Mecséry Dániel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mecséry Dániel
Báró Mecséry Dániel tábornok.jpg
Freiherr von Mecséry K. K. General u. Ritter des militair Marien Theresien Ordens. Geb. 1759. wurde am 20. Oct. 1805 zwischen Eschenau u. Fort schwer verwundet. Auf der linken Seite des Kopfes befindent sich 4 Saebelhiebe die alle bis auf das Gehirn eindringen. Auf der rechten Seite ein Hieb der auch den hitnern Theil des Ohrs ganz wegnahm, u. 4. sehr gefährlichen Heibe am Hinterhaupt. Auch ist die rechte Vorderarm abgehauen. Jelezve: C. W. Bock fec. Norimberg 1805.[1]
Beceneve „A legkeményebb fejű magyar”
Született
1759. szeptember 29.
Kőszeg
Elhunyt
1823. december 30. (64 évesen)
Bécs
Nemzetisége magyar
Fegyvernem lovasság
Szolgálati ideje 1778 - 1821
Rendfokozata altábornagy
Csatái forradalmi háború
napóleoni háborúk
Kitüntetései Katonai Mária Terézia-rend tiszti keresztje
Civilben valóságos belső titkos tanácsos

Mecséry Dániel, báró (Kőszeg, 1759. szeptember 29.Bécs, 1823. december 30.) altábornagy, az Udvari Haditanács tagja, valóságos belső titkos tanácsos, a Katonai Mária Terézia-rend tiszti keresztjének, az Arany Polgári Érdemkereszt kitüntetettje és a császári királyi 2. számú huszárezred másodtulajdonosa. „A legkeményebb fejű magyar”

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesanyja Küttl Zsuzsanna. Édesapja az evangélikus Nemes Metsery István, a Batthyányi-uradalom ügyvédje volt, akinek halála után 8 testvérével nehezen vészelték át a gyermekkort. A jogi tanulmányok helyett Sopronban inkább Bécset választotta, ahol kadétnak állt Esterházy Miklós József testőrkapitány ezredébe. Szorgalma, katonai tehetsége hamar megmutatkozott, amikor 1778-ban katonai szolgálatba lépett. Első feleségével, Johanna von Fischerrel 1790-ben kötött házasságot a csehországi Reichstadtban (ma: Zákupy). Részt vett a napóleoni háborúkban, vitézsége elismeréseként 1794-ben a Katonai Mária Terézia-rend lovagja kitüntetést kapott.

1805-ben a Nürnberg melletti Eschenau nevű, németországi falu határában zajló csatában tizennégy sebet kapott, köztük kilenc fejsebet, amitől lebukott lováról. A csata után két ezredorvos látta el sebeit, de felépülését lehetetlennek tartva magára hagyták. [2]

Németországban azonban gondosan ápolták, hét hónap múlva pedig csodával határos módon tökéletesen meggyógyult. 1806-ban báróságot kapott. 1809-ben a győri csatában a felkelő nemesség generálisa, június 14-én Mecséry vezette a magyar banderiális erőket.

Az asperni csata második napján (1809. május 21-22.) négy francia vértes ezred rohamozta meg a 28. magyar gyalogezredet, amelyet Mecséry ezredes vezetett. A magyarok mozdulatlanul álltak, és a franciák már-már azt hitték, meg akarják adni magukat. De Mecséry egészen közelre beengedte, várta a lovasságot, tüzet vezényelt - és visszaűzte a négyszeres túlerőben lévő franciákat.[3]

Első felesége 1811. február 25-én váratlanul elhunyt. Második, nemes Szirmay Teréziával történt házasságkötésére a Zemplén vármegyei Alsó-Körtvélyesen (ma: Nižný Hrušov, Szlovákia),a Szirmay-kastélyban, 1812. október 18-án került sor.

1821-ben nyugdíjba vonult és Bécsbe költözött és ott hunyt el.

Összevagdosott koponyáját a bécsi Anatómiai Múzeumra hagyta. Itt állapították meg sérüléseit: kettő egész az agyvelejéig hatolt, valósággal széthasította a koponyáját. A fejsebek egyike 14, a másik 22 centiméter hosszú volt. A harmadik vágás egy jókora csontdarabot leszelt a koponya hátsó részéből, míg a többi sérülés könnyebb természetű volt.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Melly József: Az emberi egészség tudománya és védelme
  2. Hermann Róbert szerkesztő: Magyar hősök arcképcsarnoka, Magyar hősök arcképcsarnoka egyesület, Budapest, 2001.
  3. A legkeményebb (fejű) huszár: Mecséry Dániel

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mecséry Dániel

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bencze László: Mecséry Dániel altábornagy. A Katonai Mária Terézia Rend lovagjának és parancsnoki keresztje tulajdonosának élete, Magyar Honvédség Oktatási és Kulturális Anyagellátó Központ, Budapest, 1992. 6. p.;
  • Ódor Imre: A legkeményebbfejű magyar huszár: Mecséry Dániel. = Rubicon, 2000. 4. sz. 34. p.;
  • Österreichische Biographische Lexikon, 1815–1950. Bd. 6. Wien, 1975. 180. p.
  • Báró Mecséry Dániel önéletrajza, 1759–1814. = Hadtörténelmi Közlemények, 1924.
  • Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok, Ifjúsági kiadó, 1989, ISBN 9630271850ó

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]