Bardóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bardóc (Brăduţ, Bardotz)
Bardoci községháza.jpg
Bardóci községháza
Bardóc címere
Bardóc címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Kovászna
Rang községközpont
Beosztott falvak Erdőfüle, Olasztelek, Székelyszáldobos
Polgármester Balázsi Dénes (RMDSZ), 2012[1]
Irányítószám 527055
Körzethívószám 0267
SIRUTA-kód 64050
Népesség
Népesség 864 fő (2011. okt 31.)[2]
Magyar lakosság 918
Község népessége 4728 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Terület 169,73 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bardóc (Románia)
Bardóc
Bardóc
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 07′ 45″, k. h. 25° 36′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 45″, k. h. 25° 36′ 34″

Bardóc (románul Brăduţ, németül Bardotz) erdélyimagyar dombvidéki falu és egyben községközpont Romániában, Kovászna megye északnyugati sarkában.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hódrágta fa a Kormos árterében

A Keleti-Kárpátokban, a Persányi-hegység, a Baróti-hegység és a Dél-Hargita által közrezárt Baróti-medence északi szegletében található. 503 méteres tengerszint feletti magasságon fekszik a Kormos-patak völgyében, a patak bal partján, az Egres és a Kormos-patakok összefolyásánál. A település közelében legmagasabb pont a Tortoma-tető (701 m).

Székelyudvarhelytől (50 km) délkeletre, Sepsiszentgyörgytől (54 km) északnyugatra, Brassótól (60 km) északra található. Legközelebbi város: Barót (7 km).

Bardóc a község névadó települése. A községet Bardoc mellett még három falu alkotja: Erdőfüle (1,5 km), Olasztelek (3,5 km) és Székelyszáldobos (1,5 km). Bardóc a térben is központi szerepet tölt be, ugyanis innen érhető le a község összes települése.

Google Maps

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bardoci helynévtábla
A bardoci helynévtábla

A települést 1332-ben Bandachfolua, majd 1333-ban villa Bardach néven említik először a pápai tizedjegyzékben később bár kiejtésében felvette a mai alakját, de írásmódjában gyakran változott (pl. Bardócz).

Nevének eredete pontosan nem ismert. Egyes teóriák szerint egy hasonló nevű székely őstől származhat a név, másik szerint a magyarok előtt a vidéken élő bolgár-szláv törzsek nyomán maradhatott fenn. Benkő József a párductól eredezteti a falu nevét, ugyanis az ősi székelyek párducnak nevezték az itt őshonos hiúzt.

Hivatalos neve jelenleg a román Brăduț megnevezés melynek jelentése fenyőcske. Magyarul kiejtésben és írásmódban egyaránt a Bardóc és az ékezet nélküli Bardoc formák is használatban vannak.

A népi szájhagyományokban előfordul a Nagybardoc helynévalak is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1602. augusztus 11-én Básta György császári főgenerális íratta össze és eskette fel az udvarhelyszéki székelyeket Rudolf Császár-király hűségére.

Ez alkalommal Bardócról a következők neveit jegyezték fel: Z.Kopasz János, Z.Gáspár Bálint, Z.Sugár Pál, Z.Szocs Antal. Z=Zabad, t.i. szabad székely

A falunak már a 14. század elején is volt temploma, melyet 1760-ban a reformátusok újjáépítettek, majd 1803-ban, 1861-ben és 1891-ben megújítottak. Tornya 1702-ből való.

Bardoc a XVIII. században

A toronyban található nagyharang 1937-ből,a kisharang szintén 1937-ből való.

A templomban kőből faragott Úrasztala van, valószínűleg a 18. század végén készült. A szószék feletti korona és a padok nagy része a régi templomból valók. A templom építésekor újrafestették.

Az 1635-ben I. Rákóczi György által alapított és 1876-ig fennállt Bardóc fiúszék névadó települése és központja volt.

1910-ben 886 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.

1992-ben 992 lakosából 2 kivételével mind magyarok voltak.

2011-es népszámlálás alkalmával 864 főt számláltak a faluban.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bardócon a sport egyet jelent a focival. A labdarúgás alapjait Sápi Elemér igazgató fektette le 1941-ben. AZ első focicsapat 1954-ben alakult meg. Az együttes 1964-ben felvette a Fáklya nevet és egyesült az erdőfülei csapattal. Az 1987-1988-as idényben a csapatnak sikerült feljutnia a a megyei II.-ból a megyei első osztályba, ennek az osztálynak ma is oszlopos tagja. 1994-ben a csapat felveszi akkori főtámogatója, Lőrincz Zsigmond tulajdonában lévő kovásznai Prima fagylaltgyár nevét, így lett a csapat Bardoci Prima.

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu három irányból közelíthető meg, Székelyszáldobos irányából a 41-es községi úton Olasztelekről és Erdőfüléből a 42-es községi úton. A 42-es községi út mellett mely áthalad a falun az Iskola utca is teljes egészében aszfaltozott, ahol a a Benkő József Gimnázium, az Óvoda, a Művelődési Ház, a Községi Könyvtár és a Polgármesteri Hivatal is helyet kapott.

2013-ban befejeződött a víz- és csatornahálózat teljes körű kiépítése a falu határában korszerű szennyvíztisztító telep létesült.

Ami a villany-,telefon- és internethálózatot illeti a falu a legmodernebb rendszerekkel büszkélkedhet.

A hulladékbegyűjtés hetente (szerdán) történik. A faluban három szelektív hulladékgyűjtőpont is található.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]