Bardóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bardóc (Brăduţ)
Bardoc.jpg
Bardóc, háttérben az Északi-Persány-hegység hegyei
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang községközpont
Beosztott falvak Erdőfüle, Olasztelek, Székelyszáldobos
Polgármester Balázsi Dénes (RMDSZ), 2008[1]
Irányítószám 527055
Körzethívószám 0267
Népesség
Népesség 864 fő (2011. október 31.)[2]
Község népessége 4728 (2011)[3]
Magyar lakosság 918
Földrajzi adatok
Terület 169,73 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bardóc  (Románia)
Bardóc
Bardóc
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 07′ 45″, k. h. 25° 36′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 45″, k. h. 25° 36′ 34″
Bardóc weboldala

Bardóc (románul Brăduţ) falu Romániában Kovászna megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székelyudvarhelytől 30 km-re délkeletre, Baróttól 6 km-re északra a Kormos-patak völgyében fekszik.Google Maps

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bardóc nevét 1332-ben sacerdos de Bandachfolua, majd 1333-ban Bardach néven a pápai tizedjegyzékben említették először, tehát már ekkor egyházas hely volt, székely lakossággal.

1602. augusztus 11-én Básta György császári főgenerális íratta össze és eskette fel az udvarhelyszéki székelyeket Rudolf Császár-király hűségére.

Ez alkalommal Bardócról a következők neveit jegyezték fel: Z.Kopasz János, Z.Gáspár Bálint, Z.Sugár Pál, Z.Szocs Antal. Z=Zabad, t.i. szabad székely

A falunak már a 14. század elején is volt temploma, melyet 1760-ban a reformátusok újjáépítettek, majd 1803-ban, 1861-ben és 1891-ben megújítottak. Tornya 1702-ből való.

A toronyban található nagyharang 1937-ből,a kisharang szintén 1937-ből való.

A tempomban kőből faragott Úrasztala van, valószínűleg a 18. század végén készült. A szószék feletti korona és a padok nagy része a régi templomból valók. A templom építésekor újrafestették.

Az 1635-ben I. Rákóczi György által alapított és 1876-ig fennállt Bardóc fiúszék névadó települése és központja volt.

1910-ben 886 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

1992-ben 992 lakosából 2 kivételével mind magyarok voltak.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]