Sziklakórház Atombunker Múzeum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sziklakórház szócikkből átirányítva)
Sziklakórház Atombunker Múzeum
Titkos Légókórház és Atombunker
A kórház bejárata a várfal tövében
A kórház bejárata a várfal tövében
Becenév: Sziklakórház
Korábbi nevek: Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórház, LOSK 0101/1
Település Budapest I. kerülete
Hely 1012 Budapest, Lovas út 4/c.
Építési adatok
Építés éve 19391944,1952,1958-1962
Megnyitás 1944 (kórház), 2008 (múzeum)
Rekonstrukciók évei 20072008
Hasznosítása
Felhasználási terület eredetileg kórház, jelenleg múzeum
Tulajdonos Magyar Állam
Alapadatok
Alapterület 2370 m²
Elhelyezkedése
Sziklakórház Atombunker Múzeum (Budapest)
Sziklakórház Atombunker Múzeum
Sziklakórház Atombunker Múzeum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 03″, k. h. 19° 01′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 03″, k. h. 19° 01′ 53″
Sziklakórház Atombunker Múzeum weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklakórház Atombunker Múzeum témájú médiaállományokat.

A Sziklakórház Atombunker Múzeum (régi nevén Székesfővárosi Sebészeti Szükségkórház, néha helytelenül Székesfővárosi Légoltalmi Szükségkórház) a Budai Vár alatt található több, mint 2300 m²-es létesítmény, melyet a második világháború alatt és 1956-os forradalom idején is használtak. A hidegháború alatt LOSK 0101/1 jelzéssel szigorúan titkos objektum, úgynevezett „légoltalmi szükségkórház” volt. A titkosítás feloldása után néhány évvel, 2008-ban nyílt meg civil látogatók számára, mint Sziklakórház Múzeum.

Magyarország legnagyobb viaszfigura-kiállítása mutatja be a kórház történetét, a hadiorvoslás fejlődését, emellett megtekinthetők a polgári védelem eszközei és felszerelései. A kiállítás a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság és a Szent János kórház szakmai felügyeletével és támogatásával jött létre. 2016 júniusában két új állandó kiállítással bővült a Múzeum. A Budapest ostroma c. kiállítás az 1944-45-ös budapesti harcokat hivatott bemutatni, az Én lettem a halál, a világok pusztítója megnevezésű kiállítás az atomfegyverek bevetésének borzalmára hívja fel a figyelmet. A kiállítás a japán Hiroshima Peace Memorial Museum közreműködésével jött létre.

A Múzeum elsődleges célja, hogy a háború valódi arcának bemutatásával hangsúlyozza a béke értékét, és emléket állítson azoknak a mindennapi hősöknek - orvosoknak, nővéreknek, önkénteseknek, akik tanúbizonyságot tettek emberségükről a huszadik század legviszontagságosabb időszakaiban.

A Sziklakórház rövid története[szerkesztés]

1939–1945[szerkesztés]

A kórház bejárata az ostrom során
Kiépítés

A Sziklakórház a Budai Vár alatt található. A várhegy mélyén kb. 10 km hosszúságú barlang és pincerendszer kanyarog, melyet az ott lakók folyamatosan használtak, bővítettek, átalakítottak. A második világháború előestéjén a járatokat megerősítették, a lejáratok számát korlátozták, a sokszor különálló járatszakaszokat egybenyitották. Mindezt azért, hogy a 10–15 m mélységű járatrendszer óvóhelyként szolgálhasson az esetleges bombázások során.

Az I. kerület és a vár volt akkoriban a „kormányzati negyed”. Így légoltalmi és egészségügyi ellátási megfontolásokból Dr. Szendy Károly a székesfőváros polgármestere elrendelte egy sebészeti szükségkórház – más néven „Légókórház” – építését a vár alatt. A létesítményt költségkímélési szempontok miatt a barlangrendszerhez igazítva alakították ki – barlangteremből szoba lett, járatból folyosó. Az építkezés 1939 és 1944 között megfeszített ütemben folyt és 1944 februárjában megnyílt a Székesfőváros Sebészeti Szükségkórháza. Feladata az általános sürgősségi ellátás lett, így polgári és katonai személyeket is fogadott, akik a légitámadásokban megsérültek. Megnyitásakor jelen volt és ápolónőként dolgozott is ott özv. Horthy Istvánné (Edelsheim-Gyulai Ilona) a Magyar Vöröskereszt főápolónője.

A kórházat a Szent János kórház felügyelete alá rendelték, vezetőjének Dr. Kovács István egyetemi adjunktust, sebészfőorvost nevezték ki. Munkatársaival – közel negyven orvossal – váltásban dolgoztak a létesítményben. Az orvosi ellátást a Vöröskereszt önkéntes ápolói segítették igen nagy számban, köztük voltak a Sziráki és Andrássy grófnők. A létesítményt 300 ember befogadására tervezték. Budapest ostroma alatt azonban teljesen megtelt sebesülttel, szemtanúk beszámolói szerint 650–700 embert is bezsúfoltak. Továbbá, aki nem fért a kórházba, a barlangrendszerbe nyíló több átjárón keresztül barlangtermekben, hordágyakra és szalmazsákokra fektetve helyezték el. A halálozási arány igen magas volt a járványok továbbá az eszköz- és gyógyszerhiány miatt.

