Covid19-koronavírus-járvány Magyarországon

A fertőzöttek száma 100 000 lakosra vetítve

A 2020-as COVID–19-koronavírus-járvány magyarországi első regisztrált esetét, március 4-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök mint a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs irányítója, az első elhunyt beteget pedig március 15-én jelentették. Március 18-án Müller Cecília országos tisztifőorvos epidemiológiai szakember már arról adott tájékoztatást, hogy Magyarországon bárhol jelen lehet a fertőző vírus.

Magyarország érintettségére felkészülve az operatív törzs 2020. január 31-én jött létre a 1012/2020 (1.31) kormányhatározattal a védekezés érdekében. A járvány megjelenése után, március 11-én veszélyhelyzetet hirdettek ki, amellyel különleges jogrend lépett életbe Magyarországon: a békétől, az állami működés általános szabályaitól eltérő időszak. (Ez a jogrend az alkotmányos szabályozás különös része, amely lehetőséget ad az ilyen helyzetek bővített eszköztárú kezeléséhez.) A 15 napot meghaladó járványügyi folyamat miatt, a koronavírus elleni védekezéshez szükséges rendeletek fenntartásához különleges felhatalmazást kért a parlamenttől Orbán Viktor, de a benyújtott koronavírus-törvényjavaslathoz nem kapta meg az ellenzék támogatását. Viszont a felhatalmazásra nincs feltétlenül szükség, hiszen a március 11-én bevezetett veszélyhelyzet megteremtette a lehetőséget, hogy a kétharmados támogatással működő Fidesz–KDNP kormány ebben a jogi helyzetben bármilyen törvénytől eltérjen és bármelyik törvény alkalmazását felfüggeszthesse, ha meg tudja indokolni, hogy a járvány elleni védekezéshez és a károk enyhítéséhez szükség van rá.

Események

2019 decemberének végén a kínai Vuhanban megmagyarázhatatlan vírusos tüdőgyulladásos megbetegedések történtek. Ez a 2019 végén megjelent koronavírusos betegség később COVID–19 néven vált ismertté és egy új világjárvány kezdetét jelentette, amelyet egy új ismeretlen kórokozó okozott, az új humán koronavírus (SARS-CoV-2).

A SARS-CoV-2 is, mint a legtöbb vírus általi fertőzés, programozott sejthalált (apoptózis) vált ki. Az ismert terápia nélküli betegséget okozó új fertőzés szövődménye, a veszélyes tüdőgyulladás (akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség). Végső esetben a légzési elégtelenség állapotába kerülhet a beteg és néhány esetben még légzőkészülékkel sem sikerül a légzési gázok szükséges mennyiségét vagy egyensúlyát (oxigén/széndioxid homeosztázist) biztosítani, és emiatt bekövetkezhet a halál.

Mivel a COVID–19 pandémia eleinte a járvány kitörésének helyén, a kínai Vuhan városában és Hupej tartomány régiójában alakult ki, ezért február 2-án (Franciaországon keresztül) hazaszállították az ott élő magyarok közül azokat, akik haza kívántak térni. A hét személyt 14 napra karanténba helyezték, mivel ennyi az új típusú tüdőgyulladást okozó betegség leghosszabb ismert lappangási ideje. Akik a következő 14 nap alatt egészségesek maradtak, február 16-án kiengedték a karanténból.

2020 februárjában a koronavírus terjedésével kapcsolatos események, hírek hatására, ugyanúgy, ahogy a világ többi részén is, a magyarországi üzletekből is elkezdtek hiánycikké válni a kézfertőtlenítők, az arcmaszkok és a tartós élelmiszerek. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára szerint „a kormány megérti az emberek félelmét, de szakértők szerint indokolatlan és fölösleges elkezdeni tartós élelmiszereket felhalmozni”. Ez a „felvásárlási pánik” azonban hamar csillapodott: amikor márciusban megjelent a vírus, az már nem okozott jelentős mértékű fennakadást a kereskedelemben.

