Október 7.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Október 7 szócikkből átirányítva)
| << | Október | >> | ||||
| H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 |
| 29 | 30 | 31 | ||||
| 2012 | ||||||
Október 7. az év 280. (szökőévben 281.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 85 nap van hátra.
Névnapok: Amália, Amál, Bakács, Baksa, Bekény, Bekes, Garfield, Gerold, Girót, Mária, Márk, Márkus, Rodion, Szergiusz, Vendelina, Zserald
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Események
- Kr. e. 3761 – A zsidó vallás szerint Isten e napon teremtette a világot (ünnepét nem a Gergely-naptárhoz igazítják, hanem a zsidó naptárhoz, „Tishri 1.”).
- 1184 – Francia szerzetesek lerakják a szentgotthárd apátság alapjait a mai Szentgotthárdon
- 1411 – Luxemburgi Zsigmond német-római császár, magyar és cseh király Pozsonyban eljegyzi kétéves leányát, Erzsébetet a 14 éves V. (Habsburg) Albert osztrák herceggel.
- 1555 – I. Szulejmán szultán újból elrendeli az erdélyi rendeknek, hogy ismét János Zsigmondot tekintsék erdélyi fejedelemnek.
- 1571 – A török hajóhad a lepantói csatában vereséget szenved az egyesült spanyol-velencei hajóhadtól.
- 1705 – II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem utasításban szabályozza a szécsényi országgyűlés végzése értelmében felállított Gazdasági Tanács működését.
- 1848 – A magyar képviselőház törvénytelennek nyilvánítja Jellasics főhadparancsnoki kinevezését, az országgyűlés feloszlatását és a haditörvénykezés bevezetését.
- 1848 – Az újonnan alakult magyar honvédsereg Ozoránál megadásra kényszeríti Roth és Philippovich császári tábornokok hadtestét, mindkét parancsnokló tábornokot fogságba ejtik. (A honvéd csapatok egyik parancsnoka Görgey Artúr).
- 1879 – Andrássy Gyula gróf külügyminiszter és Heinrich Reuss herceg bécsi német követ aláírják a kettős szövetség létrehozását kimondó okiratot. A szerződő felek kötelezettséget vállalnak, hogy ellenséges támadás esetén fegyverrel segítik egymást.
- 1885 – Véget ér a nemzetközi gazdakongresszus Budapesten.
- 1915 – Bulgária a központi hatalmak oldalán belép az első világháborúba.
- 1919 – Megalakul a holland királyi légitársaság, a KLM.
- 1921 – Nemzetek elfogadják, hogy ez a nap a Himnuszok napja.
- 1931 – Az első infravörös fénnyel készült fénykép elkészül Rochester-ben.
- 1935 – A Népszövetség Tanácsa Olaszországot agresszornak nyilvánítja, Etiópia megszállása miatt.
- 1938 – A Magyarországi Szociáldemokrata Párt választmánya határozatában támogatja a Felvidék visszacsatolását.
- 1938 – Az újonnan megalakuló szlovák kormány élére Jozef Tiso kerül.
- 1938 – Németországban törvényt hoznak, mely előírja, hogy minden zsidó állampolgár útlevelébe "J" megkülönböztető jelzést kell pecsételni.
- 1940 – Sztrájkba lépnek a salgótarjáni bányászok.
- 1944 – A Dumbarton Oaks-i konferencián az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Kína képviselői elhatározzák, hogy a Népszövetséget felváltják az Egyesült Nemzetek Szervezetével.
- 1944 – Brit-amerikai légitámadások a érsekújvári (ma: Nové Zámký, Szlovákia), a szombathelyi, a csapi, a komáromi, és a zalaegerszegi vasúti pályaudvarok ellen.
- 1949 – Megalakul a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).
- 1955 – Konrad Adenauer szövetségi kancellár tárgyalásainak eredményeképpen az utolsó német hadifoglyok is hazaérkeznek a Szovjetunióból az NSZK-ba.
