Bardóc
| Bardóc (Brăduţ) | |
 |
|
| Bardóc, háttérben az Északi-Persány-hegység hegyei | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Erdőfüle, Olasztelek, Székelyszáldobos |
| Polgármester | Balázsi Dénes (RMDSZ), 2008[1] |
| Irányítószám | 527055 |
| Körzethívószám | 0267 |
| Népesség | |
| Népesség | 925 fő (2002)[2] +/- |
| Község népessége | 4688 (2002)[3] |
| Magyar lakosság | 918 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 169,73 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Bardóc
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 7′ 45″, k. h. 25° 36′ 34″ | |
| Bardóc weboldala | |
Bardóc (románul Brăduţ) falu Romániában Kovászna megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Székelyudvarhelytől 30 km-re délkeletre, Baróttól 6 km-re északra a Kormos-patak völgyében fekszik.Google Maps
Története[szerkesztés]
Bardóc nevét 1332-ben sacerdos de Bandachfolua, majd 1333-ban Bardach néven a pápai tizedjegyzékben említették először, tehát már ekkor egyházas hely volt, székely lakossággal.
1602. augusztus 11-én Básta György császári főgenerális íratta össze és eskette fel az udvarhelyszéki székelyeket Rudolf Császár-király hűségére.
Ez alkalommal Bardócról a következők neveit jegyezték fel: Z.Kopasz János, Z.Gáspár Bálint, Z.Sugár Pál, Z.Szocs Antal. Z=Zabad, t.i. szabad székely
A falunak már a 14. század elején is volt temploma, melyet 1760-ban a reformátusok újjáépítettek, majd 1803-ban, 1861-ben és 1891-ben megújítottak. Tornya 1702-ből való.
A toronyban található nagyharang 1937-ből,a kisharang szintén 1937-ből való.
A tempomban kőből faragott Úrasztala van, valószínűleg a 18. század végén készült. A szószék feletti korona és a padok nagy része a régi templomból valók. A templom építésekor újrafestették.
Az 1635-ben I. Rákóczi György által alapított és 1876-ig fennállt Bardóc fiúszék névadó települése és központja volt.
1910-ben 886 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott.
1992-ben 992 lakosából 2 kivételével mind magyarok voltak.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1740-ben Benkő József református lelkész, történész, flórakutató, nyelvész.
- Itt született 1803-ban Cserey Ignác honvéd ezredes.
Testvértelepülése[szerkesztés]
- Geszt, Magyarország
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Román Központi Választási Hivatal honlapja
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erd2002.htm
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