2020. március 4-én Magyarország Kormánya elindította a koronavírussal kapcsolatos hivatalos tájékoztató honlapját és egy kapcsolódó tartalmú, de technikailag független Facebook-oldalt.

Az operatív törzs önmérsékletre, felelős magatartásra intő figyelmeztetése ellenére, egy 30 éves érettségizett biztonsági őr ellen rendőri intézkedés történt, amiért álhírt közölt az interneten, a járvánnyal kapcsolatos intézkedések vonatkozásában.

A külföldi laboratóriumokban már izolált vírust a magyar kutatók először március 17-én a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában izolálták sikeresen egy magyar beteg mintájából, hogy szaporíthassák és felhasználhassák a magyar vakcinakutatáshoz. Ezt a tényt az országos tisztifőorvos, a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs sajtótájékoztatóján ismertette. A szakember szerint ezzel lehetőség nyílt a magyarországi tudósok számára is a vakcinafejlesztés lehetősége és új vírusellenes terápiák kifejlesztésére, kipróbálására és védőoltás kifejlesztésére. A magyar vakcinakutatás érdekében egy konzorcium jött létre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Immunológiai Tanszéke, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Biológiai Intézete, a Richter Gedeon Nyrt. és a biotechnológiai fejlesztéseket nemzetközi szinten végző ImmunoGenes Kft. szakemberei részvételével. Kacskovics Imre az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője szerint, a kifejlesztendő gyógyszer azonban még nem védőoltás, nem oltóanyag, hanem csak rövid ideig tartó passzív immunitást biztosít, azonban arra nem képes a szervezetet felkészíteni, hogy az maga vegye fel a harcot a kórokozó ellen. Néhány nappal a sikeres izolálás után, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Bioinformatikai Kutatócsoportja és PTE virológus szakemberei megtalálták az új SARS-CoV-2 humán koronavírus magyarországi genomját is, amely a további komplex evolúciós vizsgálatokra nyújt lehetőséget és a specifikus gyógyszerfejlesztéshez. A magyar kutatócsapat kétkomponensű, fehérjealapú készítmény előállítását tervezi és olyan gyógyszer létrehozásán dolgozik, amely semlegesíti a szervezetbe került koronavírust és azokat a sejteket is elpusztítja majd, amelyeket a kórokozó megfertőzött. A teljes munkafolyamatot Kemenesi Gábor irányításával Urbán Péter, Tóth Gábor Endre és Herczeg Róbert végezték el.

Miután március közepére Kínában már visszaszorult a járvány, a távol-keleti országban rengeteg egészségügyi felszerelés maradt felesleges. Ezekből a különböző országok világszerte nagy mennyiséget vásároltak. Magyarországra március 23-án érkezett meg az első szállítmány Kínából: 82 000 darab orvosi maszk és 30 050 darab védőruha. Másnap újabb 100 000 védőruha, 100 000 pár kesztyű, 100 000 teszt, 86 lélegeztetőgép és 3 milliónál is több orvosi maszk érkezett az országba, 28-án pedig újabb 27 tonnányi védőfelszerelés. Április 4-én 4 millió maszk, 400 000 védőruha, 100 000 védőszemüveg, 30 000 pár kesztyű és több mint 6000 arcvédő plexi volt a rakománya az újabb repülőgépeknek, amelyek Budapestre érkeztek, de a későbbi napokban is folyamatosan érkeztek újabb és újabb szállítmányok. Április közepén például 24 óra alatt 10,7 millió maszk, 24 600 izolációs köpeny és 900 liter fertőtlenítő, majd 1,5 millió védőruha, 100 000 kesztyű, 50 000 vírusteszt és 200 lélegeztetőgép.

Az utazási korlátozások bevezetése után számos magyar állampolgár rekedt külföldön, hazajutásukhoz a külügyminisztérium adott segítséget.