- 1959 – Bagdadban Baasz-párti katonatisztek, Ahmed Hasszán al-Bakr és unokaöccse, Szaddám Huszejn merényletet kísérelnek meg Abd al-Karím Kasszem tábornok–miniszterelnök ellen (sikertelenül).
- 1959 – Először láthatunk képeket a Hold túlsó oldaláról a szovjet Luna 3 segítségével.
- 1977 – Elfogadják a Szovjetunió új alkotmányát.
- 1982 – A New York-i Broadway-n bemutatják a "Macskák" c. musicalt.
- 1983 – II. János Pál pápa a temesvári esperesség „ad nutum Sanctae Sedis” ordináriussává nevezi ki Kräuter Sebestyént.
- 1985 – A palesztín Abu Abbasz csoportja elfoglalja az „Achille Lauro” nevű olasz luxushajót és 450 utasát túszúl ejti. Egy amerikai zsidó utast megölnek.
- 1988 – A magyar országgyűlésben a képviselők „felállásos szavazással” döntenek a bős-nagymarosi vízlépcső építésének folytatásáról.
- 1989 – Grósz Károly lemond az MSZMP főtitkári posztjáról.
- 1989 – Budapesten megalakul a Magyar Szocialista Párt (MSZP). A párt magát a nyugati szocialista pártokkal rokon politikai intézményként határozza meg. „Az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekinti magát” – mondja a kongresszusi állásfoglalás. Az új párt elnökének Nyers Rezsőt választják meg.
- 2001 – Megindul az amerikai hadsereg támadása Afganisztán ellen.
- 2002 – Budapesten tanácskozik az Európai Unióval 1998 vége óta csatlakozási tárgyalásokat folytató hat ország, az ún. luxemburgi hatok (Magyarország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia).
- 2003 – Arnold Schwarzeneggert Kalifornia állam kormányzójává választják.
- 2004 – Lemond Norodom Szihanuk, Kambodzsa királya.
[szerkesztés] Sportesemények
- 1962 – amerikai nagydíj, Watkins Glen - Győztes: Graham Hill (BRM)
- 1973 – amerikai nagydíj, Watkins Glen - Győztes: Ronnie Peterson (Lotus Ford)
- 1979 – amerikai nagydíj - Kelet, Watkins Glen - Győztes: Gilles Villeneuve (Ferrari)
- 1984 – európai nagydíj, Nürburgring - Győztes: Alain Prost (McLaren TAG Porsche Turbo)
- 2007 – kínai nagydíj, Shanghai - Győztes: Kimi Räikkönen (Ferrari)
[szerkesztés] Születések
- 1409 – Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, Zsigmond magyar király és Cillei Borbála lánya († 1442)
- 1697 – Canaletto (Giovanni Antonio Canale) itáliai festőművész († 1768)
- 1801 – Müller Adolf magyar származású osztrák zeneszerző, karmester († 1886)
- 1810 – Nagy Ignác nyelvművelő, író, szerkesztő, az MTA lev. tagja († 1854)
- 1828 – Falk Miksa újságíró, szerkesztő, publicista († 1920)
- 1853 – Károlyi Árpád történész, levéltáros, az MTA tagja († 1940)
- 1885 – Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus, atomfizikus († 1962)
- 1900 – Heinrich Himmler náci birodalmi vezető (Reichsführer), az SS, majd a Gestapo parancsnoka († 1945)
- 1909 – Bóbis Gyula birkózó, olimpiai bajnok († 1972)
- 1909 – Shura Cherkassky (er. Alexandr Iszakevics Cserkasszkij) ukrán származású amerikai zongoraművész († 1995)
- 1910 – Tabi László újságíró, humorista († 1989)
