„1 Ceres” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Robot: Fixing double redirect
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{más|Ceres}}
#átirányítás [[Ceres (törpebolygó)]]
{{Égitest infobox
| háttér = lightblue
| név = Ceres
| szimbólum = [[Kép:Ceres symbol.svg|25px]]
| kép = [[Kép:Ceres optimized.jpg|250px]]
| képaláírás = A Ceres a [[Hubble űrtávcső]] felvételén
| felfedezése = igen
| felfedező = [[Giuseppe Piazzi]]
| felfedezés ideje = [[1801]]. [[január 1]].
| kisbolygó név = '''1 Ceres'''
| alt nevek = A899 OF, 1943 XB, Démétér&nbsp;<small>([[Görögország|Görögo.]])</small>
| ideiglenes nevek = Ceres&nbsp;Ferdinandea, Héra
| kisbolygó kategória = [[törpebolygó]]<br>[[fő aszteroidaöv]]
| epocha = [[2005]]. [[november 26]].<br />([[Julian day|JD]] 2453700.5)<ref name=Bowell><!---[http://hamilton.dm.unipi.it/cgi-bin/astdys/astibo?list_objects:0;main C] ---> {{cite web | author = Ted Bowell, Bruce v | date = 2003-01-02 | url = http://asteroid.lowell.edu/ | title = Asteroid Observing Services | publisher = Lowell Observatory | accessdate = 2007-01-17}} <!--- Actual page is ftp://ftp.lowell.edu/pub/elgb/astorb.html ---> </ref>
| aphélium = 447&nbsp;838&nbsp;164&nbsp;km<br />(2,987&nbsp;[[csillagászati egység|CsE]])
| perihélium = 381&nbsp;419&nbsp;582&nbsp;km<br />2,545&nbsp;[[csillagászati egység|CsE]])
| fél nagytengely = 414&nbsp;703&nbsp;838&nbsp;km<br />2,765&nbsp;956&nbsp;424&nbsp;CsE<ref name="jpl_sbdb">{{cite web | last=Yeomans | first=Donald K. | date= 2007-07-05 | url=http://ssd.jpl.nasa.gov/sbdb.cgi?sstr=Ceres;orb=1 | title=1 Ceres | publisher=JPL Small-Body Database Browser | accessdate=2007-07-05 }}&mdash;The listed values were rounded at the magnitude of uncertainty (1-sigma).</ref>
| excentricitás = 0,07976017<ref name="jpl_sbdb" />
| periódus = 1679,819&nbsp;[[Nap (időegység)|nap]]s<br />4,599&nbsp;[[év]]
| átl sebesség = 17,882&nbsp;km/s
| közepes anomália = 108,509°
| inklináció = 10,586712°<ref name="jpl_sbdb" />
| felszálló csomó = 80,40696°<ref name="jpl_sbdb" />
| perihélium szöge = 73,15073°<ref name="jpl_sbdb" />
| fizikai tulajdonságok = igen
| egyenlítői sugár = 487,3&nbsp;±&nbsp;1,8&nbsp;km<ref name="Thomas2005">{{cite journal|first=P.C|last=Thomas|coauthors=Parker J.Wm.; McFadden, L.A.; et.al.|title=Differentiation of the asteroid Ceres as revealed by its shape|year=2005|journal=Nature|volume=437|pages=224-226|doi=10.1038/nature03938| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2005Natur.437..224T|accessdate=2007-12-09}}</ref>
| poláris sugár = 454,7&nbsp;±&nbsp;1,6&nbsp;km<ref name="Thomas2005"/>
| lapultság = 0,067&nbsp;±&nbsp;0,005<ref name=fact1>A jelenleg ismert méreteiből lett kiszámolva.</ref>
| tömeg = 9.46 ± 0,04{{e|20}}&nbsp;kg<ref name="Pitjeva2005">{{cite journal|last=Pitjeva|first=E.V.|authorlink=Elena V. Pitjeva|title= High-Precision Ephemerides of Planets — EPM and Determination of Some Astronomical Constants |journal=Solar System Research|year= 2005|volume=39|issue=3|pages=176|url=http://iau-comm4.jpl.nasa.gov/EPM2004.pdf|format=[[PDF]]|doi= 10.1007/s11208-005-0033-2|accessdate=2007-12-09}}</ref><ref name=Michalak2000>{{cite journal|last=Michalak|first=G.|title=Determination of asteroid masses|journal=Astron. Astrophys.|volume=360|pages=363-374|year=2000| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2000A&A...360..363M|accessdate=2007-12-09}}</ref>
| sűrűség = 2,077&nbsp;±&nbsp;0,036&nbsp;g/cm³<ref name="Thomas2005"/>
| felszíni gravitáció = 0,27 [[gyorsulás|m/s²]]<br />0.028 [[g-force|g]]<ref name=fact2>A számítások a jelenleg ismert paramétereken alapulnak. A látszólagos magnitúdó és átmérő a [http://ssd.jpl.nasa.gov/horizons.cgi?find_body=1&body_group=sb&sstr=1 Horizons]-szal lett generálva. (Ephemeris: Observer Table: Quantities = 9,13,20,29)</ref>
| szökési sebesség = 0,51&nbsp;km/s<ref name=fact2/>
| sziderikus forgásidő = 0,3781&nbsp;d<br />9,074&nbsp;h<ref name=NSSDC/><ref name=Chamberlain2007>{{cite journal|last=Chamberlain|first=Matthew A.|coauthors=Sykes, Mark V.; Esquerdo, Gilbert A.|title=Ceres lightcurve analysis – Period determination|journal=Icarus|volume=188|pages=451-456|year=2007|doi= 10.1016/j.icarus.2006.11.025 |url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2007Icar..188..451C|accessdate=2007-12-08}}</ref>
| északi pólus rektaszcenziója = 19 h 24 min <br />291°<ref name="Thomas2005"/>
| deklináció = 59°<ref name="Thomas2005"/>
| tengelyferdeség = körülbelül 3°<ref name="Thomas2005"/>
| albedó = 0,090&nbsp;±&nbsp;0,0033<ref name=Li2006/>
| hőmérséklet = igen
| hőm név1 = [[Kelvin]]
| min hőm 1 = &nbsp;
| átl hőm 1 = ~167&nbsp;K<ref name="Saint-Pe1993">{{cite journal|last= Saint-Pé|first=O.|coauthors=Combes, N.; Rigaut F.|title=Ceres surface properties by high-resolution imaging from Earth|year=1993|volume=105|pages=271-281|journal=Icarus| doi=10.1006/icar.1993.1125|url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1993Icar..105..271S|accessdate=2007-12-09}}</ref>
| max hőm 1 = 239&nbsp;K<ref name="Saint-Pe1993" />
| színkép típusa = [[C-típusú aszteroida|C]]<ref name=Rivkin2006/>
| magnitúdó = 6,7<ref name="Pasachoff1983" />-től 9,32<ref name=fact2/>-ig
| abszolút magnitúdó = 3,36&nbsp;±&nbsp;0,02<ref name=Li2006/>
| látszólagos méret = 0,84"<ref>A Ceres látszólagos mérete a 2009-es oppozíciókor: 974km átm. / (1,58319CsE * 149 597 870km) * 206265 = 0,84"</ref>-től to 0,33"<ref name=fact2/>-ig
}}
A '''Ceres'''<ref>{{cite web | url = http://www.urvilag.hu/article.php?id=1850 | title = Erisnek hívják, Xenának becézik | accessdate = 2008-07-06 | author = Horvai Ferenc | work = Űrvilág }}</ref> ([[latin]]ul Cerēs, más jelöléssel '''1 Ceres''', '''(1) Ceres'''), a legkisebb [[törpebolygó]] a [[Naprendszer]]ben, és az egyetlen, amely a [[kisbolygó-öv]]ben helyezkedik el. [[Giuseppe Piazzi]] fedezte fel [[1801]]. [[január 1]]-jén,<ref name="hoskin"/> nevét [[Ceres]] után kapta, aki a növények ültetése, az aratás és az anyai szeretet istennője volt a [[Római mitológia|római mitológiában]].

Körülbelül 950 km-es átmérőjével messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben, mely tömegének körülbelül egyharmadát tartalmazza.<ref name=Michalak2000/> A legújabb megfigyelések felfedték, hogy gömb alakú, a kisebb, alaktalan, gyengébb gravitációval rendelkező aszteroidákkal szemben.<ref name=Li2006/> Felszíne vízjég és különböző [[hidratált ásvány]]ok, például [[karbonát]]ok és [[agyag]]félék keverékéből állhat.<ref name=Rivkin2006/> Belseje egy kőzetmagra és egy jégből álló köpenyre oszlik.<ref name=Thomas2005/> [[Látszólagos magnitúdó]]ja 6,7 és 9,3 között változik, azonban még legfényesebb állapotában sem látható szabad szemmel.<ref name="Pasachoff1983"/> Felszíne alatt egy folyékony vizet tartalmazó óceán rejtőzhet.
A [[NASA]] [[2007]]. [[szeptember 27]]-én indította a [[4 Vesta]], majd a Ceres felderítésére a [[Dawn]] [[űrszonda|űrszondát]].<ref name=Russel2006/>

==Felfedezése==
[[Kép:Piazzi Cerere.jpg|thumb|left|200px|Piazzi könyve: ''"Della scoperta del nuovo pianeta Cerere Ferdinandea"'' a Ceres felfedezését is leírja]]

A [[Mars]] és a [[Jupiter]] pályája között található ismeretlen bolygó ötletét először [[Johann Elert Bode]] vetette fel [[1768]]-ban.<ref name="hoskin"/> Indoklásában a ma már elvetett [[Titius–Bode-szabály]]ra hivatkozott, amelyet [[Johann Daniel Titius]] adott ki [[1766]]-ban.<ref name=Hogg1948>{{cite journal|last=Hogg|first=Helen Sawyer|title=The Titius-Bode Law and the Discovery of Ceres|journal=Journal of the Royal Astronomical Society of Canada|volume=242|pages=241-246|year=1948| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1948JRASC..42..241S|accessdate=2007-12-09}}</ref><ref name="hoskin"/> A törvény alapján a bolygó [[fél nagytengely]]ének 2,8 [[csillagászati egység|CsE]] körül kellett lennie.<ref name=Hogg1948/> Miután [[William Herschel]] [[1781]]-ben felfedezte az [[Uránusz]]t,<ref name="hoskin"/> Titius és Bode szabályába vetett hit megnövekedett, így [[1800]]-ban huszonnégy képzett csillagász együttes erővel kezdte el keresni a feltételezett bolygót.<ref name="hoskin"/><ref name=Hogg1948/> A csoportot [[Franz Xaver von Zach]] vezette. Nem sikerült felfedezniük a Cerest, azonban később számos nagyobb [[kisbolygó]]t találtak.<ref name=Hogg1948/>