A kórházban civilek és katonák voltak vegyesen, a nők számára külön kórterem volt fenntartva. Német katonákat is elláttak itt, de ők nem kaptak kórházi ágyat, zömében a saját barlangrészükbe mentek. Számos sváb magyar katonát – akik a Waffen-SS kötelékébe kényszersorozással kerültek – szintén a kórházban láttak el. Mivel a létesítménynek saját áramfejlesztője volt, az ostrom során itt még akkor is tudtak ellátást biztosítani és röntgenfelvételt készíteni, mikor a többi kórház jó részében ez már nem volt lehetséges. A kórházban legalább harminc munkaszolgálatos orvos dolgozott. A kerületi rendőrkapitány megakadályozta, hogy a nyilasok deportálják őket, átöltöztek magyar katonaorvosi ruhába, így nyugodtan tudtak dolgozni. A rendőrkapitány, Dr. Koppány Kálmán Imre ezért a tettéért rákerült az igazak falára. Az orvosok sok ezer magyar katona és civil életét mentették meg. A kitörés napján a járóképes betegek elmentek. A többieket később a még 1945 májusáig működő kórházból folyamatosan szállították haza vagy más felszíni kórházakba.

Téveszme: A kórházat nem „lángszórózták ki az oroszok”. Ez a félreértés onnan származik, hogy a barlangrendszerben el volt különítve a németeknek egy rész kórház funkciókra, de kiépítés nélkül. Az ott maradtakat (járóképtelenek) ölték meg lángszóróval a szovjetek, miután többen még fekve is védekeztek fegyverrel, gránáttal. A szovjetek kérése az volt, hogy ne legyen katona a Sziklakórházban, így hamar civilbe öltöztettek mindenkit. Így ott senkinek nem esett bántódása.

1946–1952[szerkesztés]

Gépészeti tervek

A kórház felszerelését jórészt elvitték, ezért néhány kórtermét egy magáncég vette bérbe. Az antibiotikumok megjelenéséig a kiütéses tífusz rettegett betegség volt. A II. világháború kedvezett a járvány terjedésének, mind a katonák, mind a civil lakosság körében. A járvány terjedésének megakadályozása céljából jött létre a magánkézben lévő Vírus Oltóanyag-termelő és Kutatóintézet 1945 novemberében, az addigra már nem működő Sziklakórház területén. Megalakulását a Nemzetközi Vöröskereszt támogatta, az államosításig a barlangrendszerben termelt exportra vakcinát. Az intézmény igazgatói Thanhoffer Lajos és Born József voltak. A járvány sújtotta Jugoszláviában a magyar vakcina olyan sikeres volt, hogy a vakcina törzset és a termelési módszert is megvették a jugoszlávok a zágrábi Pliva Intézetnek. Az oltóanyag-termeléssel az 1948-ban bekövetkezett államosítást követően hagytak fel. Az 50-es évek elején a létesítményt titkosították. Az LOSK 0101/1-es rejtjelszámot kapta a „szigorúan titkos” minősítés mellé. A titkosítást csak 2002-ben oldották fel. A hidegháborús feszültség hatására döntöttek a bővítéséről így 1952-ben új kórtermet alakítottak ki és megkezdték a létesítmény felszerelését.

1956–1957[szerkesztés]

Az 1956-os (II.) kórterem

Noha még nem volt teljesen a működésre felkészülve, az 1956-os forradalom alatt, 1956. október 25-én megnyílt a kórház és ellátta a sebesült civileket, katonákat. Nővérhiány miatt az Állami Védőnőképző Iskola fiatal növendékei segítették a János Kórház dolgozóinak munkáját. Hat fiú és egy lány is született ezalatt a viharos időszak alatt az akkor még bombabiztos létesítményben. A forradalom leverése után rövid ideig börtönkórházként működött. Az év végére az itt lábadozókat elszállították és (Bácskai Endre kivételével, aki megszökött)[1] börtönbüntetésre ítéltek. Ők 1963-ban, hét év után szabadultak amnesztiával.

1958–1962[szerkesztés]

Hordágyak készleten

1958-62-ig átépítették és kibővítették, hogy vegyi vagy atomtámadás esetén is használható legyen. Ekkor épült az egészségügyi áteresz, lég- és vízkezelő rendszer. Kiépült a Dunához egy közvetlen vízvezeték és szivattyúrendszer, harcigázszűrő rendszer és energiaellátó rendszer. Utóbbi szíve a máig működőképes két GANZ gyártmányú dízelmozdony motor és a hozzájuk kapcsolódó generátorok. Így a teljes kórházat üzemeltetni lehetett volna a külső áramellátás zavara esetén. A kiépítéshez 1956-ban komprommitált, máshol elhelyezkedni nem tudó munkásokat használtak, hiszen igen nehéz volt a hegy mélyében dolgozni. A Főváros részéről az építésvezető Bakonyi István volt. A kórházat egy gondnok - „Szabó bácsi”, egykori AVH-s százados - felügyelte.

