Tallér Zsófia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tallér Zsófia
Életrajzi adatok
Született 1970 (48 éves)
Dorog
Pályafutás
Tevékenység zeneszerző, zeneelmélet-tanár
Műfajok opera, filmzene
Híres művei Leánder és Lenszirom (2015)
Díjak Erkel Ferenc-díj (2011)
Fonogram díj (2011)
Artisjus-díj (2015)
IPI névazonosító 00256795617

Tallér Zsófia (Dorog, 1970 –) magyar zeneszerző.

Életútja[szerkesztés]

Zongora és zeneszerzés tanulmányai után 1992-ben zeneelmélet tanári, 1994-ben zeneszerzői diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Bozay Attila növendékeként. 1993-ban a zeneszerzés tanszék demonstrátora. 1994–1995 között a Budapesti Nemzeti Színház zenei vezetője. 1992-ben Hamar Zsolttal, Stollár Xéniával és Bánkövi Gyulával megalapította a NOVUS Kávéház Zenei Műhelyt.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen transzponálás-partitúraolvasást, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen zenei ismereteket tanít, egyetemi adjunktusként.

Főbb művei[szerkesztés]

Zeneszerzőként számos filmes és színházi produkcióban közreműködik. Tallér Zsófia szerzett zenét Mundruczó Kornél Nincsen nekem vágyam semmi, Szép napok, A 78-as Szent Johannája, a Kis Apokrif No. 1.-2 filmjeihez, és színházi rendezéséhez, A Nibelung-lakóparkhoz. (A Szent Johanna-szkeccs zenéjéért elnyerte a Magyar Tévé- és Filmkritikusok Díját.) Legutóbbi, sok szempontból úttörő munkájuk a Johanna című, nyolcvan perces operafilm. A produkció ősbemutatóját 2005. május közepén tartották Cannes-ban, az „Un certain regard”-szekció keretében.

A komponista mindemellett színházban is dolgozik, leginkább Zsótér Sándorral és Gothár Péterrel. 2004-ben őt hirdette ki győztesének a Balassi Bálint Zeneszerzői Pályázat, „Balassi Bálint nevére” című újreneszánsz nagyzenekari kantátájáért.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]