Végül 1801. január 18-án [[Giuseppe Piazzi]] fedezte fel, aki egy, Francis Wollaston által Mayer 87-ként jelölt csillag után kutatott, amely nem abban a pozícióban volt található, amit Mayer állatövi katalógusa megadott.<ref name="hoskin">{{cite web|last=Hoskin|first=Michael|date=June 26, 1992|url=http://www.astropa.unipa.it/HISTORY/hoskin.html|title=Bodes' Law and the Discovery of Ceres|publisher=Observatorio Astronomico di Palermo "Giuseppe S. Vaiana"|accessdate=2007-07-05 }}</ref> Csillag helyett egy mozgó, csillagszerű objektumot talált, amiről először azt gondolta, hogy [[üstökös]].<ref name=Forbes1971>{{cite journal|last=Forbes|first=Eric G.|title=Gauss and the Discovery of Ceres|journal=Journal for the History of Astronomy|volume=2|pages=195-199|year=1971| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1971JHA.....2..195F|accessdate= 2007-12-08}}</ref> 24 alkalommal figyelte meg a Cerest, utoljára [[február 11]]-én, utána betegsége miatt kénytelen volt félbehagyni az égitest követést. [[1801]]. [[január 24]]-én levélben jelentette be felfedezését néhány csillagásztársának, többek között barátjának, a [[milánó]]i [[Barnaba Oriani]]nak. Üstököst írt, de „''mivel mozgása túl lassú és egyenletes, sokszor gondoltam rá, hogy ez valami sokkal jobb lehet''”.<ref name="hoskin" /> Áprilisban elküldte megfigyeléseinek teljes anyagát Orianinak, [[Johann Elert Bode|Bode]]nak, és [[Jérôme Lalande|Lalande]]-nak [[Párizs]]ba, melyek megjelentek a ''Monatliche Correspondenz'' [[1801]]. [[szeptember]]i számában is.<ref name=Forbes1971/>

Nem sokkal később a Ceres látszólagos pozíciója megváltozott (főként a Föld pályamozgásának köszönhetően). Ezután túl közel került a Nap fényéhez, így más csillagászok nem tudták megerősíteni a felfedezést az év végéig. Ilyen sok idő után azonban már nagyon nehéz volt megjósolni a pontos helyét. Hogy ismét megtalálják, [[Carl Friedrich Gauss]], ekkor még csak 24 évesen, kifejlesztett egy hatásos [[Égi mechanika#Pályaszámítás|módszert]] a pálya meghatározására.<ref name=Forbes1971/> Alig néhány héten belül megjósolta a pályáját, majd elküldte eredményeit a ''Monatliche Correspondenz'' szerkeszőjének, [[Franz Xaver von Zach]]nak. [[1801]]. [[december 31]]-én von Zach és [[Heinrich W. M. Olbers]] megtalálták a jósolt hely közelében, így megerősítve a Ceres létezését.<ref name=Forbes1971/>

==Neve==
Piazzi eredetileg a ''Ceres Ferdinandea'' ([[olasz nyelv|olasz]] eredetű, ''Cerere Ferdinan­dea'') nevet javasolta [[Ceres]] [[római mitológia|római istennő]] és [[I. Ferdinánd nápoly-szicíliai király]] után.<ref name="hoskin"/><ref name=Forbes1971/> A „Ferdinandea”-t nem fogadta el a a világ többi nemzete, ezért elvetették. [[Németország]]ban egy rövid ideig '''[[Héra|Hérának]]''' hívták.<ref>{{cite book|author=Foderà Serio, G.; Manara, A.; Sicoli, P.|editor=W.F. Bottke Jr., A. Cellino, P. Paolicchi, and R.P. Binzel|year=2002 |chapter=Giuseppe Piazzi and the Discovery of Ceres|title=Asteroids III|publisher=University of Arizona Press|pages=17-24|location=Tucson, Arizona| url=http://www.lpi.usra.edu/books/AsteroidsIII/pdf/3027.pdf|format=PDF }}</ref> Görögországban Δήμητρα ([[Démétér]]) néven illetik, az istennő görög megfelelője után; eredeti használat szerint Démétér az [[1108 Demeter]] kisbolygó névadója. A Ceres [[csillagászati jel]]e egy sarló, ([[Kép:Ceres symbol.svg|20px|A Ceres szimbólumának sarlóváltozata]]), hasonló a [[Vénusz]]éhoz ([[Kép:Venus symbol.svg|22px|A Vénusz csillagászati jele]]) amely a női nem jelképe és Vénusz kézitükre.<ref name=Forbes1971/><ref>{{cite journal|last=Gould|first=B.A.|title=On the symbolic notation of the asteroids|journal=Astronomical Journal|year=1852|volume=2|issue=34|pages=80| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1852AJ......2...80G| accessdate=2007-07-05}}</ref> A [[cérium]] kémiai elemet [[Berzelius]] és [[Klaproth]] fedezték fel 1803-ban, egymástól függetlenül, nevét Berzelius javaslata alapján a Ceres után kapta.<ref>{{cite web|author=Staff|url=http://www.webelements.com/webelements/elements/text/Ce/hist.html|title =Cerium: historical information|publisher=Adaptive Optics| accessdate = 2007-04-27}}</ref> [[William Hyde Wollaston]] 1802 elején fedezte fel a [[palládium]]ot (rendszáma 46), és először ''Ceresium''nak hívta. Mikor 1805-ben nyilvánosságra hozta felfedezéseit, a név már foglalt volt a cérium számára, ezért végül a [[2 Pallas|Pallas]] után nevezte el<ref>{{cite web| url=http://alchemy.chem.uwm.edu/amalgamator/features/feat2003/features.html#yag|date=2003-10-30|title=Amalgamator Features 2003: 200 Years Ago|accessdate=2006-08-21}}</ref>

==Besorolása==
[[Kép:Ceres Earth Moon Comparison.png|200px|thumb|left|A Ceres, a [[Hold]] és a Föld összehasonlítása]]
A Ceres besorolása több alkalommal félreértések tárgya volt. [[Johann Elert Bode]] azt hitte, hogy a Ceres a „hiányzó [[bolygó]]”, amelyet megjósolt a [[Mars]] és a [[Jupiter]] jupiter között, 419 millió&nbsp;km-es (2,8&nbsp;[[csillagászati egységt|CsE]]) távolságra a Naptól.<ref name="hoskin"/> Az égitest csillagászati jelet kapott, bolygóként jelezték csillagászati könyvekben és táblázatokban, a [[2 Pallas]]szal, a [[3 Juno|3 Junóval]] és a [[4 Vesta|4 Vestával]] együtt, körülbelül fél évszázadig, míg további aszteroidákat nem fedeztek fel.<ref name="hoskin"/><ref name=Forbes1971/>

Mikor további objektumokat fedeztek fel a területen, rájöttek, hogy a Ceres volt az első a számos hasonló égitest közül.<ref name="hoskin"/> Sir [[William Herschel]] [[1802]]-ben az ''aszteroida'' („csillag-szerű”) kifejezéssel illette az ilyen testeket:<ref name=Hilton>{{cite web| url=http://aa.usno.navy.mil/faq/docs/minorplanets.php|first=Dr.J.L.|last=Hilton|authorlink=James L. Hilton|title=When Did the Asteroids Become Minor Planets?|date=2001-09-17|accessdate=2006-08-16}}</ref> „''annyira hasonlítanak a kisebb csillagokra, hogy még a legjobb teleszkópokkal is nehéz őket megkülönböztetni tőlük''”.<ref>{{cite web| url=http://links.jstor.org/sici?sici=0261-0523%281802%2992%3C213%3AOOTTLD%3E2.0.CO%3B2-R|first=William|last=Herschel| title=''Observations on the two lately discovered celestial Bodies.''|year=[[1802]]. [[május 6]]. }}</ref> Mivel a Ceres volt az első ilyen felfedezés, az 1 Ceres jelzést kapta a kisbolygószámozás modern rendszerében.<ref name=Hilton/>

A [[2006]]-os [[Plútó (bolygó)|Plútó]] körüli vita, és a „mi számít bolygónak” kérdés során a Ceres megkaphatta volna a bolygó osztályozást.<ref>{{cite web|last=Battersby|first=Stephen|date=2006-08-16|url=http://space.newscientist.com/article/dn9762|title =Planet debate: Proposed new definitions|publisher=New Scientist|accessdate = 2007-04-27}}</ref><ref>{{cite news|first=Steve| last=Connor|title=Solar system to welcome three new planets|publisher=NZ Herald|date=2006-08-16
|url=http://www.nzherald.co.nz/section/story.cfm?c_id=5&ObjectID=10396493|accessdate=2007-04-27}}</ref> Egy sikertelen javaslat szerint ugyanis a bolygó definíciója a következő lett volna „egy égitest, amely (a) rendelkezik megfelelő tömeggel rendelkezik saját gravitációjához, hogy felülkerekedjen a merev test erőin, hogy így jusson el a hidrosztatikus egyensúlyhoz (közel gömb alakhoz), valamint (b) egy csillag körül kering, és nem csillag vagy nem egy bolygó holdja”.<ref>{{cite web|author=Owen Gingerich ''et al''.|date =2006-08-16|url=http://www.iau.org/iau0601.424.0.html|title =The IAU draft definition of "Planet" and "Plutons"|publisher =IAU|accessdate = 2007-04-27}}</ref> Ha elfogadták volna, akkor a Ceres lett volna a Naptól számított ötödik bolygó.<ref>{{cite web|author=Staff Writers|date = 2006-08-16| url=http://www.spacedaily.com/reports/The_IAU_Draft_Definition_Of_Planets_And_Plutons_999.html|title= The IAU Draft Definition Of Planets And Plutons|publisher= SpaceDaily|accessdate=2007-04-27}}</ref> A határozatot azonban nem fogadták el, így – mivel a másik definícióban meghatározott feltételt, hogy megtisztítja saját környezetét, nem teljesíti – így (a [[Plútó]]val együtt) [[törpebolygó]] besorolást kaptak, az azonban nem világos, hogy még mindig kisbolygó-e vagy sem.<ref>{{cite web|author=Richard Binzel ''et al''.|date= 2006-08-24|url=http://www.spacedaily.com/reports/The_IAU_Draft_Definition_Of_Planets_And_Plutons_999.html|title=IAU 2006 General Assembly: Result of the IAU resolution votes|publisher=IAU|accessdate=2007-04-27}} — "Ceres was an asteroid" - but note it then talks about "other asteroids" crossing Ceres' path.</ref>

==Fizikai tulajdonságok==
[[Kép:Moon and Asteroids 1 to 10.svg|thumb|left|Méretösszehasonlítás: az első tíz aszteroida mérete a Föld [[Hold]]jához képest. A Ceres balról az első.]]
[[Kép:Ceres Rotation.jpg|thumb|200px|A [[Hubble űrtávcső]] képei a Ceresről, [[2003]] áprilisában készültek, körülbelül 30&nbsp;km-es felbontással. A fehér folt pontos oka nem ismert.]]

