Jászkisér
| Jászkisér | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Járás | Jászapáti | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Lukácsi György | ||
| Jegyző | Dr. Ádám Mónika | ||
| Irányítószám | 5137 | ||
| Körzethívószám | 57 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4824 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 41,11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 130,11 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Alföld[2] | ||
| Földrajzi középtáj | Közép-Tisza-vidék[2] | ||
| Földrajzi kistáj | Jászság[2] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 27′, k. h. 20° 13′47.450000°N 20.216667°EKoordináták: é. sz. 47° 27′, k. h. 20° 13′47.450000°N 20.216667°E | |||
 Jászkisér
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
| |||
| Jászkisér weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jászkisér témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Jászkisér város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászapáti járásban.
Fekvése
Az Alföld északi, Jász-Nagykun-Szolnok megye északi-középső, a Jászság keleti részén fekszik. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 35-km-re található. Szomszédos települések: Jászapáti, Pély, Tiszasüly, Jászladány.
Megközelíthetősége
Közúton 9 km-es csatlakozással (Jászapátinál) a 31-es út kapcsolja az országos hálózathoz. A 32-es főútról Szászbereknél letérve kb. 23 km után érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vonattal a MÁV 86-os számú (Vámosgyörk–Újszász–Szolnok) vasútvonalán érhető el. A településnek egy vasútállomása és egy megállóhelye van. A vasútállomás neve Jászkisér, a megállóhelyé pedig Jászkisér-Felső.
Története
Nevét a település keleti oldalán hajdan keresztülfolyó Kis-ér nevű vízfolyásról kapta. Az első írott feljegyzés a Madarasi család birtokmegosztó oklevele Kysír-t mint falut említi 1391-ben. Díszes címere sugallja a település hajdani gazdagságát, utal a keleti származásra, a harcos múltra, a Jászság egységére és a kun eredete.
A Tisza folyó közelsége miatt határa évszázadokig nehezen járható mocsaras terület volt, ami a történelem viharaiban többször is megvédte a pusztulástól. A Tisza termékeny kiöntési területein évszázadokon át jelentős mértékű dohánytermesztés folyt. Kisér a Jászság második legnagyobb földterülettel rendelkező települése.
Jászkisér lakóinak többsége korábban a mezőgazdaságban dolgozott.
Ma egyre több családnak biztosítanak megélhetést a település ipari létesítményei és a környező nagyüzemek. Az új beruházásokat közművekkel ellátott területek várják.
A Jászkisér mellett elhaladó M8-as autópálya majdani megépítésével bekapcsolódhat a gyorsforgalmi úthálózati rendszerbe.
Jelen
A település gazdag történelmi és kulturális múltja, egykori lakosainak tenni akarása a jelen nemzedékre is jótékony hatással van.
A kultúra intézményei, a Makovecz Imre által tervezett Művelődés Háza gazdag programkínálatával látogatók tömegét vonzza, a hozzá kapcsolódó Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény országosan elismert tárgyi és írásos anyagával a falusi turizmus kedvelt célpontja. A Városi Könyvtár közel 32 ezer dokumentumból álló gyűjteményével eMagyarország és NAVA-Ponttal, etnikai és idegennyelvi, helyismereti részlegeivel, valamint számtalan gyermek és felnőtt rendezvényével várja látogatóit.
A lakosságot széles körű szolgáltatásokkal várja a Teleház is, ahol a helyi újság szerkesztése, kiadása folyik. A település pezsgő kulturális életét az eredményesen dolgozó 30 civil szervezet is segíti. Közülük több is a Csete Balázs Honismereti Szakkör, a Pendzsom Néptáncegyesület, a Külkapcsolatok Baráti Egyesület és az Önkéntes Tűzoltó egyesület a határokon túli ismeretségre tett szert. Magyarország határain belül a Kis-ér Kertbarát Kör, a Pedagógus Női Kar és a Jászkisériek Baráti Egyesülete tesz legtöbbet településünk megismeréséért.
A nagyközségbe látogatók a mívesen felújított Községházát, a Csete Balázs Általános Iskola új épületén kívül, tanmedencét, megújuló, patinás iskolaépületeket, óvodákat, szépen parkosított közterületeket, épülő, fejlődő falut láthatnak.
Településünk infrastrukturális ellátottsága a szennyvízhálózat kiépítésével befejeződött. Munkahelyteremtési törekvéseink lassan beérnek, s a falusi turizmus fejlesztése is jó irányba halad a Jászkiséri Halastavak Kft. (megszűnt) horgászparadicsomának fejlődésével és a Bánya Klub (megszűnt) minden évszakban használható szaunájával és termálvizes medencéjével.
A tanítás és az iskola története a településen
 |
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az első tanítót, " Pétör mestör" -t az 1550-es források említik. Az iskolák ellenőrzéséről legelőször 1766-ban tudunk, de a rendszeres oktatás 1600 körül megkezdődött. 1691-től a református tanítók névsora ma is megtalálható a református egyháznál.
1795-ben már három tanítója volt a községnek.
1803-tól öt tanító volt a reformátusoknál, ez a szám 1945-ig így is maradt, míg a katolikusoknál 1803-ban csak két tanító volt.
1857-ben épült református népiskola, amely mint műemlék ma is létezik két tanteremmel és két szolgálati lakással, ez a Hősök téri iskola.
A Fő úti iskola épületét 1929-ben vette meg a református egyház a volt jászkiséri takarékpénztártól és átalakította. Hat tenterem, egy nevelői szoba, egy szertár kapott benne helyet. Majd 1962-ben két tanteremmel és egy szertárral bővült a Fő úti iskola.