- 1912 – Fernando Belaúnde Terry politikus, Peru elnöke († 2002)
- 1912 – Gillemot László Kossuth-díjas gépészmérnök, anyagtudós, az MTA tagja († 1977)
- 1912 – Peter Walker (Peter Doublas Conyers Walker) brit autóversenyző († 1984)
- 1912 – Tátrai Vilmos Kossuth-díjas hegedűművész († 1999)
- 1916 – Buzz Barton (Emmett Maurice Barton) amerikai autóversenyző († 2002)
- 1922 – Polcz Alaine író, pszichológus († 2007)
- 1922 – Wagner Nándor magyar szobrász, festőművész († 1997)
- 1927 – Al Martino (er. Alfred Cini) amerikai énekes, színész
- 1930 – Berek Kati magyar színésznő, kétszeres Jászai Mari-díjas kiváló művész, a Nemzet Színésze
- 1930 – Bernard Collomb (Bernard Marie François Alexandre Collomb-Clerc) francia autóversenyző
- 1931 – Desmond Tutu Nobel-békedíjas dél-afrikai püspök
- 1932 – Hetényi Varga Károly, író, fordító, tanár († 2002)
- 1942 – Halász Judit színésznő, énekesnő, előadóművész
- 1946 – Chiara Banchini svájci olasz hegedűművésznő, karmesternő
- 1952 – Vlagyimir Putyin orosz politikus, a KGB igazgatója, Oroszország elnöke
- 1953 – Tico Torres (zenész) A Bon Jovi amerikai együttes dobosa.
- 1955 – Yo-Yo Ma kínai származású francia csellista
- 1960 – Viktor Lazlo (er. Sonia Dronier) francia énekesnő
- 1965 – Marco Apicella olasz autóversenyző
- 1967 – Toni Braxton amerikai énekesnő, dalszerző, színésznő
- 1968 - Thom Yorke angol zenész, énekes, dalszerző, a Radiohead frontembere
- 1973 – Grigol Mgaloblisvili grúz diplomata és politikus, Grúzia miniszterelnöke
- 1973 – Sami Hyypiä finn labdarúgó
- 1978 – Joe Armstrong angol színész
- 1985 – Jana Khokhlova orosz jégtáncosnő
[szerkesztés] Halálozások
- 929 – III. (Együgyű) Károly nyugati frank király (*879)
- 1849 – Edgar Allan Poe amerikai író, költő, újságíró (* 1809)
- 1892 – Karacs Teréz pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője (* 1808)
- 1924 – Bér Dezső magyar festő, grafikus, karikaturista és plakáttervező. (* 1875)
- 1943 – Rékai Nándor magyar zeneszerző, karmester (* 1870)
- 1956 – Pécsi József fotóművész, fényképészeti szakíró, szaktanár (* 1889)
- 1959 – Mario Lanza olasz származású amerikai operaénekes (tenor) (* 1921)
- 1962 – Henri Oeiller francia autóversenyző (* 1925)
- 1970 – Fülep Lajos református lelkész, művészettörténész, művészetfilozófus (* 1885)
- 1973 – Fodor József magyar író, költő, műfordító (* 1898)
- 1978 – Ország Lili (Majlát Györgyné) magyar festőművésznő (* 1926)
- 1988 – Sőtér István magyar író (* 1913)
- 1993 – Ferdinandy Mihály író (* 1912)
- 1994 – Niels Kaj Jerne angol születésű dán orvos, egyetemi tanár, a brit Királyi Társaság tagja (1980), Nobel-díjas (1984) (* 1911)
- 2000 – Kiss László (Leslie Kish) amerikai magyar statisztikus, a mintavételi eljárások módszertani fejlesztője, az MTA tagja (*† 1910)
- 2002 – Tóth Endre rendező (* 1912)
- 2004 – Tony Lanfranchi brit autóversenyző (* 1935)
- 2009 – Ciro Basadonna olasz autóversenyző (* 1906)
[szerkesztés] Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

