San Diego
| San Diego | |||
 |
|||
|
|||
| Becenév: America's Finest City | |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
||
| Állam | Kalifornia | ||
| Megye | San Diego | ||
| Alapítás éve | 1769. május 14. | ||
| Polgármester | Jerry Sanders | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1 307 402 fő (2010)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 22 m | ||
| Terület | 963,6 km² | ||
| - ebből vízi | 123,6 km² | ||
| Időzóna | PST (UTC-8) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 San Diego
Pozíció Kalifornia térképén
|
|||
| é. sz. 32° 42′ 54″, ny. h. 117° 9′ 45″ | |||
San Diego az Egyesült Államok 8. legnagyobb városa[2], haditengerészeti kikötő és bázis is egyben, mely Kalifornia (és az USA) legdélnyugatibb szegletében helyezkedik el, a Csendes-óceán partján, az azonos nevű megyében. San Diego egyik lehíresebb pontja az állatkert, a San Diego Zoo, mely a világon az egyik legynagyobb, közel 800 állat és növényfaj mintegy 4000 példánya tekinthető meg benne, illetve az ehhez kapcsolódó San Diego Wild Animal Park, mely a veszélyztetett állatfajok széles skáláját vonultatja fel, eredeti élőhelyüket a lehető legnagyobb mértékben rekonstruálva a parkban.
Haditengerészeti bázis révén az amerikai hadiflotta egy része itt állomásozik, köztük két repülőgép-hordozó, több romboló, cirkáló illetve Los Angeles típusú tengeralattjáró, valamint számos más, kisebb hajó is, A helyi bázison található a tengerészgyalogosok két kiképzőhelye közül az egyik. A város tiszteletére négy, különböző típusú hajó is viselte, viseli a „USS San Diego” nevet.
Tartalomjegyzék |
Történelme [szerkesztés]
A környéket a Kumeyaay törzs lakta a spanyolok betelepülése előtt. Az első ismert európai aki a vidékre érkezett a spanyol zászló alatt hajózó portugál felfedező, Juan Rodríguez Cabrillo volt 1542-ben, aki a spanyol korona számára birtokba is vette. 60 év múlva, 1602. november 12-én a spanyol felfedező Don Sebastian de Viscaíno hajózta végig a partvidéket. Szent Didactus (spanyolul San Diego) napján érkezett a mai város környékére, melyet ez alkalomból San Diegonak keresztelt át. Véletlen egybeesés, hogy Viscaíno zászlóshajójának neve szintén San Diego volt.
A spanyol király megbízásából Pedro Fages ezredes 1769. május 14-én megalapította San Diego királyi erődjét, egy katonai erődítményt, ahonnan irányítani lehetett Kalifornia spanyol gyarmatosítását, kolonizálását. Ezzel San Diego lett az első állandó európai település a Csendes-óceán partvidékén. Két hónap múlva megérkeztek a Ferences rendi szerzetesek is, akik Junípero Serra vezetésével 1769. július 16-án megalapították Kalifornia első misszióját, a környékbeli indiánok megtérítésére. Ebből hamar kisebb összetűzések kerekedtek az őslakosok és a betelepülők között, melyből kifolyólag a misszió 1774-ben néhány kilométerrel északabbra költözött, a további összetűzéseket elkerülendő. 1797-ben már Kalifornia legnagyobb indián gyülekezetét tudhatta magáénak, mintegy 1400-1500 taggal.
A mexikói függetlenségi háború végén (1821) az újonnan alakakult Mexikó állam részévé vált. 1848. február 2-án a Mexikói-Amerikai háborút lezáró Guadalupe Hidalgo-i béke értelmében (18 250 000 – mai árfolyamon 627 500 000 dollárért) San Diego teljes Kalifornia, Utah, Arizona és Új-Mexikó államokkal, valamint a mai Wyoming, Colorado és Texas bizonyos részeivel együtt az Egyesült Államok fennhatósága alá került. Még meg sem száradt a tinta a papíron és máris özönlöttek az emberek a nyugati partra a néhány nappal a békekötés napja előtt kitört kaliforniai aranyláz következtében, mely révén San Diego is villámgyors fejlődésnek indult. 1885-ben emlkedett városi rangra. A XX. század első felében két világkiállításnak is otthont adott (1915, 1935). A második világháború után stratégiai szerepe felértékelődött, ekkor költözött ide az amerikai haditengerészet egy része is, jelentős szerepet vállalva a város gazdasági életének fellendítésében. Az 1990-es évek közepe-vége óta egyre inkább fellendülő turizmus új iparágat teremtett, mely egyben új lendületet is adott a hidegháború utáni hadi kiadások hirtelen csökkentése miatt visszaesett gazdaságnak.
