San Diego

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
San Diego
Sandiego.arp.750pix.jpg
San Diego zászlaja
San Diego zászlaja
San Diego pecsétje
San Diego pecsétje
Becenév: America's Finest City
Közigazgatási adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Állam Kalifornia
Megye San Diego
Alapítás éve 1769. május 14.
Polgármester Jerry Sanders
Irányítószám 92101-92117
Körzethívószám 619, 858
Testvérvárosai Vlagyivosztok, Alcalá de Henares, Campinas, Edinburgh, Q183303, Csondzsu, León, Perth, Q68695, Q245023, Tema, Tijuana, Varsó, Yantai, Jokohama, Ciudad Juárez, Q13785, Q1855330
Népesség
Népesség 1 307 402 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 22 m
Terület 963,6 km²
- ebből vízi 123,6 km²
Időzóna PST (UTC-8)
Elhelyezkedése
San Diego (Kalifornia)
San Diego
San Diego
Pozíció Kalifornia térképén
é. sz. 32° 42′ 54″, ny. h. 117° 09′ 45″Koordináták: é. sz. 32° 42′ 54″, ny. h. 117° 09′ 45″

San Diego az Egyesült Államok 8. legnagyobb városa[2], haditengerészeti kikötő és bázis is egyben, mely Kalifornia (és az USA) legdélnyugatibb szegletében helyezkedik el, a Csendes-óceán partján, az azonos nevű megyében. San Diego egyik leghíresebb pontja az állatkert, a San Diego Zoo, mely a világon az egyik legnagyobb, közel 800 állat és növényfaj mintegy 4000 példánya tekinthető meg benne, illetve az ehhez kapcsolódó San Diego Wild Animal Park, mely a veszélyeztetett állatfajok széles skáláját vonultatja fel, eredeti élőhelyüket a lehető legnagyobb mértékben rekonstruálva a parkban.

Haditengerészeti bázis révén az amerikai hadiflotta egy része itt állomásozik, köztük két repülőgép-hordozó, több romboló, cirkáló illetve Los Angeles típusú tengeralattjáró, valamint számos más, kisebb hajó is, A helyi bázison található a tengerészgyalogosok két kiképzőhelye közül az egyik. A város tiszteletére négy, különböző típusú hajó is viselte, viseli a „USS San Diego” nevet.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kumeyaay törzs élt itt a spanyolok betelepülése előtt

A környéket a Kumeyaay törzs lakta a spanyolok betelepülése előtt. Az első ismert európai aki a vidékre érkezett a spanyol zászló alatt hajózó portugál felfedező, Juan Rodríguez Cabrillo volt 1542-ben, aki a spanyol korona számára birtokba is vette. 60 év múlva, 1602. november 12-én a spanyol felfedező Don Sebastian de Viscaíno hajózta végig a partvidéket. Szent Didactus (spanyolul San Diego) napján érkezett a mai város környékére, melyet ez alkalomból San Diegonak keresztelt át. Véletlen egybeesés, hogy Viscaíno zászlóshajójának neve szintén San Diego volt.

A spanyol király megbízásából Pedro Fages ezredes 1769. május 14-én megalapította San Diego királyi erődjét, egy katonai erődítményt, ahonnan irányítani lehetett Kalifornia spanyol gyarmatosítását, kolonizálását. Ezzel San Diego lett az első állandó európai település a Csendes-óceán partvidékén. Két hónap múlva megérkeztek a Ferences rendi szerzetesek is, akik Junípero Serra vezetésével 1769. július 16-án megalapították Kalifornia első misszióját, a környékbeli indiánok megtérítésére. Ebből hamar kisebb összetűzések kerekedtek az őslakosok és a betelepülők között, melyből kifolyólag a misszió 1774-ben néhány kilométerrel északabbra költözött, a további összetűzéseket elkerülendő. 1797-ben már Kalifornia legnagyobb indián gyülekezetét tudhatta magáénak, mintegy 1400-1500 taggal.