A Ceres a [[Mars (bolygó)|Mars]] és a [[Jupiter (bolygó)|Jupiter]] között elhelyezkedő [[kisbolygó-öv|aszteroidaöv]] legnagyobb objektuma,<ref name=Rivkin2006/> azonban nem a legnagyobb a Nap, a bolygók és azok holdjai után: a [[Kuiper-öv]]-beli [[Plútó]], [[50000 Quaoar|Quaoar]], [[90482 Orcus|Orcus]], valamint a sokkal távolabbi [[szórt korong]]beli [[Erisz (törpebolygó)|Erisz]] ezen kategóriájú égitestek legnagyobb képviselői<ref name="Stansberry 2007">{{cite journal|last=Stansberry|first=J.| coauthors=Grundy, W.; Brown, M.; et.al.|title=Physical Properties of Kuiper Belt and Centaur Objects: Constraints from Spitzer Space Telescope|url=http://arxiv.org/abs/astro-ph/0702538v1|date=2007-11-05|accessdate=2007-12-08}}</ref>

Tömegét a kisebb aszteroidákra gyakorolt hatása alapján számították ki,<ref name=Michalak2000/> habár az egyes mérések kissé eltérnek.<ref name=Kovacevic2007>{{cite journal|last= Kovacevic|first=A.|coauthors=Kuzmanoski, M.|title=A New Determination of the Mass of (1) Ceres|journal=Earth, Moon, and Planets|volume=100|pages=117-123|year=2007|doi=10.1007/s11038-006-9124-4|url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2007EM&P..100..117K|accessdate=2007-12-08}}</ref> Legtöbbet idézett értéke 9,5{{e|20}} kg körül van.<ref name=Michalak2000/> Ez a tömeg a kisbolygó-öv teljes, a [[Hold]] tömegének csupán 4%-át kitevő, körülbelül 3,0&nbsp;±&nbsp;0,2 {{e|21}}&nbsp;kg-os tömegének harmadát teszi ki.<ref name="Pitjeva2005" />. Mérete és tömege elegendő ahhoz, hogy majdnem gömb alakja legyen,<ref name="Thomas2005"/> amely közel van a [[hidrosztatikus egyenlőséghez]]. Ezzel ellentétben más aszteroidák, például a [[2 Pallas]],<ref name=Carry2007>{{cite web|last=Carry|first=B.|coauthors=Kaasalainen, M.; Dumas, C.; et.al.|title=Asteroid 2 Pallas Physical Properties from Near-Infrared High-Angular Resolution Imagery|journal=ISO|accessdate=2007-11-05|year=2007|publisher= ESO Planetary Group: Journal Club|url= http://www.sc.eso.org/santiago/science/PlanetaryGroup/journal_club/slides/ESO.JournalClub-2007.08.14-BenoitCARRY.pdf| format=pdf}}</ref> a [[3 Juno]],<ref name=Kaasalainen2002>{{cite journal|last=Kaasalainen|first=M.|coauthors=Torppa, J.; Piironen, J.|title=Models of Twenty Asteroids from Photometric Data|journal=Icarus|volume=159|pages=369-395|year=2002|doi=10.1006/icar.2002.6907| url=http://www.rni.helsinki.fi/~mjk/IcarPIII.pdf|format=pdf}}</ref> és a [[4 Vesta]]<ref name=Thomas1997>{{cite journal|last=Thomas|first=Peter C.|coauthors=Binzel, Richard P.; Gaffey, Michael J.; et.al.|title=Impact Excavation on Asteroid 4 Vesta: Hubble Space Telescope Results|journal=Science|volume=277|pages=1492-1495|year=1997| doi=10.1126/science.277.5331.1492|url=http://www.sciencemag.org/cgi/content/abstract/277/5331/1492|accessdate=2007-12-08}}</ref> eléggé irreguláris alakkal rendelkeznek.

A Ceres felszínének összetétele nagyrészt hasonlít a [[C-típusú aszeroida|C-típusú aszeroidáékéhoz]],<ref name=Rivkin2006/> de vannak különbségek. Az égitestről készült [[infravörös]] képeken látható, mindenhol előforduló képződmények hidratált anyagok, amelyek annak jelzői, hogy beljesében nagy mennyiségű víz található. A felszín további összetevői lehetnek még a [[vas]]ban gazdag [[agyag]]félék ([[cronstedtit]]), valamint a [[karbonát]]ok ([[dolomit]] és [[sziderit]]), melyek a [[szenes kondrit]] meteorok gyakori ásványai.<ref name=Rivkin2006/> A karbonátok és agyagfélék vonalai általában hiányoznak más C-típusú aszteroidák színképéből.<ref name=Rivkin2006>{{cite journal|last=Rivkin|first=A.S.|coauthors=Volquardsen, E.L.; Clark, B.E.|title=The surface composition of Ceres:Discovery of carbonates and iron-rich clays|journal=Icarus|volume=185|pages=563-567|year=2006|doi=10.1016/j.icarus.2006.08.022| url=http://irtfweb.ifa.hawaii.edu/~elv/icarus185.563.pdf|format=pdf|accessdate=2007-12-08}}</ref> A Cerest néha a [[G-típusú aszteroida|G-típusú aszteroidák]] csoportjába is sorolják.<ref name=Parker2002/>

A Ceres felszíni hőmérséklete viszonylag meleg. Mérések szerint [[1991]]. [[május 5]]-én [[Nap]] felőli oldalán 235&nbsp;[[kelvin|K]] (körülbelül &minus;38°[[Celsius-skála|C]]) volt a hőmérséklet.<ref name="Saint-Pe1993"/> A [[Nap]]tól való ekkori távolságát figyelembe véve a maximális érték 239&nbsp;K lehet [[perihélium]]közelben. Van néhány jel, amely arra utal, hogy vékony atmoszférája lehet, valamint jegesedés a felszínén.<ref name=Ahearn1992>{{cite journal|last=A’Hearn|first=Michael F.|coauthors=Feldman, Paul D.|title=Water vaporization on Ceres|journal=Icarus|volume=98|pages=54-60|year=1992| doi=10.1016/0019-1035(92)90206-M|url= http://adsabs.harvard.edu/abs/1992Icar...98...54A|accessdate=2007-12-08}}</ref> Az [[IUE]] által végzett [[ultraibolya]] tartományú megfigyelések vízpárát mutattak ki a sarkok közelében.<ref name=Ahearn1992/>

[[Kép:Ceres Cutaway.jpg|left|thumb|250px|A Ceres belsejét bemutató diagram]]

Peter Thomas tanulmánya szerint a Ceresnek differentiált belseje van;<ref name=Thomas2005/> [[lapultság]]a túl kicsi egy homogén belsejű testhez képest, ami arra utal, hogy egy kőzetmagból, és az azt botító jeges köpenyből áll.<ref name=Thomas2005/> A köpeny vastagsága 120-tól 60&nbsp;km-ig változhat, amely 200 milló köbkilométer vizet jelenthet (a Ceres tömegének 16&ndash;26%-a, térfogatának 30&ndash;60%-a), ami több, mint a [[Föld]] [[édesvíz]]készlete.<ref>{{cite news|url=http://space.com/scienceastronomy/050907_ceres_planet.html| title=Largest Asteroid Might Contain More Fresh Water than Earth|first=Bjorn|last=Carey| publisher=SPACE.com|date=2005-09-07|accessdate=2006-08-16}}</ref>

A Ceres felszínén található képződményekkel kapcsolatban ellentétek figyelhetőek meg. A [[Hubble űrtávcső]] által készített alacsony felbontású [[ultraibolya]] képeken egy sötét foltot találtak a felszínén, amelyet „Piazzi”-nak neveztek el a [[törpebolygó]] felfedezője után.<ref name="Parker2002"/> Erről úgy gondolták, hogy egy kráter. Később nagyobb felbontású képeket készítettek az égitest egy teljes forgásáról a [[Keck-teleszkóp]]pal, [[adaptív optika]] felhasználásával. Ezen nem találták a „Piazzi” nyomát,<ref name=Keck/> de látható volt két sötét képződmény, egyik a fényesebb, középső területeken. Ezekről is valószínűsíthető, hogy kráterek. A [[Hubble űrtávcső|Hubble]] által 2003-ban és 2004-ben, látható tartományban készült képeken tizenegy felszíni képződményt lehet felfedezni, melyek tulajdonságai ismeretlenek.<ref name=Li2006>{{cite journal|last=Li|first=Jian-Yang|coauthors=McFadden, Lucy A.; Parker, Joel Wm.|title=Photometric analysis of 1 Ceres and surface mapping from HST observations|journal=Icarus|volume=182|pages=143-160|year=2006|doi=10.1016/j.icarus.2005.12.012| url=http://www.astro.umd.edu/~jyli/publications/2006.Icar.182.143.pdf|format=pdf|accessdate=2007-12-08}}</ref><ref name="Hubbl12003-4">{{cite news| url=http://hubblesite.org/newscenter/newsdesk/archive/releases/2005/27/|title=Largest Asteroid May Be 'Mini Planet' with Water Ice|date=2005-09-07|accessdate=2006-08-16|publisher=HubbleSite}}</ref> Ezen képződmények egyike megfelel a korábban megfigyelt „Piazzi”-nak,<ref name=Li2006/> azonban a Keck által megfigyelt sötét albedójú képződmények nem azonosíthatóak.<ref name=Keck/>