A Kossuth téri iskolát 1929-ben építette a katolikus egyház. Négy tanterem, egy nevelői szoba, egy igazgatói iroda, egy szertár, egy nevelői lakás kapott benne elhelyezést. 1930-ban Jászkisér lakóinak száma 7070 fő. Az 1925-ös adatok szerint 1750 lakos él tanyán, ezért tanyai vándoriskolákat szerveztek. Pusztakürtön már 1950-ben, a 30-as években már négy tanyai iskola működött bérelt helyiségekben, állandó iskolaépületet csak 1950 után kaptak.
Az iskolákat az egyházak működtették, a római katolikus és a református egyház. Oktatási forma hat osztályos elemi és utána az ismétlőiskola volt 1946-ig Jászkiséren is.
A II. világháborús front elvonulása után hamar megindult a tanítás.
1946-ban megszervezték az általános iskolákat 8 osztállyal.
1948. június 5-én államosították az iskolákat. Államosítva lett a belterületen három iskolaépület, öt nevelői lakás, öt külterületi iskola nevelői lakással és kerttel.
1948-ban a tanyasi gyerekeknek kollégium létrehozásával próbálkoztak a felsősök részére egy évig.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
2011-ben a várost 5 287-en lakták, 86%-uk (4 535 fő) magyar, 13%-uk (710 fő) cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Vallás
A faluban két vallási felekezet él. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság körülbelül 50%-a római katolikus, mintegy 30%-a református, 0,5%-0,5% görögkatolikus, evangélikus, illetve. más egyházhoz tartozik. Nem tartozik egyetlen felekezethez sem, vagy nem válaszolt körülbelül 19%.[5]
Római katolikus egyház
Az Egri Főegyházmegye (érsekség) Jász-kun Főesperességének Jászapáti esperesi kerületébe tartozik. A településen önálló plébánia működik. Plébániatemplomának titulusa: A Szent Kereszt feltalálása.
Református egyház
Jászkisér a Jászság egyetlen református települése lelkészei névsorát 1626-tól ismerjük. A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Dél-pesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.
Evangélikus egyház
Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.
Itt születtek, itt éltek
- Sántha László szőlész, botanikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952) itt született 1886. március 21-én.
- Csete Balázs néprajzkutató, rajztanár 1893. március 15-én született Jászkiséren
- Dr. Durst János orvos 1899-ben itt született. Ő építette az Egészségházat és a Tüdőgondozót.
- Foltin János sümegi prépost, műkedvelő régész 1837. január 5 -én itt született.
- Küry Klára - színésznő, az 1900-as évek végének ünnepelt operettprimadonnája 1870 március 27-én itt született Jászkiséren.
- Káli László - magyar költő 1961. január 22-én itt született.
Nevezetességei
- A régi református templom 1657-ben épült, melyet a Tisza áradásai használhatatlanná tettek. A megrongálódott épületet 1758-ban építették újjá késő barokk stílusban, tornya 1770-ben épült fel.
- A régi katolikus templom 1773-ban készült el, ám 1905-ben lebontották, hogy a megnövekedett lélekszámú gyülekezetnek elegendő helyet biztosítsanak egy új templom emelésével. Az új neoromán-neogót építmény 1906-ban készült el.
Köztéri szobraink közül az
- 1775-ben készült Nepomuki Szent János szobor a legértékesebb.
- Az 1930-ban felavatott I. világháborús emlékmű Telcs Ede munkája.
- A 2003-ban átadott Rákóczi szobor a Jászkisériek Baráti Egyesületének ajándéka.
- Kossuth Lajosnak akit a település országgyűlési képviselőjének próbált megnyerni emléktáblát szenteltek a jászkisériek.
- A Községháza falán a 600 éves évfordulót szintén emléktáblán örökítették meg.
- II. világháborús emlékmű: 1991-ben állították. 2016-ban elbontva. A hősi halottak táblái - ideiglenesen - a temetőben a ravatalozó falán.
- Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény: a parasztházban Jászkisér néprajzi emlékei, valamint Csete Balázs-emlékszoba található.
- Művelődési Ház: Makovecz Imre tervei alapján épült 1982-ben.
- Volt Kossuth Szálló: 1906-ban épült, szecessziós stílusban.
- Polgármesteri Hivatal: 1896-ban épült.
Visszatérő rendezvények a Pünkösdi Vigadalmi Napok, a Hősök Napja, a Nemzetközi Pendzsom Folkfesztivál, az Országos Szántóverseny Területi Döntője és az Apáról-fiúra népi gyermekjátékok közösségi bemutatója. Ezek az alkalmak a vidéki és elszármazott látogatóknak nyújtanak élményt, de a helyi közösséget is összefogásra ösztönzik.
Önkormányzat
- Cím: 5137 Jászkisér, Fő út 7.
- Tel.: 06 57/550-130
- Fax: 06 57/550-120
- E-mail: jaszkiser@vnet.hu
- Hivatalos honlap: www.jaszkiser.hu
- A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik.
Testvértelepülések
Bácskossuthfalva (Ó-Moravica), Szerbia
Szczyrk, Lengyelország
Niederlenz, Svájc
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_11_2011.pdf
- ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=22798
Külső hivatkozások
- Jászkisér nem hivatalos honlapja
- A jászkiséri Csete Balázs Általános Iskola hivatalos honlapja
- Jászkiséri Horgásztavak
- Jászkisér.lap.hu - linkgyűjtemény
- Jászkisér - légi fotók
- Jászkisér. A kezdetektől napjainkig. 2000. Írta és szerkesztette: Szikszai Mihály, Szakálné Torma Eszter