1962–2007[szerkesztés]

Ganz dízel aggregátorok
Folyosó a mélybe

Az elkészült, akkor igen korszerű kórházat továbbra is a János Kórház kezelte. A tervek szerint kijelölt orvosai, ápolói jöttek volna fel a létesítménybe túlélni a vegyi- vagy atomtámadást. A 72 óra teljes és három hét részleges elzárás után megnyitva a kórházat ellátták volna a sérülteket. A kórház színvonalára jellemző, hogy légkondicionáló berendezéssel is ellátták. A haditechnikai fejlődés miatt azonban már a 60-as évek végére elavult lett a létesítmény. Megszüntetni azonban senki nem merte, így a János Kórház, mint megbízott kezelő, a gondját viselte, a Polgári Védelem pedig raktárnak használta.

A létesítménybe vezényelt orvosok és ápolók a 80-as évek közepéig tartottak évente polgári védelmi gyakorlatot a kórházban ki-ki elpróbálva a saját szerepét konfliktus esetén. Egy gondnok család lakott az előterében lévő szolgálati lakásban 2004-ig és szigorú titoktartási kötelezettség mellett karbantartották a kórházat. Mohácsi bácsi naponta szellőztetett és az elektromos és gépészeti rendszert karbantartotta, Mohácsi néni pedig takarított, sterilizált és két hetente újra ágyazott. 2004-től az időszakos karbantartást már a Szent János kórházból kijáró szakemberek végezték. 2004-2006-ig a Krétakör Színház használta alkalmanként előadásra. E mellett a 2006-os Kulturális Örökség Napján is látogatható volt. Korszerűsítésre, felújításra azonban 2007-ig nem került sor.

A Sziklakórház most[szerkesztés]

Az V. kórterem

2007-ben a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kezdeményezésére számos szakmai szervezet bevonásával a Sziklakórház Közhasznú Nonprofit Kft. látogathatóvá tette a létesítményt, melyet maga finanszírozott. Részlegesen már a 2007-es Múzeumok Éjszakájától megnyílt a látogatók előtt. További munkálatok után 2008 márciusától folyamatosan megtekinthető az évente bővülő kiállítása Titkos Légókórház és Atombunker címmel. A Múzeum megnyitása óta folyamatosan zajlik a kutatómunka és a szemtanúi emlékezések összegyűjtése. 2014-ben tematikus múzeumi rangot kapott a múzeumot felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető minisztertől és a múzeum, valamint a kiállítás neve: Sziklakórház Atombunker Múzeumra változott. A múzeum 2012 óta minden évben elnyerte a világ legnagyobb utazási portál, a Tripadvisor kiválósági tanúsítványát. A portál 2015 és 2016-os ranglistáján a Sziklakórház Atombunker Múzeum lett a legnépszerűbb magyarországi múzeum. A Múzeum 2014-ben elnyerte a Pulszky Társaság különdíját.

Sebesült érkezik
Gyógyszeres üvegek
Koponyaröntgen
Orvosi eszközök

2008 – II. világháborús hadikórház és egészségügyi kiállítás, az 1956-os forradalom és a hidegháború

2008 – Atombunker és polgári védelmi kiállítás (hidegháború időszaka)

2008 – Légoltalmi riasztóközpont 1944

2009 – A Sziklakórház megnyitásának 65. évfordulója 1944 – A háborús ellátás orvosi eszközei, műszerei 1940-1980 között

2010 – Iskolai oktatási program – „Emberek az embertelenségben”

2011– Friedrich Born Emlékkiállítás

2012 – Különleges Műveleti Erők kiállítás

2014 – A Sziklakórház megnyitásának 70. évfordulója 1944 – „Életre kel a Sziklakórház”

2016 – Kiállítás az atombombáról – „Én lettem a halál, a világok pusztítója"

2016 – Budapest Ostroma kiállítás

Megközelítés, nyitvatartás[szerkesztés]

A Lovas út 4/c-ből nyílik, amely a várfal alatti utca a vár Vérmező felőli oldalán. A Mátyás-templomtól 2 perc séta a Szentháromság utcán a várfalig, ott a lépcsőn le és jobbra.

Nyitva tartás: Hétfőtől pénteking, 10 órától 20 óráig. Szombaton és vasárnap a 14 és 18 órakor induló magyar nyelvű tárlatvezetések 1,5 óra hosszúságúak. Ezeken a napokon utolsó belépés 18 órakor.

Kapcsolat: Tel: +36 70 701 0101, E-mail: info@sziklakorhaz.eu, www.sziklakorhaz.eu

További információk[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]