A mexikói függetlenségi háború végén (1821) az újonnan alakult Mexikó állam részévé vált. 1848. február 2-án a Mexikói-Amerikai háborút lezáró Guadalupe Hidalgo-i béke értelmében (18 250 000 – mai árfolyamon 627 500 000 dollárért) San Diego teljes Kalifornia, Utah, Arizona és Új-Mexikó államokkal, valamint a mai Wyoming, Colorado és Texas bizonyos részeivel együtt az Egyesült Államok fennhatósága alá került. Még meg sem száradt a tinta a papíron és máris özönlöttek az emberek a nyugati partra a néhány nappal a békekötés napja előtt kitört kaliforniai aranyláz következtében, mely révén San Diego is villámgyors fejlődésnek indult. 1885-ben emelkedett városi rangra. A XX. század első felében két világkiállításnak is otthont adott (1915, 1935). A második világháború után stratégiai szerepe felértékelődött, ekkor költözött ide az amerikai haditengerészet egy része is, jelentős szerepet vállalva a város gazdasági életének fellendítésében. Az 1990-es évek közepe-vége óta egyre inkább fellendülő turizmus új iparágat teremtett, mely egyben új lendületet is adott a hidegháború utáni hadi kiadások hirtelen csökkentése miatt visszaesett gazdaságnak.

A elmúlt egy évben több vesztegetési botrány is megrázta San Diegót, több városvezetőt és helyi politikust is elítéltek, mert csúszópénzeket fogadtak el.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1850 500
1860 731 46,2%
1870 2 300 214,6%
1880 2 637 14,7%
1890 16 159 512,8%
1900 17 700 9,5%
1910 39 578 123,6%
1920 74 361 87,9%
1930 147 995 99%
1940 203 341 37,4%
1950 333 865 64,2%
1960 573 224 71,7%
1970 696 769 21,6%
1980 875 538 25,7%
1990 1 110 549 26,8%
2000 1 223 400 10,2%
2010 1 307 402 6,9%

San Diegón erős mexikói hatás érezhető, jelentős mexikói kisebbséggel, mely egyrészt a város történelméből, másrészt a határ közelségéből adódik. Jelentős kisebbség még a portugálok akik a város alapítása óta jelen vannak már, illetve a XIX. század végén, XX. század elején, elsősorban Szicíliából bevándorolt olaszok. Az előbbiek a város Point Loma, míg utóbbiak a Little Italy nevű negyedben élnek legnagyobb számban. Az újabb migrációs hullámban, a Szovjetunió felbomlása után sokan érkeztek annak egykori tagországaiból (főleg Ukrajnából, Oroszországból, illetve a Kaukázus vidékéről), illetve Görögországból, a Fülöp-szigetekből, Délkelet-Ázsia államaiból, Kínából, Indiából, a csendes-óceáni szigetvilágból, Irakból, Iránból, Libanonból, Törökországból, Brazíliából, Kelet- és Dél-Afrikából, mind mind hozzájárulva a város mai, roppant sokszínű arcának kialakulásához.

Hold a felhők mögött

A 2000-es népességszámlálási adatok szerint a város lakossága abban az évben 1 223 400 fő volt, akik 271 315 családot alkottak 450 691 otthonban. A népsűrűség 1456,4 fő/km² volt.

Az etnikai összetétel a következő volt:

  • Fehér (46,4%)
  • Hispán (spanyol) (25,4%)
  • más etnikumból (12,4%)
  • Fekete (10,8%)
  • Filippínó (6,1%)
  • Vegyes etnikumú (kettő vagy több) (4,8%)
  • Vietnami (2,2%)
  • Kínai (1,9%)
  • Más ázsiai etnikumú (1,5%)
  • Amerikai őslakos (indián) (1,3%)
  • Japán (0,8%)
  • Koreai (0,6%)
  • Indiai (0,6%)

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neves San Diegoiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

San Diegónak ma 15 testvérvárosa van.[3]

   

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. április 28.)
  2. We're now No. 8 a „San Diego Union Tribune” cikke
  3. Sister Cities International, Inc.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz San Diego témájú médiaállományokat.