Az érettségi vizsgák szigorú biztonsági intézkedések mellett zajlottak. Néhány kivételtől eltekintve csak írásbeli érettségit tartottak, de azokon sem volt kötelező a részvétel: akinek nem kellett az egyetemi felvételihez, az elhalaszthatta őszre. A május 4-én kezdődő vizsgákra a diákok és a tanárok maszkokat kaptak, kézfertőtlenítőket helyeztek el az intézményekben, egy teremben pedig csak legfeljebb 10 diák tartózkodhatott, és meg kellett tartaniuk a másfél méteres védőtávolságot egymás között.

Május elejétől közepéig tömeges tesztelés indult meg az országban. A Semmelweis Egyetem vezetésével, több vidéki intézmény közreműködésével közel 18 000 embert kértek fel, hogy vegyenek részt a vírusteszten. Kiválasztásuk statiksztikusok számításai alapján történt, így a minta reprezentatívnak tekinthető, belőle következtetéseket lehet levonni arról, hogy korcsoportonként, területi eloszlás szerint és településtípusonként hányan lehetnek az országban, akik akár tünetek nélkül hordozzák a betegséget vagy átestek már rajta. Szintén május elején megnyílt a külföldi példa alapján létrehozott első autós tesztállomás Budapesten, ahol (befizetett díj ellenében) bárkit néhány perc alatt megvizsgálnak.

Fertőzések

Az első két személy, akiről Magyarországon hivatalosan bejelentették, hogy SARS-CoV-2 koronavírussal fertőzött, két iráni származású, Magyarországon tanuló egyetemista. Egyikük a Semmelweis Egyetem gyógyszerész hallgatója, aki nem tartotta be az egyetem által kért kéthetes otthontartózkodást, így 1 hétig járt egy 16 fős angol nyelvű évfolyamon a gyakorlati órákra. Másikuk a gödöllői Szent István Egyetem hallgatója, aki hazatérte után önkéntes karanténba vonult, nem járt be az egyetemre, hanem jelentkezett a Szent László Kórházban, jelezve, hogy fertőzött területről érkezett.

A két iráni diák a Szent László Kórházba került elhelyezésre, tüneteik enyhék voltak. Az egyikük február 26-án, a másikuk február 28-án érkezett Magyarországra.

A harmadik fertőzöttet március 5-én jelentették be: az illető egy 69 éves brit férfi, aki Milánóban dolgozik, és rendszeresen ingázik az olaszországi város és Debrecen között. Február 29-én érkezett az országba, később belázasodott, ezért orvoshoz fordult: a helyi Kenézy Gyula Kórházba szállították. Hamarosan hír érkezett a negyedik betegről, aki az egyik iráni diák barátnője, és már akkor elkülönítették, amikor az iráni fertőzöttet beazonosították. 6-án 39 ember volt karanténban, és eddig a napig 269 mintavétel történt. Március 7-én azonosították az ötödik fertőzöttet, egy 70 éves férfit, akit a feltételezések szerint külföldön élő, Olaszországban is járt, majd őt meglátogató fia fertőzhetett meg.

A hatodik és a hetedik betegről március 8-án érkezett hír: mindketten összefüggésbe hozhatók a korábbi öt fertőzöttel. Egyikük az egyik iráni diák 22 éves ismerőse, akivel korábban egy közös születésnapi ünnepségen vettek részt, másikuk a debreceni brit férfi magyar felesége. Másnap újabb kettővel növekedett a fertőzöttként azonosítottak száma: hasonlóan az előző naphoz most is egy, az első beteggel kapcsolatba került iráni diákról és a korábbi beteg férfi magyar feleségéről derült ki, hogy vírusfertőzött. Március 10-én újabb három iráni egyetemistánál mutatták ki a vírust, mindannyian az első esetekhez kapcsolódnak, ezért már napok óta járványügyi zárlatban tartották őket. A tizenharmadik fertőzöttet, egy magyar nőt, másnap jelentették be, ő az első debreceni kontaktjaként került az orvosok látókörébe, emiatt már napok korábban is kórházban tartották.