Az utolsó megfigyelések során meghatározták a Ceres északi sarkjának pontjait a [[rektaszcenzió]] irányában (19&nbsp;h 24&nbsp;min, 291°), a [[deklináció]]t (+59°), a [[Sárkány csillagkép]]ben. Ez azt jelenti, hogy a Ceres [[tengelyferdeség]]e nagyon kicsi, körülbelül 3°.<ref name="Thomas2005"/><ref name=Li2006/>

==Pályája==
[[Kép:Ceres Orbit-hu.svg|thumb|left|300px|A Ceres pályája]]
A Ceres pályáját, amely [[Mars]] és a [[Jupiter]] között található, a fő [[aszteroidaöv]]ben, 4,6 év alatt teszi meg. A pálya inklinációja mérsékelt (i=10,6°, míg a [[Merkúr (bolygó)|Merkúr]]nak 7°, a Plútónak 17°) és közepesen [[Excentricitás (csillagászat)|excentrikus]] (e=0,08, a Marsé 0,09).<ref name=Bowell/>

Az ábrán a Ceres, és több más bolygó pályája látható (fehér/szürke). A pályák azon területei, melyek az epliktika alatt találhatóak, sötétebb színnel vannak jelölve, továbbá narancssárga pluszjel a Nap helye. A bal felső ábra felülnézetből mutatja a Ceres helyét a Mars és a Jupiter között. A jobb felső egy közelebbi ábra, amely a Ceres és a Mars [[perihélium]]ának (q) és [[aphélium]]ának (Q) helyét mutatja be. A Mars perihéliuma a Nap ellentétes oldalán van. A lenti ábra a Ceres pályájának inklinációját mutatja be a Marséhoz és a Jupiteréhez viszonyítva.

A Cerest korábban egy [[kisbolygó-család]] legnagyobb tagjának tartották.<ref name=Cellino>A. Cellino ''et al''. "Spectroscopic Properties of Asteroid Families", in ''Asteroids III'', p. 633-643, University of Arizona Press (2002). (Table on page 636, in particular).</ref> Az aszteroidák ilyen módú csoportjaiba a hasonló pályatulajdonságokkal rendelkező testek tartoztak. Ezen tulajdonságok jelezhették közös származásukat, például hogy egy, a múltban bekövetkezett ütközés során keletkeztek. A Ceres azonban más színképpel rendelkezett, mint a család többi tagja, így a csoportot ma már [[Gefion család]]nak hívják a legkisebb számú tag, az [[1272 Gefion]] után.<ref name=Cellino/> A Ceres csupán egy betolakodó, mivel csak pályatulajdonságai egyeztek meg a többi kisbolygóéval, azonban származásuk nem közös.<ref name=Kelley>{{cite journal|author=Kelley, M. S.; Gaffey, M. J.|title=A Genetic Study of the Ceres (Williams #67) Asteroid Family|journal=Bulletin of the American Astronomical Society|year=1996|volume=28|pages=1097| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/1996BAAS...28R1097K|accessdate=2007-04-27 }}</ref>
Saját tengelye körül 9 óra 4 perc alatt fordul meg.<ref name=NSSDC>{{cite journal|author=Dr. David R. Williams|title=Asteroid Fact Sheet|year=2004|url=http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/factsheet/asteroidfact.html}}</ref>

==Eredete és fejlődése==
A megfigyelések arra utalnak, hogy a Ceres egy megmaradt [[ősbolygó]] – bolygócsíra, amely 4,57 millió évvel ezelőtt keletkezett a [[kisbolygóöv]]ben.<ref name=Petit2001>{{cite journal|last=Petit|first=Jean-Marc.|coauthors=Morbidelli, Alessandro|title=The Primordial Excitation and Clearing of the Asteroid Belt|journal=Icarus|volume=153|pages=338-347|year=2001| doi=10.1006/icar.2001.6702|url=http://www.gps.caltech.edu/classes/ge133/reading/asteroids.pdf|format=pdf}}</ref> Míg ezen testek nagy részét (beleértve az összes Hold és Mars nagyságút) kisodorta a [[Naprendszer]]ből a [[Jupiter]] gravitációs ereje, vagy más ősbolygókkal összeolvadva [[Föld-típusú bolygó]]kat formáltak,<ref name=Petit2001/> a Ceres viszonylag érintetlen maradt.<ref name=Li2006/> Két további [[ősbolygó]]-jelölt a [[2 Pallas|Pallas]] és a [[4 Vesta|Vesta]],<ref name=Russel2006/> de nem rendelkeznek kiegyensúlyozott alakkal, a Vesta esetében azért, mert egy katasztrofális ütközés részese lehetett megszilárdulása után.<ref name=Thomas1997/>

A Ceres további fejlődése rendkívül egyszerű volt. Az akkréció, és valószínűleg a rövid bomlási idejű radioaktív anyagok, például Al<sup>26</sup> által fűtve belseje differenciálódott kőzetmaggá és jeges köpennyé, nem sokkal kialakulása után.<ref name=Li2006/><ref name=Castillo-Rogez2007>{{cite journal|last=Castillo-Rogez|first=J.C.|coauthors=McCord, T.B.; and A.G. Davis|title=Ceres: evolution and present state|journal=Lunar and Planetary Science|volume=XXXVIII|pages=2006-2007|year=2007|url= http://www.lpi.usra.edu/meetings/lpsc2007/pdf/2006.pdf|format=pdf }}</ref> Ez az esemény felszínének átalakítását eredményeze a [[kriovukanizmus]] által, valamint felszínén különböző geológiai képződmények alakultak. A hőforrások gyors csökkenésével azonban a Ceres hamar kihűlt.<ref name=Castillo-Rogez2007/> A felszínen található jég fokozatosan szublimált, hátrahagyva különböző hidratált ásványokat, például [[agyag]]féléket és [[karbonát]]okat. Ma az égitest geológiailag inaktív, felszínét csupán becsapódási kráterek formálják.<ref name=Li2006/>

A nagy mennyiségű vízjég jelemléte arra utal<ref name=Thomas2005/>, hogy belsejében van vagy volt folyékony vízréteg.<ref name=Castillo-Rogez2007/> Ezt a hipotetikus réteget gyakran hívják [[óceán]]nak.<ref name=Rivkin2006/> Valószínűleg a kőzetmag és a köpeny között helyezkedik (vagy helyezkedett) el, mint az [[Europé (hold)|Europé]]n.<ref name=Castillo-Rogez2007/> Az óceán jelenléte sokkal valószínűbb, ha [[ammónia]] vagy más jegesedésgátló anyag van oldva a vízben.

==Kutatása==
[[Kép:Dawn Flight Configuration 2.jpg|thumb|right|300px|Fantáziakép a [[Dawn]] [[űrszonda|űrszondáról]]]]

Ha a Ceres perihélium-közelben van oppozícióban, látszólagos magnitúdója elérheti a +6,7-et is.<ref name="Pasachoff1983">{{cite book|author=Donald H. Menzel and Jay M. Pasachoff|year=1983|title=A Field Guide to the Stars and Planets|edition=2nd edition|publisher=Houghton Mifflin|pages=391|location=Boston, MA|id=ISBN 0395348358}}</ref>

Úgy tartják, hogy ez már túl halvány ahhoz, hogy szabad szemmel észrevehető legyen, de kiváló látási körülmények között egy élesszemű ember észreveheti a törpebolygót. Csak a [[4 Vesta]], valamint ritkább esetekben a [[2 Pallas]] és a [[7 Iris]] érhet még el ilyen fényességet.<ref>Martinez, Patrick, ''The Observer's Guide to Astronomy'', page 298. Published 1994 by Cambridge University Press</ref> Együttálláskor körülbelül +9,3-es magnitúdóval rendelkezik, ami megfelel a 10×50-es [[távcső]]vel látható leghalványabb objektumnak.

A Ceres megfigyelésének néhány jelentős mérföldköve:

*Egy csillag [[okkultáció]]ját figyelték meg [[Mexikó]]ban, [[Florida|Floridában]] és a Karib-térségben [[1984]]. [[november 13]]-án.<ref name=Millis1987>{{cite journal|last=Millis|first=L.R.|coauthors=Wasserman, L.H.; Franz, O.Z.; et.al.|title=The size, shape, density, and albedo of Ceres from its occultation of BD+8 deg 471|journal=Icarus|volume=72|pages=507-518|year=1987|doi=10.1016/0019-1035(87)90048-0|url= http://adsabs.harvard.edu/abs/1987Icar...72..507M|accessdate=2007-12-08}}</ref>
* A [[Hubble űrtávcső]] [[ultraibolya]] felvételeket készített 50 km-es felbontással [[1995]]-ben.<ref>{{cite web| url=http://www.swri.org/press/ceres.htm| title=Observations reveal curiosities on the surface of asteroid Ceres| accessdate = 2006-08-16}}</ref><ref name="Parker2002">{{cite journal|last=Parker|first=J.W.|coauthors=Stern, Alan S.; Thomas Peter C.;et.al.|title=Analysis of the first disk-resolved images of Ceres from ultraviolet observations with the Hubble Space Telescope|year=2002|journal=The Astrophysiscal Journal|volume=123|pages=549-557| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2002AJ....123..549P|doi=10.1086/338093|accessdate=2007-12-08}}</ref>
*[[Infravörös]] képeket készítettek a [[Keck-teleszkóp]]pal [[2002]]-ben, [[adaptív optika|adaptív optikát]] használva.<ref name=Keck>{{cite web|author=Staff|date=2006-10-11|url=http://www.adaptiveoptics.org/News_1006_2.html|title=Keck Adaptive Optics Images the Dwarf Planet Ceres|publisher=Adaptive Optics|accessdate=2007-04-27}}</ref>
* Az eddigi legjobb felbontású látható fényben készült képeket (30 km) a [[Hubble űrtávcső|Hubble]]-lal készítették [[2003]]-ban, majd [[2004]]-ben ismét.<ref name="Hubbl12003-4"/><ref name=Li2006/>

