Cserkeszőlő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cserkeszőlő
Cserkeszőlő címere
Cserkeszőlő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKunszentmártoni
Jogállásközség
PolgármesterVarga Attila (független)[1]
Irányítószám5465
Körzethívószám56
Testvértelepülései
Lista
Malinska-Dubašnica
Népesség
Teljes népesség2112 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség72,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′, k. h. 20° 11′Koordináták: é. sz. 46° 52′, k. h. 20° 11′
Cserkeszőlő (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Cserkeszőlő
Cserkeszőlő
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Cserkeszőlő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkeszőlő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cserkeszőlő község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Kunszentmártoni járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye déli részén, a Tiszazugban fekszik a Tisza és a Hármas-Körös között. Nyugati irányban Kecskemét, északra Tiszaföldvár, míg keleti irányban Kunszentmárton a legközelebbi városok. Budapesttől 127 kilométerre, Szolnoktól és Kecskeméttől 45-45 kilométerre található.

Megközelítése[szerkesztés]

A község belterületén áthalad a 44-es főút, 2019 októberében pedig elkészült az M44-es autóút is, amely északi irányból elkerüli a községet. Az autóútra a legközelebbi fel- és lehajtási lehetőség a községtől nyugatra épült ki, Tiszakürt és Cserkeszőlő között.

Korábban érintette a települést a 442-es főút is, amely Szolnoktól húzódott odáig, Martfű érintésével. Később a főút Martfűtől délre új, keletebbi fekvésű nyomvonalat kapott, a régi nyomvonal azóta 4633-as útszámozással mellékútként számozódik. Határszélét érinti még délkeleten a 4511-es, nyugaton pedig a 4514-es út is.

Vasútvonal nem érinti a községet, a térségen végighúzódó Kiskunfélegyháza–Kunszentmárton-vasútvonal déli irányban kerüli el, Csépa és Szelevény irányába. A legközelebbi vasúti megállási pontok Szelevény megállóhely vagy Kunszentmárton vasútállomás.

Története[szerkesztés]

Cserkeszőlő legfőbb vonzereje a gyógyhatású termálfürdő. A vidék egykor borkultúrájáról is ismert volt.

Cserkeszőlő a vármegye egyik legfiatalabb, 1952. január 1. óta önálló települése. Korábban Tiszakürt külterületi része volt.

A középkorban királyi népek, kunok és jászok éltek itt, akik hadiszolgálattal tartoztak kiváltságaik fejében. A 20. század elejétől egyre nagyobb területeken folyt a szőlő- és gyümölcstermelés, de a környék ura, Steöszel József már 1742-ben is adott homokos területeket szőlőtelepítésre a kunszentmártoni, csépai és tiszazugi lakosoknak.

Meghatározó jelentőségű volt a település életében, amikor szénhidrogén-kutató fúrás során 1943-ban 83 °C-os – nagy mennyiségű oldott ásványi anyagot tartalmazó – termálvizet találtak. Kezdetben a homokba ásott lefolyócsatornához jártak messze földről a reumás és egyéb betegségeikből gyógyulni vágyók. Azóta a település fő vonzereje az alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Dr. Harangozó Elek (független)[3]
  • 1994–1998: Dr. Harangozó Elek (FKGP-KDNP-MDF-Fidesz)[4]
  • 1998–2002: Szokolai Lajos (független)[5]
  • 2002–2006: Szokolai Lajos (független)[6]
  • 2006–2010: Szokolai Lajos (független)[7]
  • 2010–2014: Szokolai Lajos (független)[8]
  • 2014–2019: Szokolai Lajos (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Varga Attila (független)[1]

Népessége[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2260
2234
2249
2264
2123
2112
201320142017202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,3%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (23,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,2%, református 10,5%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23,8% (34,3% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 84,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% németnek, 0,7% románnak, 0,3% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1% szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,9% volt római katolikus, 8,1% református, 0,4% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 3,1% egyéb katolikus, 17% felekezeten kívüli (48,7% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Cserkeszőlői Gyógy- és Strandfürdő[szerkesztés]

A termálfürdő bejárata a delfines kúttal

1942–43-ban a MAORT szénhidrogén-kutatása során találták meg az akkor 96 fokos, alkáli-kloridos hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos gyógyvizet, amely idült mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott. A fürdő építését 1955-ben kezdték el.

Műemlék borház és pince[szerkesztés]

A 122 éves, 2014-ben felújított,[13] kontyolt nyeregtetős, téglalap alaprajzú műemlék épület egy kisebb domb lábánál áll.[14]

Szinyei Merse-kastély[szerkesztés]

Az 1922-ben épült kúria Cserkeszőlő-Tópartpuszta részén található. A kúria körül a 20. század elején medencét, halastavat, szőlészetet, pincészetet és kerteket alakított ki Kandó Irén és Szinyei Merse Félix. Az államosítások alatt kultúrházként működött, majd a rendszerváltozás után a Cserkeszőlői Mezőgazdasági Szövetkezet tulajdona volt. Az önkormányzat az épületet visszavásárolta, és a felújításokat követően hamarosan a látogatók előtt is nyitva áll majd a Kúria. Forrás Archiválva 2018. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben

A festőnek több műve is készülhetett itt, azonban ezek a második világháborúban valószínűleg elvesztek. Forrás Archiválva 2018. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

Cserkeszőlői kunhalmok[szerkesztés]

A község körül számos kunhalom található, amelyeket a bronzkorban és újkőkorszakban lakó-, temetkezési vagy őrhelyként használtak. Forrás Archiválva 2018. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

Aranyosi erdő[szerkesztés]

Ez az Ős-Duna hordalékán elterülő erdő a Tiszazug homoki tölgyeseinek utolsó képviselője.Forrás Archiválva 2018. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

Nagy Fertő-tó[szerkesztés]

A termálfürdőből kifolyó gyógyvíz a Cserke patak útján egy mesterséges tavat formál a község területén, amely gazdag élővilágot hozott létre az utóbbi évtizedekben. Számos madár fészkel az található nádasokban. Forrás Archiválva 2018. május 25-i dátummal a Wayback Machine-ben

Testvérvárosa[szerkesztés]

Horvátország Malinska-Dubašnica, Horvátország

Képgaléria[szerkesztés]

  • Református templom
    Református templom
  • A Miniplast kft. épületei
    A Miniplast kft. épületei
  • Szent Benedek templom
    Szent Benedek templom

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Cserkeszőlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Cserkeszőlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Cserkeszőlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Cserkeszőlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  6. ↑ Cserkeszőlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  7. ↑ Cserkeszőlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  8. ↑ Cserkeszőlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. ↑ Cserkeszőlő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Cserkeszőlő Helységnévtár
  12. ↑ Cserkeszőlő Helységnévtár
  13. ↑ Szinyei présház és borospince felújítása (PDF). (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)
  14. ↑ A borház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. szeptember 25.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Cserkeszőlő
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkeszőlő témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cserkeszőlő&oldid=26837809”