Kertészsziget
| Kertészsziget | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Szeghalmi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csordás László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5526 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 310 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 9,67 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 09′, k. h. 21° 04′Koordináták: é. sz. 47° 09′, k. h. 21° 04′ | |||
 Kertészsziget
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Kertészsziget weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kertészsziget témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kertészsziget község Békés vármegye Szeghalmi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kertészsziget Békés vármegye északi részén elterülő kis falu. Északon a Berettyó-csatorna határolja; települési szomszédai: északkelet felől Szerep, kelet felől Füzesgyarmat, dél felől Szeghalom, délnyugat felől Dévaványa, nyugat felől Ecsegfalva, északnyugat felől pedig Bucsa. A községhez tartozó tanyaközpontok: Görbesziget, Cserepes, Barnasziget és Akasztó.
Megközelítése[szerkesztés]
A község területén északnyugat-délkeleti irányban végighúzódik a Karcagot Füzesgyarmattal összekötő 4206-os út, közúton ezen érhető el a legegyszerűbben a két végponti település, illetve a 4-es főút felől. A 47-es főútról Debrecen felől érkezve Darvasnál érdemes letérni a 4225-ös útra, majd Füzesgyarmat után tovább a 4206-osra; Békéscsaba felől célszerűbb Szeghalomnál letérni a 4212-es útra. A település központja egyébként a 4206-os úttól néhány kilométerre délre esik, arról csak az oda leágazó, majd Szeghalom tanyavilága felé továbbvezető 4245-ös úton érhető el.
Története[szerkesztés]
Földjei a térség vízrendezését megelőzően gyakorta víz alatt álltak, a mai község helyét mocsarak és nádasok ölelték körül. A falu egykori határát ismeretlen időben Fischer Márton vette meg, aki levezető árkokat ásatott. A víz levezetése után egyre kiterjedtebb, termékeny talajú földterületek maradtak hátra, amelyek igencsak alkalmasak voltak a kertészkedésre. Abban az időben az itt megtelepült lakosok elsősorban dohánykertészettel foglalkoztak, a község mai neve is innen ered. Valószínű, hogy Füzesgyarmat újratelepülésével egy időben létesült (1711-1715 között), első lakói Bereg vármegyéből költöztek ide. A község a Sárrétre jellemző adottságú sík terület, a belterület kisebb, erdők, fasorok veszik körül. A földek aranykorona értéke magas, apróvadban gazdag a vidék.
A település önálló községként 1952. január 1. óta szerepel a térképen, addig Füzesgyarmathoz tartozott.
Kertészszigeten 1952 óta működik önálló iskola. (Iskola itt egyébként 1909-ben létesült, melynek tanítója Branswetter Béláné volt.) Jelenleg ugyan alacsony a gyereklétszám, de minden évfolyamon megoldott az oktatás.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kláricz Jánosné (független)[3]
- 1994–1998: Kláricz Jánosné (független)[4]
- 1998–2002: Kláricz Jánosné (független)[5]
- 2002–2006: Kláricz Jánosné (független)[6]
- 2006–2010: Kláricz Jánosné (független)[7]
- 2010–2014: Csordás László (független)[8]
- 2014–2019: Csordás László (független)[9]
- 2019-től: Csordás László (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
| Lakosok száma | 391 | 379 | 374 | 355 | 313 | 310 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7%, református 17,4%, felekezeten kívüli 68,6% (6,7% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,3% cigánynak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7% volt református, 5,1% római katolikus, 71,2% felekezeten kívüli (16,3% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
- ↑ Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014 (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Kertészsziget települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Kertészsziget Helységnévtár
- ↑ Kertészsziget Helységnévtár