A mai napig egyetlen űrszonda sem látogatta meg a Cerest. A [[NASA]] által [[2007]]. [[szeptember 27]]-én elindított [[Dawn]] műhold lesz az első, amely [[2015]]-ben a törpebolygóhoz ér, miután megközelítette a [[4 Vesta|4 Vestát]].<ref name=Russel2006/> A küldetés tervei szerint a Dawn 5900&nbsp;km-es magasságban pályára áll a Ceres körül. Öt hónapnyi tanulmányozás után távolságát 1300, majd újabb öt hónap múlva 700&nbsp;km-re csökkenti.<ref>{{cite web|first=Marc|last=Rayman|date=2006-07-13|url=http://www-ssc.igpp.ucla.edu/dawn/mission.html
|title=Dawn: mission description|publisher = UCLA &mdash; IGPP Space Physics Center|accessdate=2007-04-27}}</ref> Az űrszonda rendelkezik látható fényű és infravörös [[spektrométer]]rel, valamint [[gamma-sugárzás]]-mérővel és [[neutrondetektor]]ral. Ezeket az eszközöket használják majd a Ceres alakjának és összetevőinek meghatározására.<ref name=Russel2006>{{cite journal|last=Russel|first=C.T.|coauthors=Capaccioni, F.; Coradini, A.; et.al.|title=Dawn Discovery mission to Vesta and Ceres: Present status|journal=Advances in Space Research|volume=38|pages=2043-2048|year=2006|doi=10.1016/j.asr.2004.12.041| url=http://adsabs.harvard.edu/abs/2006AdSpR..38.2043R|accessdate=2007-12-08}}</ref>

Az égitest tömegét a [[Mars]] körül keringő és felszínén lévő űrszondák által kibocsátott rádiójelek segítségével becsülték meg, a Mars mozgására ható perturbációk alapján.<ref name="Pitjeva2005"/>

<center>
{| class="wikitable collapsible collapsed" style="font-size:90%"
|-
! colspan="6" style="background-color:#AACCAA;" | A Ceres helyzetei 2005 és 2020 között
|- align="center" style="align:center; background:#ffc0c0"
! rowspan="2" | Állandó,<br/>retrográd
! colspan="3" | [[Szembenállás (csillagászat)|Szembenállás]]
! rowspan="2" | Állandó,<br/>prográd
! rowspan="2" | [[Együttállás|Együttállás<br/>a Nappal]]
|-
! Időpont
! Távolság a<br>Földtől ([[Csillagászati egység|CsE]])
! Legnagyobb<br>fényesség (mag)
|-
| [[2005]]. [[március 21]]. || [[2005]]. [[május 8]]. ||align="center"| 1,68631 ||align="center"| 7,0 || [[2005]]. [[június 30]]. || [[2005]]. [[december 28]].
|-
| [[2006]]. [[június 26]]. || [[2006]]. [[augusztus 12]]. ||align="center"| 1,98278 ||align="center"| 7,6 || [[2006]]. [[november 27]]. || [[2007]]. [[március 22]].
|-
| [[2007]]. [[szeptember 20]]. || [[2007]]. [[november 9]]. ||align="center"| 1,83690 ||align="center"| 7,2 || [[2008]]. [[január 1]]. || [[2008]]. [[június 28]].
|-
| [[2009]]. [[január 17]]. || [[2009]]. [[február 24]]. ||align="center"| 1,58526 ||align="center"| 6,9 || [[2009]]. [[április 16]]. || [[2009]]. [[október 31]].
|-
| [[2010]]. [[április 28]]. || [[2010]]. [[június 18]]. ||align="center"| 1,81988 ||align="center"| 7,0 || [[2010]]. [[augusztus 9]]. || [[2011]]. [[január 30]].
|-
| [[2011]]. [[július 31]]. || [[2011]]. [[szeptember 16]]. ||align="center"| 1,99211 ||align="center"| 7,7 || [[2011]]. [[november 12]]. || [[2012]]. [[április 26]].
|-
| [[2012]]. [[október 30]]. || [[2012]]. [[december 17]]. ||align="center"| 1,68842 ||align="center"| 6,7 || [[2013]]. [[február 4]]. || [[2013]]. [[augusztus 17]].
|-
| [[2014]]. [[március 1]]. || [[2014]]. [[április 15]]. ||align="center"| 1,63294 ||align="center"| 7,0 || [[2014]]. [[június 7]]. || [[2014]]. [[december 10]].
|-
| [[2015]]. [[június 6]]. || [[2015]]. [[július 25]]. ||align="center"| 1,94252 ||align="center"| 7,5 || [[2015]]. [[szeptember 16]]. || [[2016]]. [[március 3]].
|-
| [[2016]]. [[szeptember 1]]. || [[2016]]. [[október 20]]. ||align="center"| 1,90844 ||align="center"| 7,4 || [[2016]]. [[december 15]]. || [[2017]]. [[június 5]].
|-
| [[2017]]. [[december 21]]. || [[2018]]. [[január 31]]. ||align="center"| 1,59531 ||align="center"| 8,8 || [[2018]]. [[március 20]]. || [[2018]]. [[október 7]].
|-
| [[2019]]. [[április 9]]. || [[2019]]. [[május 29]]. ||align="center"| 1,74756 ||align="center"| 7,0 || [[2019]]. [[július 20]]. || [[2020]]. [[január 14]].
|-
| [[2020]]. [[július 13]]. || [[2020]]. [[augusztus 28]]. ||align="center"| 1,99916 ||align="center"| 7,7 || [[2020]]. [[október 23]]. || [[2021]]. [[április 7]].
|}
</center>

==Jegyzetek==
<references/>

==Lásd még==
*[[törpebolygó]]

==Külső hivatkozások==
{{commons|(1) Ceres|Ceres}}
* [http://anon.nasa-global.speedera.net/anon.nasa-global/HST_ceres/640.mov Videó egy Ceres-forgásról (feldolgozott Hubble képek)]
* [http://planetary.org/explore/topics/asteroids_and_comets/ceres.html Egy frissített összefoglaló a Ceresről és a Föld–Ceres méret-összehasonlítása]
* [http://orbitsimulator.com/gravity/articles/ceres.html A Ceres pályájának szimulációja]
* [http://home.comcast.net/~eliws/ceres/ Egy weblap, ami teljes egészében a Ceresről szól]

{{Kisbolygó-navigátor|oldalnév=1 Ceres||2 Pallas}}{{Naprendszer}}

[[Kategória:A Naprendszer törpebolygói]]

{{Link FA|fr}}
{{Link FA|pt}}
{{Link FA|en}}

[[en:Ceres (dwarf planet)]]
[[af:Ceres (dwergplaneet)]]
[[als:(1) Ceres]]
[[ar:سيريس (كوكب قزم)]]
[[ast:1 Ceres]]
[[be-x-old:Цэрэра (карлікавая плянэта)]]
[[bg:1 Церера]]
[[bn:সেরেস]]
[[br:Keres (planedenn-gorr)]]
[[ca:(1) Ceres]]
[[co:Cerere (astrunumia)]]
[[cs:Ceres (trpasličí planeta)]]
[[cy:Ceres (planed gorrach)]]
[[da:Ceres (dværgplanet)]]
[[de:Ceres (Zwergplanet)]]
[[el:1 Δήμητρα]]
[[eo:Cereso]]
[[es:(1) Ceres]]
[[et:Ceres (kääbusplaneet)]]
[[eu:1 Ceres]]
[[fa:سرس]]
[[fi:Ceres]]
[[fr:(1) Cérès]]
[[ga:1 Ceres]]
[[gl:1 Ceres]]
[[gv:Keres (myn-phlanaid)]]
[[he:קרס (כוכב לכת ננסי)]]
[[hr:1 Ceres]]
[[ia:Ceres (planeta nano)]]
[[id:1 Ceres]]
[[io:Ceres]]
[[is:Seres (dvergreikistjarna)]]
[[it:Cerere (astronomia)]]
[[ja:ケレス (準惑星)]]
[[jv:Ceres]]
[[kk:Серера (шағын ғаламшар)]]
[[ko:1 세레스]]
[[kw:Ceres (planet còr)]]
[[la:Ceres (planetula)]]
[[li:Ceres (dwergplaneet)]]
[[lt:Cerera (nykštukinė planeta)]]
[[ml:സീറീസ്]]
[[ms:1 Ceres]]
[[my:Ceres (dwarf planet)]]
[[nds:Ceres (Dwargplanet)]]
[[nl:Ceres (dwergplaneet)]]
[[nn:1 Ceres]]
[[no:Ceres (dvergplanet)]]
[[pl:1 Ceres]]
[[pt:Ceres (planeta anão)]]
[[qu:Siris (tuna puriq quyllur)]]
[[ro:Ceres (planetă pitică)]]
[[ru:Церера (карликовая планета)]]
[[scn:Cèriri]]
[[simple:Ceres (dwarf planet)]]
[[sk:1 Ceres]]
[[sl:Cerera (pritlikavi planet)]]
[[sr:Церера (патуљаста планета)]]
[[sv:1 Ceres]]
[[te:సెరిస్ (మరుగుజ్జు గ్రహం)]]
[[tg:Серера]]
[[th:ซีรีส]]
[[tl:Seres (astronomiya)]]
[[tr:Ceres (cüce gezegen)]]
[[uk:Церера (карликова планета)]]
[[vi:Ceres (hành tinh lùn)]]
[[zh:穀神星]]
[[zh-min-nan:Ceres (é-he̍k-chheⁿ)]]