Március 12-én újabb három esetet jelentettek. Egy iráni diáknál (ő is az első beteg kontaktja volt) és két magyar állampolgárnál mutatták ki a vírust. A két magyar közül az egyik egy nő, aki már napok óta a Szent László Kórházban volt elkülönítve, a másik egy Izraelből beutazó férfi. Ugyanezen a napon közölte Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője, hogy meggyógyult az egyik, karanténban lévő iráni állampolgár. A sorozatban elvégzett tesztjei negatívak lettek.

Március 13-án hárommal nőtt az igazolt betegek száma, mindannyian magyar állampolgárok. Egyikük, egy 67 éves férfi, munkájából adódóan sok külföldivel találkozott, másikuk egy 41 éves férfi, aki Hollandiában és Angliában járt korábban, a harmadik pedig egy 27 éves férfi, aki egy korábbi fertőzöttel együtt járt Izraelben.

Március 14-től már nem közöltek annyi részletet az újonnan megbetegedett személyekről, mint korábban, többnyire csak az új betegek számát ismertették. Az összes ismert fertőzött száma (a gyógyultakkal és az elhunyttal együtt) március 17-én érte el az 50-et: ebből 39 magyar, 9 iráni, 1 brit és 1 kazah állampolgár volt. Ugyanekkor 137 személyt tartottak karanténban, az elvégzett vizsgálatok száma közel 1600 volt. 19-én hat fertőzött beteg volt súlyos állapotban, akiket intenzív osztályon kezeltek a Dél-Pesti Centrumkórházban. Az azonosított betegek száma március 21-én lépte át a 100-at. Eddig a napig az akkreditált laboratóriumi tesztek száma 3447 volt, de emellett végeztek teszteket más laborokban is. Ugyanezen a napon megjelent a fertőzöttek között egy vietnámi állampolgár is.

Március 26-án már a 250-et is meghaladta az azonosított fertőzöttek száma, és ugyanekkor lépte át a 8000-et az akkreditált tesztek száma is.

Március 29-án hozták nyilvánosságra, hogy a nagymágocsi idősotthon nyolc ápoltja koronavírussal fertőzött.

Március 30-án az érdi Szent József Idősotthon 90 lakója közül egy fertőzött személyt azonosítottak.

Április 2-án derült ki, hogy Győr polgármesterének, egyik alpolgármesterének és jegyzőjének pozitív tesztjét követően a képviselőtestület egyik tagja is megfertőződött.

Április 3-i hír, hogy megfertőződött az Uzsoki Utcai Kórház egyik főnővére is.

Április 5-én jelentették be, hogy az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatójának tesztje is pozitív lett. 9-én elhagyhatta a kórházat egy 7 éves koronavírusos kislány, aki 8 napot volt lélegeztetőgépen.

Az 1000-et az április 10-i adatok szerint érte el a fertőzöttek száma, eddig a napig összesen közel 30 000 tesztet (egészen pontosan 29 948-at) végeztek el akkreditált laborban.

Április 11-ig az úszók közül 16-an, a Veszprém kézilabda csapatából egy ember, míg a tornászok között a junior válogatott egyik tagja és edzője fertőződött meg. Kardos Bence öttusázónál április 16-án mutatta ki a teszt, hogy már korábban átesett a betegségen.

A borsodnádasdi otthonban 31 ápolt beteg tesztje lett pozitív, további 14 ember pedig a városban és három környező településen fertőződött meg a vírussal.

Április 14-én derült ki, hogy egy 2 éves gyermek is megfertőződött a vírussal Sátoraljaújhelyen, egy Dunakeszi bentlakásos otthonban pedig az egyik ápolt pozitív tesztet produkált. Ugyanezen a napon a Magyar Tudományos Akadémia egyik doktora is bejelentette, hogy tesztje pozitív lett.