A elmúlt egy éveben több vesztegetési botrány is megrázta San Diegót, több városvezetőt és helyi politikust is elítéltek, mert csúszópénzeket fogadtak el.
Demográfia [szerkesztés]
| Népesség különböző években | |||
|---|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) | |
| 1850 | 500 |
|
|
| 1860 | 731 | 46,2% | |
| 1870 | 2 300 | 214,6% | |
| 1880 | 2 637 | 14,7% | |
| 1890 | 16 159 | 512,8% | |
| 1900 | 17 700 | 9,5% | |
| 1910 | 39 578 | 123,6% | |
| 1920 | 74 361 | 87,9% | |
| 1930 | 147 995 | 99% | |
| 1940 | 203 341 | 37,4% | |
| 1950 | 333 865 | 64,2% | |
| 1960 | 573 224 | 71,7% | |
| 1970 | 696 769 | 21,6% | |
| 1980 | 875 538 | 25,7% | |
| 1990 | 1 110 549 | 26,8% | |
| 2000 | 1 223 400 | 10,2% | |
| 2010 | 1 307 402 | 6,9% | |
San Diegón erős mexikói hatás érezhető, jelentős mexikói kisebbséggel, mely egyrészt a város történelméből, másrészt a határ közelségéből adódik. Jelentős kisebbség még a portugálok akik a város alapítása óta jelen vannak már, illetve a XIX. század végén, XX. század elején, elsősorban Szicíliából bevándorolt olaszok. Az előbbiek a város Point Loma, míg utóbbiak a Little Italy nevű negyedben élnek legnagyobb számban. Az újabb migrációs hullámban, a Szovjetunió felbomlása után sokan érkeztek annak egykori tagországaiból (főleg Ukrajnából, Oroszországból, illetve a Kaukázus vidékéről), illetve Görögországból, a Fülöp-szigetekből, Délkelet-Ázsia államaiból, Kínából, Indiából, a csendes-óceáni szigetvilágból, Irakból, Iránból, Libanonból, Törökországból, Brazíliából, Kelet- és Dél-Afrikából, mind mind hozzájárulva a város mai, roppant sokszínű arcának kialakulásához.
A 2000-es népességszámlálási adatok szerint a város lakossága abban az évben 1 223 400 fő volt, akik 271 315 családot alkottak 450 691 otthonban. A népsűrűség 1456,4 fő/km² volt.
Az etnikai összetétel a következő volt:
- Fehér (46,4%)
- Hispán (spanyol) (25,4%)
- más etnikumból (12,4%)
- Fekete (10,8%)
- Filippínó (6,1%)
- Vegyes etnikumú (kettő vagy több) (4,8%)
- Vietnami (2,2%)
- Kínai (1,9%)
- Más ázsiai etnikumú (1,5%)
- Amerikai őslakos (indián) (1,3%)
- Japán (0,8%)
- Koreai (0,6%)
- Indiai (0,6%)
Látnivalók [szerkesztés]
- San Diego Zoo
- San Diego Wild Animal Park
- Balboa Park – ingyenes kulturális rekreációs központ, közpark
- Black's Beach – Amerika legnagyobb nudista strandja
- Little Italy – olasznegyed
- Old Town San Diego State Historic Park – történelmi park, egy skanzen, mely az 1821-72 közötti helyi életet mutatja be
- Presidio of San Diego – az eredeti, spanyolok által alapított erőd romjai
- SeaWorld – tengeri akvárium (szórakoztatópark)
- Mission San Diego de Alcalá – az eredeti misszió romjai
Neves San Diegoiak [szerkesztés]
- Márai Sándor magyar író (1900–1989) 1980-tól itt élt haláláig.
- Ted Danson színész
- Robert Duvall színész, rendező
- Cameron Diaz színésznő
- Mario Lopez színész, énekes
- Stephanie Seymour szupermodell
- Nick Cannon énekes, színész
- Erik von Detten színész
- Jason Earles színész
- Holly Marie Combs színésznő
Testvérvárosai [szerkesztés]
San Diegónak ma 15 testvérvárosa van.[3]
|
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. április 28.)
- ↑ We're now No. 8 a „San Diego Union Tribune” cikke
- ↑ Sister Cities International, Inc.
|
|||||
