Térey János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Térey János
Élete
Született1970. szeptember 14.
Debrecen, Magyarország
Elhunyt2019. június 3. (48 évesen)
Budapest, Magyarország
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)költő, író, drámaíró, műfordító
Első műveSzétszóratás (1991)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj
A Wikimédia Commons tartalmaz Térey János témájú médiaállományokat.

Térey János[1] (Debrecen, 1970. szeptember 14.Budapest, 2019. június 3.[2]) magyar író, költő, drámaíró, műfordító.

Élete és munkássága[szerkesztés]

1989 és 1991 között magyar nyelv és irodalmat, illetve történelmet tanult a Budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Verseit 1990-től kezdődően közölte többek között az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Első verseskötete 1991-ben Szétszóratás címmel jelent meg a Cserépfalvi Könyvkiadó Poetika című könyvsorozatában. Második, A természetes arrogancia című verseskötete 1993-ban a József Attila Kör JAK-füzetek című sorozatának 63. köteteként látott napvilágot. Harmadik verseskötete 1995-ben A valóságos Varsó címmel a Seneca Kiadó Thesaurus című könyvsorozatában jelent meg. Ugyanebben az évben Déry Tibor-díjat kapott. 1996-ban Móricz Zsigmond-ösztöndíjat kapott, illetve elnyerte a Magyar Rádió Petőfi-díját. Negyedik verseskötete Tulajdonosi szemlélet címmel a Palatinus Kiadó gondozásában jelent meg.

1997 és 1998 között a Cosmopolitan olvasószerkesztője volt. 1998-tól kezdődően szabadfoglalkozású íróként dolgozott. 2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude-ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.

Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban, Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyikhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó filmjének szolgált szövegkönyvéül (Johanna). Következő darabja a Papp András társaságában 2006-ban írt Kazamaták (budapesti Katona József Színház, 2006); majd az Asztalizene (Radnóti Miklós Színház, 2007). A Protokoll című verses regényének dramatizált változatát ugyancsak a Radnóti Színház tűzte műsorára (2012).

Felesége Harmath Artemisz irodalomkritikus, gyermekei Térey Ágoston (2012) és Térey Zsigmond Sebestyén (2013).

Életének 49. évében hunyt el hirtelen fellépő egészségügyi probléma következtében 2019. június 3-án.

Emlékezete[szerkesztés]

2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta. Ugyanebben az évben a Petőfi Irodalmi Múzeum ösztöndíjat alapított középkorú íróknak, amelyet róla neveztek el. Az ösztöndíjbizottság első elnöke Térey János özvegye, dr. Harmath Artemisz.

2020. szeptember 14-én, születésének 50. évfordulóján debreceni szülőházán emléktáblát helyeztek el.[3]

A Fővárosi Közgyűlés 2020. szeptember 30-án posztumusz Budapest Főváros önkormányzata díszpolgári címet adományozott neki.[4]

Megjelent munkái[szerkesztés]

Verseskötetek[szerkesztés]

  • Szétszóratás (Cserépfalvi, 1991; második kiadás: Parnasszus, 2011)
  • A természetes arrogancia (József Attila Kör-Pesti Szalon, 1993) (JAK-füzetek)
  • A valóságos Varsó. Panaszkönyv (Seneca, 1995)
  • Tulajdonosi szemlélet (Palatinus, 1997)
  • Térerő (Palatinus, 1998)
  • Drezda februárban (Palatinus, 2000)
  • Sonja útja a Saxonia mozitól a Pirnai térig (válogatott versek, 1988-2001; Palatinus, 2003)
  • Ultra (új versek, 2002-2006; Magvető, 2006)
  • Moll (újabb versek, 2006-2012; Libri, 2013)
  • Őszi hadjárat (összegyűjtött és új versek, 1985-2015; Jelenkor, 2016)
  • Nagy tervekkel jöttem Rosmersholmba (2016–2019 posztumusz kiadás; Jelenkor, 2019)

