Kondoros

Kondoros
Kondoros címere Kondoros zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Szarvasi
Jogállás	Város
Polgármester	Ribárszki Péter György (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	5553
Körzethívószám	66
Testvértelepülései	Lista Nagykikinda Hanhofen
Népesség
Teljes népesség	4537 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	59,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	81,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 45′, k. h. 20° 48′46.75, 20.8
Kondoros Pozíció Békés vármegye térképén
Kondoros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kondoros témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kondoros város Békés megye Szarvasi járásában.

Fekvése

A kondorosi vasútállomás

A 44-es főút mentén található, Szarvastól 22 km-re délkeletre, Békéscsabától 22 km-re északnyugatra, Orosházától 25 km-re északkeletre fekszik.

Megközelíthető

Vonattal a MÁV 126-os számú (Kisszénás–Kondoros) vonalán érhető el. A vasútállomás közvetlenül Kisszénás után található. Ez Magyarország legkisebb utaslétszámú mellékvonala (0,7 utas/vonat) A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.

Nevének eredete

Elnevezéséről megoszlanak a vélemények: van, aki Kondor nevű földesúr nevéből, van, aki a kondorkeselyű madárról származtatja.

Története

Maga a falu Szent István király uralkodása idején alakult. 1241-ben a tatár pusztítás elsodorta. 1403-ban már Kondorosegyháza néven olvashattunk róla. A 16. század közepén jelentős településnek számított, a török összeírások 70 portát jegyeztek fel. Annyi bizonyos, hogy 1590-ben a töröktől az egri vár számára szolgáló faluként váltották vissza. A későbbiekben teljesen elpusztult. Kondorospusztát báró Harruckern János György kapta meg adományként. 1740 körül az akkoriban fontos aradi út mentén felépült a máig nevezetes csárda épülete, vendégfogadó postaállomásként. Épületéhez fűződik a puszták betyárjainak romantikája, Rózsa Sándor legendája.

A mai Kondoros megalapítása 1875-ben történt. Petőfi István - Petőfi Sándor testvéröccse - kiscsákói gazdatiszt javaslatára fogadták el a község első pecsétjét. Ő volt az önálló község első pénztárnoka. Kondoros híres szülötteinek sorában jegyzik minden idők legnagyobb öttusázóját, Balczó Andrást és az Európa-hírű festőművészt, Csernus Tibort. A kondorosi határ természeti kincsei a védett növények: bókoló zsálya, vetővirág, nyúlánk madártej, pusztai meténg, a törpe mandula. A környék igen gazdag apróvadban, de nem ritka az őz sem. A kerékpáros turizmus kedvelői örömére csillagtúra útvonalak is indulnak Kondorosról. A betyárhagyományok ápolására teremtették meg 2001-ben a Kondorosi Betyárnapok mára országos hírűvé lett rendezvénysorozatát.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	5164	5057	4997	4972	4867	4541	4541	4537
	2013	2014	2015	2019	2020	2022	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,4% románnak, 6,6% szlováknak mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,9%, református 1,7%, evangélikus 33,2%, felekezeten kívüli 25,5% (22,7% nem nyilatkozott).

Címer

1995. december 21-én az ünnepi testületi ülésen bemutatták és beiktatták Kondoros új címerét. A címertervet Szereday Ilona grafikusművész készítette el. A címerre rákerült a ma is jelképként tisztelt kondorkeselyű, a csárda, továbbá a nyolc út.

Oktatás

A településen egy általános iskola működik 2 különböző helyen lévő épületben. Az alsós iskolában 1-4 osztályig járnak a diákok utána 5-8 osztályt pedig a felsős iskolában járják ki.

Sport

Sportolási lehetőség a település füvesített sportpályáin, salakos teniszpályán, és fedett sportcsarnokban labdarúgó-, kézilabda-, kosárlabda-, röplabda-csapatok, teniszezők részére.

Labdarúgócsapatuk, a Kondorosi Testedző Egyesület a 2010-es években három alkalommal is bajnoki címet szerzett a megyei első osztályban. A klubot 1921-ben alapították, színei a zöld és a fehér.

Nevezetességei

A Batthyány-Geist-vadászkastély kápolnája

• Geistcsákó major – kastély, kápolna, uradalmi cselédház (é. sz. 46° 43′ 10″, k. h. 20° 47′ 20″46.719541666667, 20.788958333333 )
• Kondorosi Csárda
• Elhanyagolt zsidó sírkert, a Hilf és a Weisz család síremlékeivel.
• Batthyány–Geist-vadászkastély (é. sz. 46° 42′ 04″, k. h. 20° 45′ 02″46.701041666667, 20.750416666667 )

Híres szülöttei

• Balczó András háromszoros olimpiai bajnok öttusázó (1938. augusztus 16. –)
• Csernus Tibor festőművész (1927-2007. szeptember 7.) Munkácsy-díjas (1952, 1963), 1997-ben Kossuth-díjjal jutalmazták.
• Kepenyes Pál világhírű szobrászművész (1926. december 28. –)
• Laurinyecz András (Kondoros, 1927. jan. 24. – Bp., 1957. nov. 29.): egyetemi hallgató, bányász.
• Vajgel Mihály (Kondoros, 1932. november 28. – Szeged, 1961. december 13.): zenész

További információk

• Kondoros hivatalos weblapja
• Információs weblap, sok érdekességgel
• Kondoros turisztikai honlapja
• Kondoros.lap.hu - linkgyűjtemény
• Kondoros műemlékei