A lap 2008. július 19., 13:40-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Ceres.
[[Fájl:|25px]] Ceres
[[Fájl:|250px|A Ceres a Hubble űrtávcső felvételén]]
A Ceres a Hubble űrtávcső felvételén
Felfedezése
FelfedezőGiuseppe Piazzi
Felfedezés ideje1801. január 1.
Kisbolygó jelölés1 Ceres
Alternatív névA899 OF, 1943 XB, Démétér (Görögo.)
Ideiglenes névCeres Ferdinandea, Héra
Kisbolygókategóriatörpebolygó
fő aszteroidaöv
Pályaadatok
Epocha2005. november 26.
(JD 2453700.5)[1]
Aphélium távolsága447 838 164 km
(2,987 CsE)
Perihélium távolsága381 419 582 km
2,545 CsE)
Fél nagytengely414 703 838 km
2,765 956 424 CsE[2]
Pálya excentricitása0,07976017[2]
Orbitális periódus1679,819 naps
4,599 év
Átl. pályamenti sebesség17,882 km/s
Közepes anomália108,509°
Inklináció10,586712°[2]
Felszálló csomó hossza80,40696°[2]
Perihélium szöge73,15073°[2]
Fizikai tulajdonságok
Egyenlítői sugár487,3 ± 1,8 km[3]
Poláris sugár454,7 ± 1,6 km[3]
Lapultság0,067 ± 0,005[4]
Tömeg9.46 ± 0,04·1020 kg[5][6]
Átlagos sűrűség2,077 ± 0,036 g/cm³[3]
Felszíni gravitáció0,27 m/s²
0.028 g[7]
Szökési sebesség0,51 km/s[7]
Sziderikus forgásidő0,3781 d
9,074 h[8][9]
Tengelyferdeségkörülbelül 3°[3]
Az égitest északi égi pólusának rektaszcenziója19 h 24 min
291°[3]
Albedó0,090 ± 0,0033[10]
Felszíni hőmérséklet
Min.  Kelvin
Átl.~167 K[11] Kelvin
Max.239 K[11] Kelvin
Színkép típusaC[12]
Látszólagos fényesség6,7[13]-től 9,32[7]-ig
Abszolút fényesség3,36 ± 0,02[10]
Látszólagos méret0,84"[14]-től to 0,33"[7]-ig
Sablon • Wikidata • Segítség

A Ceres[15] (latinul Cerēs, más jelöléssel 1 Ceres, (1) Ceres), a legkisebb törpebolygó a Naprendszerben, és az egyetlen, amely a kisbolygó-övben helyezkedik el. Giuseppe Piazzi fedezte fel 1801. január 1-jén,[16] nevét Ceres után kapta, aki a növények ültetése, az aratás és az anyai szeretet istennője volt a római mitológiában.

Körülbelül 950 km-es átmérőjével messze a legnagyobb és legnehezebb test az aszteroidaövben, mely tömegének körülbelül egyharmadát tartalmazza.[6] A legújabb megfigyelések felfedték, hogy gömb alakú, a kisebb, alaktalan, gyengébb gravitációval rendelkező aszteroidákkal szemben.[10] Felszíne vízjég és különböző hidratált ásványok, például karbonátok és agyagfélék keverékéből állhat.[12] Belseje egy kőzetmagra és egy jégből álló köpenyre oszlik.[3] Látszólagos magnitúdója 6,7 és 9,3 között változik, azonban még legfényesebb állapotában sem látható szabad szemmel.[13] Felszíne alatt egy folyékony vizet tartalmazó óceán rejtőzhet. A NASA 2007. szeptember 27-én indította a 4 Vesta, majd a Ceres felderítésére a Dawn űrszondát.[17]

Felfedezése

Piazzi könyve: "Della scoperta del nuovo pianeta Cerere Ferdinandea" a Ceres felfedezését is leírja

A Mars és a Jupiter pályája között található ismeretlen bolygó ötletét először Johann Elert Bode vetette fel 1768-ban.[16] Indoklásában a ma már elvetett Titius–Bode-szabályra hivatkozott, amelyet Johann Daniel Titius adott ki 1766-ban.[18][16] A törvény alapján a bolygó fél nagytengelyének 2,8 CsE körül kellett lennie.[18] Miután William Herschel 1781-ben felfedezte az Uránuszt,[16] Titius és Bode szabályába vetett hit megnövekedett, így 1800-ban huszonnégy képzett csillagász együttes erővel kezdte el keresni a feltételezett bolygót.[16][18] A csoportot Franz Xaver von Zach vezette. Nem sikerült felfedezniük a Cerest, azonban később számos nagyobb kisbolygót találtak.[18]

Végül 1801. január 18-án Giuseppe Piazzi fedezte fel, aki egy, Francis Wollaston által Mayer 87-ként jelölt csillag után kutatott, amely nem abban a pozícióban volt található, amit Mayer állatövi katalógusa megadott.[16] Csillag helyett egy mozgó, csillagszerű objektumot talált, amiről először azt gondolta, hogy üstökös.[19] 24 alkalommal figyelte meg a Cerest, utoljára február 11-én, utána betegsége miatt kénytelen volt félbehagyni az égitest követést. 1801. január 24-én levélben jelentette be felfedezését néhány csillagásztársának, többek között barátjának, a milánói Barnaba Orianinak. Üstököst írt, de „mivel mozgása túl lassú és egyenletes, sokszor gondoltam rá, hogy ez valami sokkal jobb lehet”.[16] Áprilisban elküldte megfigyeléseinek teljes anyagát Orianinak, Bodenak, és Lalande-nak Párizsba, melyek megjelentek a Monatliche Correspondenz 1801. szeptemberi számában is.[19]

Nem sokkal később a Ceres látszólagos pozíciója megváltozott (főként a Föld pályamozgásának köszönhetően). Ezután túl közel került a Nap fényéhez, így más csillagászok nem tudták megerősíteni a felfedezést az év végéig. Ilyen sok idő után azonban már nagyon nehéz volt megjósolni a pontos helyét. Hogy ismét megtalálják, Carl Friedrich Gauss, ekkor még csak 24 évesen, kifejlesztett egy hatásos módszert a pálya meghatározására.[19] Alig néhány héten belül megjósolta a pályáját, majd elküldte eredményeit a Monatliche Correspondenz szerkeszőjének, Franz Xaver von Zachnak. 1801. december 31-én von Zach és Heinrich W. M. Olbers megtalálták a jósolt hely közelében, így megerősítve a Ceres létezését.[19]

Neve

Piazzi eredetileg a Ceres Ferdinandea (olasz eredetű, Cerere Ferdinan­dea) nevet javasolta Ceres római istennő és I. Ferdinánd nápoly-szicíliai király után.[16][19] A „Ferdinandea”-t nem fogadta el a a világ többi nemzete, ezért elvetették. Németországban egy rövid ideig Hérának hívták.[20] Görögországban Δήμητρα (Démétér) néven illetik, az istennő görög megfelelője után; eredeti használat szerint Démétér az 1108 Demeter kisbolygó névadója. A Ceres csillagászati jele egy sarló, (A Ceres szimbólumának sarlóváltozata), hasonló a Vénuszéhoz (A Vénusz csillagászati jele) amely a női nem jelképe és Vénusz kézitükre.[19][21] A cérium kémiai elemet Berzelius és Klaproth fedezték fel 1803-ban, egymástól függetlenül, nevét Berzelius javaslata alapján a Ceres után kapta.[22] William Hyde Wollaston 1802 elején fedezte fel a palládiumot (rendszáma 46), és először Ceresiumnak hívta. Mikor 1805-ben nyilvánosságra hozta felfedezéseit, a név már foglalt volt a cérium számára, ezért végül a Pallas után nevezte el[23]

Besorolása

A Ceres, a Hold és a Föld összehasonlítása

A Ceres besorolása több alkalommal félreértések tárgya volt. Johann Elert Bode azt hitte, hogy a Ceres a „hiányzó bolygó”, amelyet megjósolt a Mars és a Jupiter jupiter között, 419 millió km-es (2,8 CsE) távolságra a Naptól.[16] Az égitest csillagászati jelet kapott, bolygóként jelezték csillagászati könyvekben és táblázatokban, a 2 Pallasszal, a 3 Junóval és a 4 Vestával együtt, körülbelül fél évszázadig, míg további aszteroidákat nem fedeztek fel.[16][19]

Mikor további objektumokat fedeztek fel a területen, rájöttek, hogy a Ceres volt az első a számos hasonló égitest közül.[16] Sir William Herschel 1802-ben az aszteroida („csillag-szerű”) kifejezéssel illette az ilyen testeket:[24] „annyira hasonlítanak a kisebb csillagokra, hogy még a legjobb teleszkópokkal is nehéz őket megkülönböztetni tőlük”.[25] Mivel a Ceres volt az első ilyen felfedezés, az 1 Ceres jelzést kapta a kisbolygószámozás modern rendszerében.[24]

A 2006-os Plútó körüli vita, és a „mi számít bolygónak” kérdés során a Ceres megkaphatta volna a bolygó osztályozást.[26][27] Egy sikertelen javaslat szerint ugyanis a bolygó definíciója a következő lett volna „egy égitest, amely (a) rendelkezik megfelelő tömeggel rendelkezik saját gravitációjához, hogy felülkerekedjen a merev test erőin, hogy így jusson el a hidrosztatikus egyensúlyhoz (közel gömb alakhoz), valamint (b) egy csillag körül kering, és nem csillag vagy nem egy bolygó holdja”.[28] Ha elfogadták volna, akkor a Ceres lett volna a Naptól számított ötödik bolygó.[29] A határozatot azonban nem fogadták el, így – mivel a másik definícióban meghatározott feltételt, hogy megtisztítja saját környezetét, nem teljesíti – így (a Plútóval együtt) törpebolygó besorolást kaptak, az azonban nem világos, hogy még mindig kisbolygó-e vagy sem.[30]

Fizikai tulajdonságok

Méretösszehasonlítás: az első tíz aszteroida mérete a Föld Holdjához képest. A Ceres balról az első.
A Hubble űrtávcső képei a Ceresről, 2003 áprilisában készültek, körülbelül 30 km-es felbontással. A fehér folt pontos oka nem ismert.