Epikai művek[szerkesztés]

  • Termann hagyományai (novellák, Seneca, 1997)
  • Paulus (verses regény, Palatinus, 2001 – újabb kiadásai: 2001, 2002, 2003, Palatinus, ill. 2007, Magvető Könyvkiadó)
  • Protokoll (regény versekben, Magvető, 2010)
  • Teremtés vagy sem (esszék és portrék, 1990-2011, Libri, 2012)
  • Termann hagyatéka (novellák, 1989-2011, 2. jav., átdolg. kiad.; Libri, 2012)
  • Átkelés Budapesten (novellák, Libri, 2014)
  • A Legkisebb Jégkorszak (regény, Jelenkor, 2015)
  • Káli holtak (regény, Jelenkor, 2018, 2019)
  • Boldogh-ház. Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai; Jelenkor, Bp., 2020

Drámák[szerkesztés]

  • A Nibelung-lakópark (fantázia Richard Wagner nyomán, Magvető, 2004)
  • Asztalizene (színmű három tételben, Magvető, 2008)
  • Jeremiás avagy Isten hidege (misztérium nyolc képben, Magvető, 2009)
  • Kazamaták (tragédia, Jelenkor, 2016) (Papp Andrással közösen)
  • A Nibelung-lakópark (fantázia Richard Wagner nyomán, Jelenkor, 2021)

Idegen nyelvű könyvei[szerkesztés]

  • KaltWasserKult. Gedichte; németre ford. Kalász Orsolya, Monika Rinck; Merz&Solitude, Stuttgart, 2007 (Reihe Literatur)
  • 2008 – Hagen, ou l'Hymne á la haine (Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd, francia nyelven, Édition Theatrales)
  • 2009 – KöltőpárokDichterpaare Anja Utler – Térey János (versek két nyelven, Kortina, Bécs)
  • 2019 – Budapester Überschreitungen (Átkelés Budapesten, német nyelven, ford. Wilhelm Droste; Arco Verlag, Bécs)

Antológiák[szerkesztés]

  • Hagen avagy A gyűlöletbeszéd; in: Harmincból öt. Örkény-ösztöndíjas drámaírók antológiája. Válogatás az NKÖM Örkény István drámaírói ösztöndíjasainak munkáiból, 1998-2003; összeáll., utószó Radnóti Zsuzsa; Hungarofest Kht., Bp., 2004
  • Haláli dumák. Erdős Virág, Háy János, Kukorelly Endre, Nényei Pál, Papp András, Térey János, Toepler Zoltán drámáiból; összeáll. Háy János; Új Világ, Bp., 2005 (Európai kulturális füzetek)
  • 2017 – Barabás Zsófi; szöveg Grecsó Krisztián, Térey János; Faur Zsófi Galéria, Bp., 2017 (Mai magyar képzőművészet)

Színpadi bemutatói[szerkesztés]

