Varsánd
| Varsánd (Olari) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Varsánd |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317225 |
| SIRUTA-kód | 11511 |
| Népesség | |
| Népesség | 1529 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 553 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 23′, k. h. 21° 33′46.383333°N 21.550000°EKoordináták: é. sz. 46° 23′, k. h. 21° 33′46.383333°N 21.550000°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Varsánd (Olari) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
Borosjenőtől nyugatra, Pankotától északnyugatra, Szineke, Felsősimánd és Ószentanna közt fekvő település.
Története
Varsánd nevét 1746-ban említette először oklevél Fazekas Varsand néven.
1808-ban Ófazekas- és Újfazekas- Varsánd, 1913-ban Újvarsánd néven említették.
A falu egykori neve Fazekasvarsánd volt, és 1746-ban is e néven említették. 1792-ben a falu közelében magyarok telepedtek le, és a román lakosságú Varsánd (Óvarsánd) mellett új falut alapítottak, Újvarsánd néven, és az 1910-es térképen már mindkét Varsánd: Ó- és Újvarsánd is fel volt tüntetve.
1910-ben Óvarsándnak 990 lakosa volt, melyből 108 magyar, 873 román volt. Ebből 21 római katolikus, 69 evangélikus, 880 görögkeleti ortodox volt.
1910-ben Újvarsándnak 1242 lakosa volt, ebből 1087 magyar, 38 német, 95 román volt. Ebből 133 római katolikus, 956 evangélikus, 94 görögkeleti ortodox volt.
1792-április-májusában jött létre Új-Fezekas-Varsánd község, amikor Fekete János gróf felkérésére, annak örökös birtokára, nagyságrendileg 120, eredetileg kemenesaljai gyökerű evangélikus család települt. Az uradalmi területen kívül a falu határa 1896 kat. hold, amelyen jelentős gyümölcs és szőlőtermesztés indult. Az 1848-as szabadságharc során templomtornya ágyútalálatot kapott, amely javítására 1860-ban került sor. A szabadságharc folyamán 3000 orosz katonát szállásoltattak el a faluban. 1849-ben a falu szülötte, Kalmár Sándor szállította kocsiján Damjanich János tábornokot az aradi vesztőhelyre[2].
A trianoni békeszerződés előtt Ó- és Újvarsánd Arad vármegye Világosi járásához tartozott.
Mai neve Varsánd (Olari).
Varsánd az irodalomban
- Varsánd a helyszíne és ihletője Móra Ferenc ’’Kettős kenyér’’ című írásának.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Mesterházy Sándor: Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Sömjénmihályfa múltjából. KSH, Budapest, 1991. p.43.
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
