaszország egyik nagysebességű vonata Nápolyban
ICE 3 motorvonat Németországban
Thalys nagysebességű motorvonat
SJ X2000 nagysebességű motorvonat
DB 185 sorozatú villamosmozdony tehervonatával
Magánvasúti Bombardier TRAXX villamosmozdony
Frankfurt Hauptbahnhof
DB 423 sorozatú villamos motorvonat S-Bahn forgalomban
SBB Re 482 sorozat konténervonatával
NSB Di 4 villamosmozdony Norvégiában
A Berninabahn télen
A Vitznau-Rigi-Bahn
HŽ 2044 sorozat Turcin és Sveti Ilija között Horvátországban
TGV motorvonat Franciaországban a Cize-Bolozon viadukton a Bourg-en-Bresse-Bellegarde-vasútvonalon
SBB Re 6/6 és SBB Re 4/4 II villamosmozdonyok a Gotthárd-vasútvonalon Svájcban
Škoda 15T villamos

Európa vasúthálózata a legrégebbi és a legsűrűbb a világon. A forgalom legnagyobb részét az állami vasúttársaságok bonyolítják. De a magántársaságok előretörése is egyre gyorsabb. A legnagyobb hálózattal Németország rendelkezik. A kontinens vasútja napjainkban is folyamatos átalakuláson megy át. Vonalakat zárnak be (főleg mellékvonalakat Kelet-Európában), de új vasútvonalak is folyamatosan épülnek. A személyszállításban a legnagyobb forgalom a nagyvárosok elővárosi vonalain (S-Bahn) és a nagytávolságú nagysebességű vonalakon (TGV, TAV, ICE, AVE) van. A regionális forgalom elenyésző.

A teherszállításban az ömlesztett áruk (szén, ércek, fa, folyadékok) és a konténerek a fő árufajták.

Közúti közlekedés

[szerkesztés]

Az Egyesült Királyságban, Írországban, Máltán és Cipruson bal oldalon közlekednek. Európa többi részén nagyrészt a jobb oldalon zajlik a forgalom, néhány autópályaszakasztól és kisebb földúttól eltekintve. Egész Európában elterjedtek a különböző útadók, ezek közül a matricás rendszer méltó említésre. A nemzetközi E-számozást számos nagy autópályára kiterjesztették, de az utak számozása és igazgatása továbbra is helyi vagy nemzeti szinten történik. Az 1990-től kezdődő fejlődés ellenére továbbra is a közutakon zajló forgalom felelős a legnagyobb légszennyezésért.

Légi közlekedés

[szerkesztés]

A kiterjedt vasúti és közúti hálózat ellenére a legtöbb hosszútávú utazást Európán belül légi úton bonyolítják. A turizmus szintén jelentős számú embert vonz a térségbe, akik a legnagyobb nemzetközi repülőterek valamelyikére érkeznek, mint például a Heathrow-repülőtér. Az ún. fapados járatok térhódítása is jelentősen növelte az így megtett utak számát. Mára a légi közlekedés az egyik legolcsóbb formája a városok közötti utasforgalomnak. Ez a növekedés ugyanakkor jelentős hatást gyakorolt mind a környezetre, mind a légterek telítettségére.

Vízi közlekedés

[szerkesztés]

A Rotterdami kikötő Hollandiában a legnagyobb kikötő Európában, valamint az egyik legforgalmasabb is, mely több mint 400 millió tonna árut fogadott 2008-ban. A La Manche a világ egyik legforgalmasabb vízi útvonala. Több, mint 400 hajó használja naponta a Balti-tenger és az Északi-tenger közötti útvonalon. A teherforgalomban játszott szerepe mellett a vízi szállítás rendkívül fontos Európa energiaszükségletének ellátása miatt is. A világ egyik legfontosabb olaj kirakodási pontja Európa.

Rekordok

[szerkesztés]
  • A francia TGV tartja a vasúti közlekedés sebességrekordját 574,8 km/h sebességgel;
  • A svájci Gotthárd-bázisalagút 57 km-es hosszával a világ leghosszabb vasúti alagútja.

További információk

[szerkesztés]