A Ceres a Mars és a Jupiter között elhelyezkedő aszteroidaöv legnagyobb objektuma,[12] azonban nem a legnagyobb a Nap, a bolygók és azok holdjai után: a Kuiper-öv-beli Plútó, Quaoar, Orcus, valamint a sokkal távolabbi szórt korongbeli Erisz ezen kategóriájú égitestek legnagyobb képviselői[31]

Tömegét a kisebb aszteroidákra gyakorolt hatása alapján számították ki,[6] habár az egyes mérések kissé eltérnek.[32] Legtöbbet idézett értéke 9,5·1020 kg körül van.[6] Ez a tömeg a kisbolygó-öv teljes, a Hold tömegének csupán 4%-át kitevő, körülbelül 3,0 ± 0,2 ·1021 kg-os tömegének harmadát teszi ki.[5]. Mérete és tömege elegendő ahhoz, hogy majdnem gömb alakja legyen,[3] amely közel van a hidrosztatikus egyenlőséghez. Ezzel ellentétben más aszteroidák, például a 2 Pallas,[33] a 3 Juno,[34] és a 4 Vesta[35] eléggé irreguláris alakkal rendelkeznek.

A Ceres felszínének összetétele nagyrészt hasonlít a C-típusú aszeroidáékéhoz,[12] de vannak különbségek. Az égitestről készült infravörös képeken látható, mindenhol előforduló képződmények hidratált anyagok, amelyek annak jelzői, hogy beljesében nagy mennyiségű víz található. A felszín további összetevői lehetnek még a vasban gazdag agyagfélék (cronstedtit), valamint a karbonátok (dolomit és sziderit), melyek a szenes kondrit meteorok gyakori ásványai.[12] A karbonátok és agyagfélék vonalai általában hiányoznak más C-típusú aszteroidák színképéből.[12] A Cerest néha a G-típusú aszteroidák csoportjába is sorolják.[36]

A Ceres felszíni hőmérséklete viszonylag meleg. Mérések szerint 1991. május 5-én Nap felőli oldalán 235 K (körülbelül −38°C) volt a hőmérséklet.[11] A Naptól való ekkori távolságát figyelembe véve a maximális érték 239 K lehet perihéliumközelben. Van néhány jel, amely arra utal, hogy vékony atmoszférája lehet, valamint jegesedés a felszínén.[37] Az IUE által végzett ultraibolya tartományú megfigyelések vízpárát mutattak ki a sarkok közelében.[37]

A Ceres belsejét bemutató diagram

Peter Thomas tanulmánya szerint a Ceresnek differentiált belseje van;[3] lapultsága túl kicsi egy homogén belsejű testhez képest, ami arra utal, hogy egy kőzetmagból, és az azt botító jeges köpenyből áll.[3] A köpeny vastagsága 120-tól 60 km-ig változhat, amely 200 milló köbkilométer vizet jelenthet (a Ceres tömegének 16–26%-a, térfogatának 30–60%-a), ami több, mint a Föld édesvízkészlete.[38]

A Ceres felszínén található képződményekkel kapcsolatban ellentétek figyelhetőek meg. A Hubble űrtávcső által készített alacsony felbontású ultraibolya képeken egy sötét foltot találtak a felszínén, amelyet „Piazzi”-nak neveztek el a törpebolygó felfedezője után.[36] Erről úgy gondolták, hogy egy kráter. Később nagyobb felbontású képeket készítettek az égitest egy teljes forgásáról a Keck-teleszkóppal, adaptív optika felhasználásával. Ezen nem találták a „Piazzi” nyomát,[39] de látható volt két sötét képződmény, egyik a fényesebb, középső területeken. Ezekről is valószínűsíthető, hogy kráterek. A Hubble által 2003-ban és 2004-ben, látható tartományban készült képeken tizenegy felszíni képződményt lehet felfedezni, melyek tulajdonságai ismeretlenek.[10][40] Ezen képződmények egyike megfelel a korábban megfigyelt „Piazzi”-nak,[10] azonban a Keck által megfigyelt sötét albedójú képződmények nem azonosíthatóak.[39]

Az utolsó megfigyelések során meghatározták a Ceres északi sarkjának pontjait a rektaszcenzió irányában (19 h 24 min, 291°), a deklinációt (+59°), a Sárkány csillagképben. Ez azt jelenti, hogy a Ceres tengelyferdesége nagyon kicsi, körülbelül 3°.[3][10]

Pályája

A Ceres pályája

A Ceres pályáját, amely Mars és a Jupiter között található, a fő aszteroidaövben, 4,6 év alatt teszi meg. A pálya inklinációja mérsékelt (i=10,6°, míg a Merkúrnak 7°, a Plútónak 17°) és közepesen excentrikus (e=0,08, a Marsé 0,09).[1]

Az ábrán a Ceres, és több más bolygó pályája látható (fehér/szürke). A pályák azon területei, melyek az epliktika alatt találhatóak, sötétebb színnel vannak jelölve, továbbá narancssárga pluszjel a Nap helye. A bal felső ábra felülnézetből mutatja a Ceres helyét a Mars és a Jupiter között. A jobb felső egy közelebbi ábra, amely a Ceres és a Mars perihéliumának (q) és aphéliumának (Q) helyét mutatja be. A Mars perihéliuma a Nap ellentétes oldalán van. A lenti ábra a Ceres pályájának inklinációját mutatja be a Marséhoz és a Jupiteréhez viszonyítva.

A Cerest korábban egy kisbolygó-család legnagyobb tagjának tartották.[41] Az aszteroidák ilyen módú csoportjaiba a hasonló pályatulajdonságokkal rendelkező testek tartoztak. Ezen tulajdonságok jelezhették közös származásukat, például hogy egy, a múltban bekövetkezett ütközés során keletkeztek. A Ceres azonban más színképpel rendelkezett, mint a család többi tagja, így a csoportot ma már Gefion családnak hívják a legkisebb számú tag, az 1272 Gefion után.[41] A Ceres csupán egy betolakodó, mivel csak pályatulajdonságai egyeztek meg a többi kisbolygóéval, azonban származásuk nem közös.[42] Saját tengelye körül 9 óra 4 perc alatt fordul meg.[8]

Eredete és fejlődése

A megfigyelések arra utalnak, hogy a Ceres egy megmaradt ősbolygó – bolygócsíra, amely 4,57 millió évvel ezelőtt keletkezett a kisbolygóövben.[43] Míg ezen testek nagy részét (beleértve az összes Hold és Mars nagyságút) kisodorta a Naprendszerből a Jupiter gravitációs ereje, vagy más ősbolygókkal összeolvadva Föld-típusú bolygókat formáltak,[43] a Ceres viszonylag érintetlen maradt.[10] Két további ősbolygó-jelölt a Pallas és a Vesta,[17] de nem rendelkeznek kiegyensúlyozott alakkal, a Vesta esetében azért, mert egy katasztrofális ütközés részese lehetett megszilárdulása után.[35]

A Ceres további fejlődése rendkívül egyszerű volt. Az akkréció, és valószínűleg a rövid bomlási idejű radioaktív anyagok, például Al26 által fűtve belseje differenciálódott kőzetmaggá és jeges köpennyé, nem sokkal kialakulása után.[10][44] Ez az esemény felszínének átalakítását eredményeze a kriovukanizmus által, valamint felszínén különböző geológiai képződmények alakultak. A hőforrások gyors csökkenésével azonban a Ceres hamar kihűlt.[44] A felszínen található jég fokozatosan szublimált, hátrahagyva különböző hidratált ásványokat, például agyagféléket és karbonátokat. Ma az égitest geológiailag inaktív, felszínét csupán becsapódási kráterek formálják.[10]

A nagy mennyiségű vízjég jelemléte arra utal[3], hogy belsejében van vagy volt folyékony vízréteg.[44] Ezt a hipotetikus réteget gyakran hívják óceánnak.[12] Valószínűleg a kőzetmag és a köpeny között helyezkedik (vagy helyezkedett) el, mint az Europén.[44] Az óceán jelenléte sokkal valószínűbb, ha ammónia vagy más jegesedésgátló anyag van oldva a vízben.

Kutatása

Fantáziakép a Dawn űrszondáról

Ha a Ceres perihélium-közelben van oppozícióban, látszólagos magnitúdója elérheti a +6,7-et is.[13]

Úgy tartják, hogy ez már túl halvány ahhoz, hogy szabad szemmel észrevehető legyen, de kiváló látási körülmények között egy élesszemű ember észreveheti a törpebolygót. Csak a 4 Vesta, valamint ritkább esetekben a 2 Pallas és a 7 Iris érhet még el ilyen fényességet.[45] Együttálláskor körülbelül +9,3-es magnitúdóval rendelkezik, ami megfelel a 10×50-es távcsővel látható leghalványabb objektumnak.

A Ceres megfigyelésének néhány jelentős mérföldköve:

A mai napig egyetlen űrszonda sem látogatta meg a Cerest. A NASA által 2007. szeptember 27-én elindított Dawn műhold lesz az első, amely 2015-ben a törpebolygóhoz ér, miután megközelítette a 4 Vestát.[17] A küldetés tervei szerint a Dawn 5900 km-es magasságban pályára áll a Ceres körül. Öt hónapnyi tanulmányozás után távolságát 1300, majd újabb öt hónap múlva 700 km-re csökkenti.[48] Az űrszonda rendelkezik látható fényű és infravörös spektrométerrel, valamint gamma-sugárzás-mérővel és neutrondetektorral. Ezeket az eszközöket használják majd a Ceres alakjának és összetevőinek meghatározására.[17]