Április 15-én hozták nyilvánosságra, hogy a dabasi Zárdakert Idősek Otthonában is van egy fertőzött lakó.

Április 16-i hír, hogy a hónap elején egy 5 hónapos kislánynál is kimutatták a vírus jelenlétét.

Április 19-én hozták nyilvánosságra, hogy az XV. kerületi Erdőkerülő Nyugdíjasház egyik dolgozója is megfertőződött. Müller Cecília azt is jelezte, hogy április 20-án a fent felsoroltakon kívül további négy budapesti otthonban, Tökölön, Sződligeten, Mezőszilason, Győrben, Töltéstaván, Csákánydoroszlón, Bodajkon és Seregélyesen jelent meg a vírus az idősotthonokban. Egerben 3 lakó és egy dolgozó tesztje lett pozitív.

Április 21-én derült ki, hogy a XIII. kerületi Madridi úti hajléktalanszállón 23 ember fertőződött meg. Április 27-re már három szállón találtak fertőzötteket, köztük Oroszlányban is.

Április 24-re berobbant a járvány a tatabányai Szent Borbála Kórházban is, 14 dolgozó és 9 beteg fertőződött meg, egy orvos lélegeztetőgépre került, egy 41 éves beteghordó, Bohák Csaba pedig másnap életét vesztette. Magyarországon ő a járvány első egészségügyben dolgozó áldozata.

V. Naszályi Márta polgármester közösségi oldalán tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a 360 önkormányzati dolgozó közül 18-nál kimutatták a vírust, mindannyian tünetmentesek.

Megjelent a vírus Százhalombattán is: a Gondozóházban két lakónál és egy gondozónál azonosították a betegséget.

Április 25-re gócpont alakult ki a XI. kerületi Szent Imre Kórházban is; közel 100 beteg esetében mutatták ki a fertőzést, ezen felül legalább 20 alkalmazott is elkapta a betegséget. Megjelent a vírus a szegedi Vakok és Gyengénlátók intézetében is, ahol 31 lakónál és egy dolgozónál mutatták ki a fertőzést.

Április 27-én Verőcéről 6 embert szállítottak kórházba,, Hódmezővásárhelyen pedig korábban egy 15 hónapos kislány is átesett a betegségen.

Április 28-án hozták nyilvánosságra, hogy Zalaegerszegen két idősotthonban jelent meg a vírus. Az önkormányzati fenntartású intézményben 10 lakó és 5 gondozó fertőződött meg. Az állam által működtetett otthonban szintén vannak COVID-19 pozitív esetek.

Április 29-én vált nyilvánossá, hogy a MOL és az OTP Bank korábban több ezer koronavírus tesztet végeztetett el; előbbinél két, utóbbinál 50 fertőzöttet találtak.

Május 11-re már 32 otthonban találtak fertőzötteket; A Pesti úti idősotthonban május 11-ig összesen 305 lakó és 26 gondozó fertőződött meg, míg a Rózsa utcai otthonban jelenleg 75 fertőzött van, 55 gondozott és 20 dolgozó. A kamaraerdei otthonban 41 fertőzött lakó és 12 érintett dolgozó van. A zuglói Olajág Idősotthon 51 lakója és 14 dolgozója fertőzött.

A Rupphegyi otthonban, a Kútvölgyi úton és a Bánk bán utcai otthonban egy-egy lakó fertőződött meg.  

Adatok

Időrendben

Járványügyi sajátosság, hogy akiket új fertőzöttként regisztrálnak, azok a személyek nem feltétlenül a nyilvántartásba vételük napján betegedtek meg, míg a halálesetek és a gyógyulások napját konkrétabban lehet meghatározni.

