Técső

Técső (Тячів)
Técső főutcája
Técső címere Técső zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Técsői járás
Község	Técső község
Rang	város
Polgármester	Ivan Kovacs
Irányítószám	90500
Körzethívószám	+380 3134
Testvértelepülései	Lista Kazincbarcika Bártfa Jászberény Nagykálló Bucsa Vác Avasfelsőfalu Igló
Népesség
Teljes népesség	8887 fő (2022. jan. 1.)
Népsűrűség	329,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	210 m
Terület	27 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 00′ 41″, k. h. 23° 34′ 20″48.011388888889, 23.572222222222
Técső Pozíció Kárpátalja térképén
Técső weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Técső témájú médiaállományokat.

Técső (ukránul Тячів [Tyacsiv / Tiachiv], oroszul Тячeв [Tyacsev / Tjačev], szlovákul Tačová, románul Teceu Mare) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járás székhelye.

Fekvése

A város Huszttól 30 km-re délkeletre, a Tisza jobb partján, a Máramarosi-medence völgyében fekszik, ennek megfelelően ez a folyó, amely Kárpátalja legnagyobb folyója is, a város szerves részét képezi.

Nevének eredete

Neve a régi magyar Técs személynév kicsinyítő képzős változatából származik.

Története

A református parókia Técsőn

1211-ben Tecu néven említik először.

1308-ban a fő sószállító vizek közt szerepelt Técső is Viskkel, Talaborral, és Szigettel együtt.

A középkorban a közeli sóbányák sóvágói lakták. Kiváltságait 1329-ben kapta Károly Róbert királytól városi ranggal.

1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 60 garas, 1335-ben 48 garas pápai tizedet fizetett.

Técső az öt máramarosi koronaváros egyike volt.

1902-ben Ferencvölgyet csatolták hozzá. 1910-ben 5910 lakosából 4482 magyar, 855 ruszin és 434 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Técsői járásának székhelye volt. A trianoni békeszerződéssel Ferencvölgye és a város Tiszán túli része Kistécső néven Romániához került, 1941 és 1944 között újra Técső része lett, majd ismét román terület lett. 1961-óta város, járási székhely, 13 000 lakosából mintegy 4000 magyar.

Közlekedés

A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.

Látnivalók

• 13. századi eredetű református temploma 1546-óta a reformátusoké, 1748-ban bővítették, tornya 1810-ben épült. Festett kazettás mennyezete 1748-ban készült. 1985-ben renoválták.

Técső város egyik legnevezetesebb emlékhelye, mely a XIII. század második felében épült. Először a római katolikus hívőknek adott otthont. A reformáció terjedése és az új hit elfogadása pedig azt eredményezte, hogy 1546-ban a lakosság zöme áttért és felvette a református vallást, így az egész templomot is elfoglalták.

• A Kossuth-mellszobor 1896-ban készült.

Técső központja

Testvérvárosai

• Jászberény, Magyarország
• Kazincbarcika, Magyarország
• Nagykálló, Magyarország
• Vác, Magyarország
• Balmazújváros, Magyarország

Híres emberek

Hollósy Simon mellszobra Técső központjában

• Itt áll Hollósy Simon festőművész egykori alkotóháza, ahol 1915-től haláláig, 1918-ig élt.
• Itt született 1869-ben Vandrasek József gyógyszerész, vegyész.
• Itt született Padányi Gulyás Jenő (1945 után Eugene Padanyi-Gulyas; 1900. május 21. – 1982. november 8.) építészmérnök, politikus, néprajzi gyűjtő, plakáttervező.
• Itt született 1955. január 1-én Riskó György festő, grafikus.
• Itt született 1966. február 13-án Gazda Albert újságíró.
• Innen származik a hagyományos máramarosi ruszin zenét játszó méltán híres Técsői Banda.

Técső az irodalomban

Técső a címadó helyszíne Örkény István Técsőiek című egyperces novellájának.

Források

* Mihály János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból, Máramarossziget, 1900.Online hozzáférés

• Györffy György: Máramaros megye.
• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 35683 3 X

További információk

• Técső nevének mondája
• A Técsői Járási Állami Közigazgatási Hivatal honlapja
• A Técsői Banda honlapja