Az égitest tömegét a Mars körül keringő és felszínén lévő űrszondák által kibocsátott rádiójelek segítségével becsülték meg, a Mars mozgására ható perturbációk alapján.[5]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Ted Bowell, Bruce v: Asteroid Observing Services. Lowell Observatory, 2003. január 2. (Hozzáférés: 2007. január 17.)
  2. ↑ a b c d e Yeomans, Donald K.: 1 Ceres. JPL Small-Body Database Browser, 2007. július 5. (Hozzáférés: 2007. július 5.)—The listed values were rounded at the magnitude of uncertainty (1-sigma).
  3. ↑ a b c d e f g h i j k Thomas, P.C, Parker J.Wm.; McFadden, L.A.; et.al. (2005). „Differentiation of the asteroid Ceres as revealed by its shape”. Nature 437, 224-226. o. DOI:10.1038/nature03938. (Hozzáférés: 2007. december 9.)  
  4. ↑ A jelenleg ismert méreteiből lett kiszámolva.
  5. ↑ a b c Pitjeva, E.V. (2005). „High-Precision Ephemerides of Planets — EPM and Determination of Some Astronomical Constants” (PDF). Solar System Research 39 (3), 176. o. DOI:10.1007/s11208-005-0033-2. (Hozzáférés: 2007. december 9.)  
  6. ↑ a b c d Michalak, G. (2000). „Determination of asteroid masses”. Astron. Astrophys. 360, 363-374. o. (Hozzáférés: 2007. december 9.)  
  7. ↑ a b c d A számítások a jelenleg ismert paramétereken alapulnak. A látszólagos magnitúdó és átmérő a Horizons-szal lett generálva. (Ephemeris: Observer Table: Quantities = 9,13,20,29)
  8. ↑ a b Dr. David R. Williams (2004). „Asteroid Fact Sheet”.  
  9. ↑ Chamberlain, Matthew A., Sykes, Mark V.; Esquerdo, Gilbert A. (2007). „Ceres lightcurve analysis – Period determination”. Icarus 188, 451-456. o. DOI:10.1016/j.icarus.2006.11.025. (Hozzáférés: 2007. december 8.)  
  10. ↑ a b c d e f g h i j Li, Jian-Yang, McFadden, Lucy A.; Parker, Joel Wm. (2006). „Photometric analysis of 1 Ceres and surface mapping from HST observations” (pdf). Icarus 182, 143-160. o. DOI:10.1016/j.icarus.2005.12.012. (Hozzáférés: 2007. december 8.)  
  11. ↑ a b c Saint-Pé, O., Combes, N.; Rigaut F. (1993). „Ceres surface properties by high-resolution imaging from Earth”. Icarus 105, 271-281. o. DOI:10.1006/icar.1993.1125. (Hozzáférés: 2007. december 9.)  
  12. ↑ a b c d e f g Rivkin, A.S., Volquardsen, E.L.; Clark, B.E. (2006). „The surface composition of Ceres:Discovery of carbonates and iron-rich clays” (pdf). Icarus 185, 563-567. o. DOI:10.1016/j.icarus.2006.08.022. (Hozzáférés: 2007. december 8.)  
  13. ↑ a b c Donald H. Menzel and Jay M. Pasachoff. A Field Guide to the Stars and Planets, 2nd edition, Boston, MA: Houghton Mifflin, 391. o.. ISBN 0395348358 (1983) 
  14. ↑ A Ceres látszólagos mérete a 2009-es oppozíciókor: 974km átm. / (1,58319CsE * 149 597 870km) * 206265 = 0,84"
  15. ↑ Horvai Ferenc: Erisnek hívják, Xenának becézik. Űrvilág. (Hozzáférés: 2008. július 6.)
  16. ↑ a b c d e f g h i j k Hoskin, Michael: Bodes' Law and the Discovery of Ceres. Observatorio Astronomico di Palermo "Giuseppe S. Vaiana", 1992. június 26. (Hozzáférés: 2007. július 5.)
  17. ↑ a b c d Russel, C.T., Capaccioni, F.; Coradini, A.; et.al. (2006). „Dawn Discovery mission to Vesta and Ceres: Present status”. Advances in Space Research 38, 2043-2048. o. DOI:10.1016/j.asr.2004.12.041. (Hozzáférés: 2007. december 8.)  
  18. ↑ a b c d Hogg, Helen Sawyer (1948). „The Titius-Bode Law and the Discovery of Ceres”. Journal of the Royal Astronomical Society of Canada 242, 241-246. o. (Hozzáférés: 2007. december 9.)  
  19. ↑ a b c d e f g Forbes, Eric G. (1971). „Gauss and the Discovery of Ceres”. Journal for the History of Astronomy 2, 195-199. o. (Hozzáférés: 2007. december 8.)  
  20. ↑ Foderà Serio, G.; Manara, A.; Sicoli, P..szerk.: W.F. Bottke Jr., A. Cellino, P. Paolicchi, and R.P. Binzel: Giuseppe Piazzi and the Discovery of Ceres, Asteroids III (PDF), Tucson, Arizona: University of Arizona Press, 17-24. o. (2002) 
  21. ↑ Gould, B.A. (1852). „On the symbolic notation of the asteroids”. Astronomical Journal 2 (34), 80. o. (Hozzáférés: 2007. július 5.)  
  22. ↑ Staff: Cerium: historical information. Adaptive Optics. (Hozzáférés: 2007. április 27.)
  23. ↑ Amalgamator Features 2003: 200 Years Ago, 2003. október 30. (Hozzáférés: 2006. augusztus 21.)
  24. ↑ a b Hilton, Dr.J.L.: When Did the Asteroids Become Minor Planets?, 2001. szeptember 17. (Hozzáférés: 2006. augusztus 16.)
  25. ↑ Herschel, William: 'Observations on the two lately discovered celestial Bodies.', 1802. május 6.
  26. ↑ Battersby, Stephen: Planet debate: Proposed new definitions. New Scientist, 2006. augusztus 16. (Hozzáférés: 2007. április 27.)
  27. ↑ Connor, Steve. „Solar system to welcome three new planets”, NZ Herald, 2006. augusztus 16. (Hozzáférés: 2007. április 27.) 
  28. ↑ Owen Gingerich et al.: The IAU draft definition of "Planet" and "Plutons". IAU, 2006. augusztus 16. (Hozzáférés: 2007. április 27.)
  29. ↑ Staff Writers: The IAU Draft Definition Of Planets And Plutons. SpaceDaily, 2006. augusztus 16. (Hozzáférés: 2007. április 27.)
  30. ↑ Richard Binzel et al.: IAU 2006 General Assembly: Result of the IAU resolution votes. IAU, 2006. augusztus 24. (Hozzáférés: 2007. április 27.) — "Ceres was an asteroid" - but note it then talks about "other asteroids" crossing Ceres' path.
  31. ↑ Stansberry, J., Grundy, W.; Brown, M.; et.al. (2007. november 5.). „Physical Properties of Kuiper Belt and Centaur Objects: Constraints from Spitzer Space Telescope”. (Hozzáférés: 2007. december 8.)  
  32. ↑ Kovacevic, A., Kuzmanoski, M. (2007). „A New Determination of the Mass of (1) Ceres”. Earth, Moon, and Planets 100, 117-123. o. DOI:10.1007/s11038-006-9124-4. (Hozzáférés: 2007. december 8.)  
  33. ↑ Carry, B.; Kaasalainen, M.; Dumas, C.; et.al.: Asteroid 2 Pallas Physical Properties from Near-Infrared High-Angular Resolution Imagery (pdf). ESO Planetary Group: Journal Club, 2007. (Hozzáférés: 2007. november 5.)
  34. ↑ Kaasalainen, M., Torppa, J.; Piironen, J. (2002). „Models of Twenty Asteroids from Photometric Data” (pdf). Icarus 159, 369-395. o. DOI:10.1006/icar.2002.6907.  
  35. ↑ a b Thomas, Peter C., Binzel, Richard P.; Gaffey, Michael J.; et.al. (1997). „Impact Excavation on Asteroid 4 Vesta: Hubble Space Telescope Results”. Science 277, 1492-1495. o. DOI:10.1126/science.277.5331.1492. (Hozzáférés: 2007. december 8.)  
  36. ↑ a b c Parker, J.W., Stern, Alan S.; Thomas Peter C.;et.al. (2002). „Analysis of the first disk-resolved images of Ceres from ultraviolet observations with the Hubble Space Telescope”. The Astrophysiscal Journal 123, 549-557. o. DOI:10.1086/338093. (Hozzáférés: 2007. december 8.)  
  37. ↑ a b A’Hearn, Michael F., Feldman, Paul D. (1992). „Water vaporization on Ceres”. Icarus 98, 54-60. o. DOI:10.1016/0019-1035(92)90206-M. (Hozzáférés: 2007. december 8.)  
  38. ↑ Carey, Bjorn. „Largest Asteroid Might Contain More Fresh Water than Earth”, SPACE.com, 2005. szeptember 7. (Hozzáférés: 2006. augusztus 16.) 
  39. ↑ a b c Staff: Keck Adaptive Optics Images the Dwarf Planet Ceres. Adaptive Optics, 2006. október 11. (Hozzáférés: 2007. április 27.)
  40. ↑ a b „Largest Asteroid May Be 'Mini Planet' with Water Ice”, HubbleSite, 2005. szeptember 7. (Hozzáférés: 2006. augusztus 16.) 
  41. ↑ a b A. Cellino et al. "Spectroscopic Properties of Asteroid Families", in Asteroids III, p. 633-643, University of Arizona Press (2002). (Table on page 636, in particular).
  42. ↑ Kelley, M. S.; Gaffey, M. J. (1996). „A Genetic Study of the Ceres (Williams #67) Asteroid Family”. Bulletin of the American Astronomical Society 28, 1097. o. (Hozzáférés: 2007. április 27.)  
  43. ↑ a b Petit, Jean-Marc., Morbidelli, Alessandro (2001). „The Primordial Excitation and Clearing of the Asteroid Belt” (pdf). Icarus 153, 338-347. o. DOI:10.1006/icar.2001.6702.  
  44. ↑ a b c d Castillo-Rogez, J.C., McCord, T.B.; and A.G. Davis (2007). „Ceres: evolution and present state” (pdf). Lunar and Planetary Science XXXVIII, 2006-2007. o.  
  45. ↑ Martinez, Patrick, The Observer's Guide to Astronomy, page 298. Published 1994 by Cambridge University Press
  46. ↑ Millis, L.R., Wasserman, L.H.; Franz, O.Z.; et.al. (1987). „The size, shape, density, and albedo of Ceres from its occultation of BD+8 deg 471”. Icarus 72, 507-518. o. DOI:10.1016/0019-1035(87)90048-0. (Hozzáférés: 2007. december 8.)  
  47. ↑ Observations reveal curiosities on the surface of asteroid Ceres. (Hozzáférés: 2006. augusztus 16.)
  48. ↑ Rayman, Marc: Dawn: mission description. UCLA — IGPP Space Physics Center, 2006. július 13. (Hozzáférés: 2007. április 27.)

Lásd még

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Ceres témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1_Ceres&oldid=3706535”