Összesítő

Dátum	Aktív fertőzött	Elhunyt	Gyógyult	Összesen	Aktív fertőzöttek változása	Napi új elhunyt	Napi új gyógyult	Napi új fertőzött
2020‑03‑04	2	0	0	2	2	0	0	2
2020-03-05	4	0	0	4	2	0	0	2
2020-03-06	4	0	0	4	0	0	0	0
2020-03-07	5	0	0	5	1	0	0	1
2020-03-08	7	0	0	7	2	0	0	2
2020-03-09	9	0	0	9	2	0	0	2
2020-03-10	12	0	0	12	3	0	0	3
2020-03-11	13	0	0	13	1	0	0	1
2020-03-12	15	0	1	16	2	0	1	3
2020-03-13	18	0	1	19	3	0	0	3
2020-03-14	29	0	1	30	11	0	0	11
2020-03-15	30	1	1	32	1	1	0	2
2020-03-16	36	1	2	39	6	0	1	7
2020-03-17	47	1	2	50	11	0	0	11
2020-03-18	55	1	2	58	8	0	0	8
2020-03-19	70	1	2	73	15	0	0	15
2020-03-20	74	4	7	85	4	3	5	12
2020-03-21	92	4	7	103	18	0	0	18
2020-03-22	109	6	16	131	17	2	9	28
2020-03-23	138	8	21	167	29	2	5	36
2020-03-24	157	9	21	187	19	1	0	20
2020-03-25	195	10	21	226	38	1	0	39
2020-03-26	223	10	28	261	28	0	7	35
2020-03-27	256	10	34	300	33	0	6	39
2020-03-28	298	11	34	343	42	1	0	43
2020-03-29	361	13	34	408	63	2	0	65
2020-03-30	398	15	34	447	37	2	0	39
2020-03-31	439	16	37	492	41	1	3	45
Dátum	Aktív fertőzött	Elhunyt	Gyógyult	Összesen	Aktív fertőzöttek változása	Napi új elhunyt	Napi új gyógyult	Napi új fertőzött
2020-04-01	465	20	40	525	26	4	3	33
2020-04-02	522	21	42	585	57	1	2	60
2020-04-03	554	26	43	623	32	5	1	38
2020-04-04	588	32	58	678	34	6	15	55
2020-04-05	633	34	66	733	45	2	8	55
2020-04-06	639	38	67	744	6	4	1	11
2020-04-07	699	47	71	817	60	9	4	73
2020-04-08	743	58	94	895	44	11	23	78
2020-04-09	818	66	96	980	75	8	2	85
2020-04-10	1001	77	112	1190	183	11	16	210
2020-04-11	1110	85	115	1310	109	8	3	120
2020-04-12	1193	99	118	1410	83	14	3	100
2020-04-13	1229	109	120	1458	36	10	2	48
2020-04-14	1268	122	122	1512	39	13	2	54
2020-04-15	1253	134	192	1579	-15	12	70	67
2020-04-16	1311	142	199	1652	58	8	7	73
2020-04-17	1400	156	207	1763	89	14	8	111
2020-04-18	1431	172	231	1834	31	16	24	71
2020-04-19	1477	189	250	1916	46	17	19	82
2020-04-20	1518	199	267	1984	41	10	17	68
2020-04-21	1598	213	287	2098	80	14	20	114
2020-04-22	1648	225	295	2168	50	12	8	70
2020-04-23	1655	239	390	2284	7	14	95	116
2020-04-24	1732	250	401	2383	77	11	11	99
2020-04-25	1723	262	458	2443	-9	12	57	60
2020-04-26	1743	272	485	2500	20	10	27	57
2020-04-27	1805	280	498	2583	62	8	13	83
2020-04-28	1842	291	516	2649	37	11	18	66
2020-04-29	1891	300	536	2727	49	9	20	78
2020-04-30	1882	312	581	2775	-9	12	45	48
Dátum	Aktív fertőzött	Elhunyt	Gyógyult	Összesen	Aktív fertőzöttek változása	Napi új elhunyt	Napi új gyógyult	Napi új fertőzött
2020-05-01	1931	323	609	2863	49	11	28	88
2020-05-02	1982	335	625	2942	51	12	16	79
2020-05-03	2029	340	629	2998	47	5	4	56
2020-05-04	2054	351	630	3035	25	11	1	37
2020-05-05	1993	363	709	3065	-61	12	79	30
2020-05-06	1979	373	759	3111	-14	10	50	46
2020-05-07	1966	383	801	3150	-13	10	42	39
2020-05-08	1921	392	865	3178	-45	9	64	28
2020-05-09	1904	405	904	3213	-17	13	39	35
2020-05-10	1917	413	933	3263	13	8	29	50
2020-05-11	1905	421	958	3284	-12	8	25	21