  • A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma szerzőként: 16, közreműködőként 33[5]
  • Alekszandr Puskin: Borisz Godunov (fordítás. Madách Kamara Színház, 2002. Rendezte: Kovalik Balázs)
  • A Nibelung-lakópark (Budavári Sziklakórház, 2004. Előadta a Krétakör Színház. Rendező: Mundruczó Kornél)
  • Arnold Schönberg: Pierrot Lunaire (Albert Giraud-Erich Hartleben szövegkönyvének fordítása, előadta Ambrus Asma. MU Színház, 2005)
  • Pedro Calderón de la Barca: Az élet álom (fordítás. Nemzeti Színház, 2005. Rendező: Valló Péter)
  • Lope de Vega: A kertész kutyája (fordítás. Vígszínház, 2006. Rendező: Ács János)
  • Kazamaták (Papp Andrással. A budapesti Katona József Színház, 2006. Rendező: Gothár Péter)
  • Szophoklész: Trakhiszi nők (fordítás. Kamra, 2007. Rendező: Gothár Péter)
  • Asztalizene (Radnóti Színház, 2007. Rendező: Bagossy László)
  • Asztalizene (Ódry Színpad, 2008. Rendező: Bálint András)
  • Euripidész: Oresztész (fordítás. Nemzeti Színház, 2008. Rendező: Alföldi Róbert)
  • Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok (fordítás. Sanyi és Aranka Színház, 2009. Nyersfordítás: Harmath Artemisz Rendező: Horváth Csaba)
  • Hagen, ou l'Hymne á la haine (Theatre Dejazet, Paris, 2009. Rendező: Florian Sitbon)
  • Jeremiás avagy Isten hidege (Nemzeti Színház, 2010. Rendező: Valló Péter)
  • Protokoll (Radnóti Színház, 2012. Rendező: Valló Péter)
  • Bertolt Brecht: Jóembert keresünk (fordítás, Vígszínház, 2012. Rendező: Michal Dočekal)
  • Titus Maccius Plautus: A hőzöngő katona (fordítás Karsai Györggyel. Pesti Színház, 2013. Rendező: Szőcs Artúr)
  • Paulus (a verses regény színpadi változata. Bethlen téri Színház, 2013. Rendező: Makranczi Zalán)
  • Szophoklész: Oidipusz király (fordítás Karsai Györggyel. József Attila Színház, Gaál Erzsébet Stúdió, 2013. Rendező: Quintus Konrád)
  • Szophoklész: Oidipusz király (u.a.). Székelyudvarhely, Tomcsa Sándor Színház, 2014. Rendező: Sorin Militaru)
  • NIBELUNGbeszéd (A Nibelung-lakópark I-III. rész. Ódry Színpad, 2014. Rendező: Rába Roland)
  • Peter Weiss: M/S (Marat/Sade, Kamra, 2014. Új dalszövegek Görgey Gábor fordításának átdolgozásában. Rendező: Dömötör András)
  • Kazamaták (Papp Andrással. Szegedi Nemzeti Színház, 2018. Rendező: Máté Gábor)
  • Euripidész: Médeia (fordítás Karsai Györggyel, Médeia, Weöres Sándor Színház, 2019. Rendező: Lukáts Andor)
  • Lót - Szodomában kövérebb a fű (Örkény István Színház, 2019. Rendező Kovalik Balázs)
  • Káli holtak (a regény alapján írta: Dömötör András és Bíró Bence. Katona József Színház, Budapest, 2021. Rendező: Dömötör András)

Filmforgatókönyv[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vezetékneve tizenkilenc éves koráig: Tóth. (PAY TV. Vámos Miklós beszélgetése, 2009)
  2. Index.hu
  3. Tábla őrzi Térey János emlékét egykori debreceni otthonánál (magyar nyelven). www.dehir.hu. (Hozzáférés: 2023. augusztus 31.)
  4. Tamás Gáspár Miklós és Koncz Zsuzsa is Budapest díszpolgárai lettek « Mérce (magyar nyelven). Mérce, 2020. október 14. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  5. 2022. május 25-i lekérdezés
  6. a b Interjú Térey Jánossal. Várad, 2013/9. szám

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Térey János PORT.hu a PORT.hu-n (magyarul)
  • Térey János kapta a Szabó Magda és Szobotka Tibor emlékére alapított díjat, irodalmijelen.hu
  • Erővonalak. Közelítések Térey Jánoshoz; szerk. Lapis József, Sebestyén Attila; L'Harmattan, Bp., 2009 (Dayka könyvek)
  • Borbély András: Versismeretlenek. Balassi Bálinttól Térey Jánosig; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2010
  • Stephan Krause: "Az újrafelhasznált anyag a lényeg". Richard Wagner magyarországi jelenléte és recepciója; ford. Kurdi Imre; Kijárat, Bp., 2016 (A Nibelung-lakóparkról)