Nagyréde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 18:48-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Nem tévesztendő össze a következővel: Réde.
Nagyréde
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Nagyréde címere
Nagyréde címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásGyöngyösi
Jogállásnagyközség
PolgármesterSiposné Fodor Judit (független)[1]
Irányítószám3214
Körzethívószám37
Népesség
Teljes népesség3131 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség91,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′ 01″, k. h. 19° 51′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 01″, k. h. 19° 51′ 09″
Nagyréde (Heves vármegye)
Nagyréde
Nagyréde
Pozíció Heves vármegye térképén
Nagyréde weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyréde témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyréde nagyközség Heves megyében, a Gyöngyösi járásban.

Fekvése

Nagyréde Gyöngyöstől nyugatra, kb. 8 kilométerre a 3-as főút mellett fekszik.

Története

A falu igen gazdag múltját kétkötetes monográfiában dolgozta föl a néhai dr. Molnár József, a falu szülötte. Első okleveles említése 1275-ben történt villa Rede inferior (Alsóréde falu) alakban. Birtokosa ekkor az Aba nemzetség Rédey ága volt. E család leszármazottai a települést két részre osztották, így Alsó-, Kis- Szentmártonréde valamint Felsőréde és Nagyréde, Boldogasszony-Réde Fancsatelke és nevű falurészekre. A 15. században a rokoncsaládok kihalása, beházasodás, zálogbaadás és királyi adományok folytán más nemesi családok is birtokrészhez jutottak (Csányi, Szuhai, Jákófi, stb.) 1415-1446 között. 1435-ös határjárólevél megemlíti, hogy a mostani 3-as főút vonalán haladó országos jelentőségű kereskedelmi útvonalon Nagyréde határában kőhíd állt. mely Rédeszentmártont és Szentmártonrédét 1450-1464 között Boldogasszonyréde nevű falurészként is említették a források. Kisréde 1544-ben török hódoltság alá került, 1549-ben végleg elnéptelenedett, pusztává lett. A török kiűzését követően a Rákóczi-család bírta a falu legnagyobb részét. A település gazdálkodását a szőlőművelés és bortermelés határozta meg már a 16. századtól, s ezt a művelési ágat folytatták a következő évszázadokban is. A 19. század végén a filoxéra teljesen elpusztította a falu szőlőterületeit. Ekkor a szarvasmarha-tenyésztés vált uralkodóvá. A 20. század elején újra a szőlőművelés került előtérbe, ezen belül is a szőlőoltványok termelése vált meghatározóvá. Ezt segítette az 1897-ben megszervezett Hitelszövetkezet. Az ipari vállalkozások közül a Vitál Márton által létesített tégla-és cserépgyár volt a legjelentősebb, mely 1930-ig látta el a környéket termékeivel.

Közélete

Polgármesterei

Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Tóth László független 1990–1991 Az 1990-es választás eredményei: [3]
Balázs József … 1991–2014 az 1991-es időközi választás eredményei:
Fidesz-KDNP-MDF-FKgP Az 1994. december 11-én megtartott választáson az 1041 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 620 szavazatot szerzett meg, amivel 59,56 %-os eredményt ért el.[4]
Fidesz Az 1998-as választás eredményei: [5]
A 2002-es választás eredményei: [6]
A 2006-os választás eredményei: [7]
Fidesz-KDNP A 2010. október 3-án megtartott választáson az 1265 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 623 szavazatot szerzett meg, amivel 49,25 %-os eredményt ért el.[8]
Siposné Fodor Judit független 2014 óta A 2014. október 12-én megtartott választáson az 1479 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 751 szavazatot szerzett meg, amivel 50,78 %-os eredményt ért el.[9]
A 2019. október 13-án megtartott választáson az 1598 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 864 szavazatot szerzett meg, amivel 54,07 %-os eredményt ért el.[1]

Jelenlegi hegybírója ifj. Csernyik István, a falu szülöttje.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3131
3153
3154
3202
3160
3131
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,2%, református 2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,5% (26,1% nem nyilatkozott).[11]

Sportélet

A település labdarúgócsapata a Szőlőskert-Nagyréde SC, amelyet 1948-ban alapítottak. A klub színei a zöld és a fekete, többször nyert megyei másod- és első osztályú bajnokságot. A 2005-06-os idényben az NB III-ban szerepelt.[12]

Látnivalók

  • Római Katolikus templom , 1874. november 5-én avatták fel, az 1667-ben megerősített régi templom alapoktól való újjáépítése után.
  • Zsellérház – hagyományosan berendezett parasztház
  • Fáy-kúria: Egyik termében kapott helyet a "Falusi Galéria", Molnár József festőművész képeiből önálló képtárat alakítottak ki.
  • Brezovay-kastély
  • Izsák (Isaak)-kastély
  • Bormúzeum
  • A Művelődési ház előcsarnokát díszíti egy ún. grafittó, melyet szintén Molnár József készített 1963-ban, és a nagyrédei lakodalmas kedvű, zenés, táncos, színes falu forgatagát ábrázolja.
  • A Napközis otthon homlokzatát: Kóthay Nándor szobrászművész "Sárkányölő" című domborműve díszíti.
  • 1983 őszén állították fel a község főterén a mai Erzsébet téren, Szentirmai Zoltán Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását: egy szőlőprés, oldalain indákkal, fürtökkel, fürge gyík és seregély, mely az évszázadok óta itt virágzó szőlő-és borkultúrát jelképezi.

Képek

  • Zsellérház
    Zsellérház
  • Brezovay kastély
    Brezovay kastély
  • Molnár József - Lakodalmas, 1963
    Molnár József - Lakodalmas, 1963
  • Szőlőprés
    Szőlőprés

Jegyzetek

  1. ↑ a b Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  5. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  6. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. ↑ Nagyréde települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  11. ↑ Nagyréde Helységnévtár
  12. ↑ A Szőlőskert-Nagyréde Sport Club oldala a magyarfutball.hu-n

Források

  • Nagyréde története a feudalizmus korában. Írta Molnár József, kiadta a Gondolat Könyvkiadó 1966-ban 2000 példányban.

További információk

Rózsaszentmárton Szűcsi Gyöngyöstarján Gyöngyösoroszi Gyöngyössolymos
Petőfibánya

Észak
Nyugat  Nagyréde  Kelet
Dél

Gyöngyös
Ecséd Hort Atkár Atkár

Sablon:Heves megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyréde&oldid=23573155”