Eloszlás megyék szerint

A megyei adatokat 2020. április 1-től kezdve közlik. A táblázat az adott megyéhez (illetve a fővároshoz) sorolt azonosított fertőzöttek számát mutatja, beleszámítva a már meggyógyult és az elhunyt személyeket is.

Dátum	BKK	BAR	BÉK	BAZ	BUD	CSO	FEJ	GYMS	HAJ	HEV	JNSZ	KOM	NÓG	PES	SOM	SZSZB	TOL	VAS	VESZ	ZAL	Össz.
2020‑04‑01	8	19	3	6	232	17	13	26	9	3	5	12	5	98	11	25	7	9	10	7	525
2020-04-02	15	19	3	6	243	21	18	28	10	3	7	13	6	122	11	27	7	9	10	7	585
2020-04-03	17	21	4	6	261	23	21	28	11	3	8	15	7	124	12	28	7	9	10	8	623
2020-04-04	18	21	6	6	291	25	21	33	13	3	7	14	8	134	12	28	7	11	10	10	678
2020-04-05	19	23	8	7	313	30	24	34	14	3	8	14	10	142	15	28	10	11	10	10	733
2020-04-06	19	23	8	7	317	32	24	34	15	4	8	14	10	142	15	28	12	11	10	11	744
2020-04-07	19	23	9	7	345	32	39	36	15	4	10	15	11	153	16	34	13	12	13	11	817
2020-04-08	19	23	10	7	387	40	49	37	15	4	10	15	12	164	17	36	13	12	14	11	895
2020-04-09	19	23	11	10	428	40	55	37	15	4	11	17	12	183	17	36	13	12	18	19	980
2020-04-10	21	28	11	10	580	42	72	43	17	5	12	17	12	194	17	37	13	13	23	23	1190
2020-04-11	22	29	11	13	655	44	82	44	17	8	13	20	17	199	18	37	13	14	28	26	1310
2020-04-12	22	29	11	44	669	45	93	60	18	9	14	20	18	215	20	38	13	14	30	28	1410
2020-04-13	22	29	11	45	703	47	102	61	18	9	14	20	19	214	20	38	13	14	31	28	1458
2020-04-14	22	29	12	45	732	51	106	61	19	11	15	20	19	220	21	40	13	14	32	30	1512
2020-04-15	22	29	12	48	770	52	114	61	19	12	15	20	19	234	21	41	13	14	32	31	1579
2020-04-16	22	32	12	50	805	52	122	62	19	13	16	21	19	249	21	42	14	14	34	33	1652
2020-04-17	22	33	12	52	883	54	128	63	19	13	17	23	20	259	21	43	14	14	36	37	1763
2020-04-18	23	33	13	52	929	55	141	63	19	13	18	25	20	264	21	43	14	14	37	37	1834
2020-04-19	23	33	13	52	971	57	146	63	19	13	19	32	22	278	23	43	14	14	41	40	1916
2020-04-20	23	33	13	53	1002	57	159	64	19	13	19	43	22	286	24	43	14	14	43	40	1984
2020-04-21	23	34	13	53	1082	57	175	64	21	14	19	48	23	293	24	44	14	14	43	40	2098
2020-04-22	23	35	13	53	1113	57	181	75	22	14	19	48	23	305	24	43	15	15	48	42	2168
2020-04-23	23	33	13	53	1173	57	213	72	21	14	19	64	23	317	24	43	16	14	50	42	2284
2020-04-24	23	33	13	54	1221	60	240	74	22	15	20	67	23	329	24	43	16	14	50	42	2383
2020-04-25	23	33	13	59	1247	63	246	74	23	16	20	70	23	339	24	44	16	14	52	44	2443
2020-04-26	23	33	13	62	1274	63	251	75	23	16	21	72	23	350	24	45	16	14	54	48	2500
