Bélnagymaros
Megjelenés
Bélnagymaros (Mărăuș) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Bélkirálymező |
Rang | falu |
Községközpont | Bélkirálymező |
Irányítószám | 317099 |
SIRUTA-kód | 10587 |
Népesség | |
Népesség | 244 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | – (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 35′ 40″, k. h. 22° 02′ 03″46.594403°N 22.034298°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 40″, k. h. 22° 02′ 03″46.594403°N 22.034298°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bélnagymaros (Mărăuș), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Béli-hegység alatt, a Vale-Mare patak mellett, Béltől északra, Bélkismaros és Felsőszakács közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Bélnagymaros, Maros nevét 1828-ban említette először oklevél Nagy Maros néven. 1888-ban Nagy-Maros, 1913-ban Bélnagymaros néven írták.
A település földesura a nagyváradi latin szertartású püspök volt még a 20. század elején is.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Nagy Maros, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök béli uradalmában, 315 óhitü lakossal, s anyatemplommal. … patakja 5 malmot hajt; lakosai faszerszámokat csinálnak.
1910-ben 489 lakosából 442 román, 31 cigány, 16 magyar volt. Ebből 474 görögkeleti ortodox, 8 római katolikus, 5 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti temploma 1897-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.