2020-04-27	23	33	14	62	1286	86	263	76	23	16	21	87	23	352	24	45	16	14	54	65	2583
2020-04-28	23	33	14	62	1305	89	265	77	23	17	22	92	23	358	24	47	16	14	56	89	2649
2020-04-29	23	34	14	63	1347	96	269	77	23	17	22	93	24	368	25	47	17	14	56	98	2727
2020-04-30	23	34	15	63	1368	97	271	77	23	17	22	101	24	375	26	47	17	14	58	103	2775
Dátum	BKK	BAR	BÉK	BAZ	BUD	CSO	FEJ	GYMS	HAJ	HEV	JNSZ	KOM	NÓG	PES	SOM	SZSZB	TOL	VAS	VESZ	ZAL	Össz.
2020-05-01	23	34	16	64	1408	97	296	78	23	17	22	110	24	380	27	47	17	14	58	108	2863
2020-05-02	23	35	16	65	1448	98	298	79	23	17	22	121	24	394	28	47	17	14	58	115	2942
2020-05-03	23	36	16	65	1473	101	300	79	23	17	22	132	24	400	28	47	17	14	58	123	2998
2020-05-04	23	36	16	65	1484	101	304	79	23	17	22	137	24	401	28	47	17	14	58	139	3035
2020-05-05	23	36	17	65	1503	101	306	81	23	17	23	141	24	402	28	47	17	14	58	139	3065
2020-05-06	23	36	17	65	1528	101	310	81	23	17	23	148	25	410	28	47	17	14	58	140	3111
2020-05-07	23	36	17	65	1544	102	312	81	23	17	23	157	25	414	28	47	17	14	58	147	3150
2020-05-08	23	36	17	65	1552	105	312	82	23	17	23	162	25	420	28	47	17	14	59	151	3178
2020-05-09	23	36	17	63	1562	106	317	82	23	16	23	166	25	424	28	47	17	14	60	164	3213
2020-05-10	23	36	17	63	1579	106	333	83	23	16	23	168	25	434	28	47	17	14	60	168	3263
2020-05-11	23	36	17	64	1587	107	333	83	23	16	23	173	25	438	28	47	17	14	60	170	3284

Grafikonok

A gyógyultak, a fertőzött állapotban levők és az elhunytak napi száma:

Magyarországi összes regisztrált fertőzött, gyógyult, elhunyt, illetve az aktív fertőzöttek száma:

Magyarországi összes regisztrált fertőzött, gyógyult, elhunyt, illetve az aktív fertőzöttek száma.

A COVID–19 világjárvány magyarországi napi új regisztrált fertőzötteinek száma:

Az elhunytak neme és életkora

Utolsó frissítés: 2020. május 11.

Forrás: Elhunytak. Koronavírus.gov.hu

Az elhunytak átlagos életkora: 77,7 év. A Magyarországon készülő statisztikákban koronavírus általi halálozásnak számítanak minden olyan esetet, amikor egy beteg (függetlenül attól, hogy más betegsége is volt) koronavírustesztje pozitív lesz, és meghal. Sok országban másként számolnak (például csak azokat számolják, akik egyértelműen a vírus miatt vesztették életüket), ezért az egyes országok halálozási arányai összehasonlíthatatlanok egymással.

Életkori csoport	Elhunyt férfi	Elhunyt nő	Összesen
0–9	0	0	0
10–19	0	0	0
20–29	0	0	0
30–39	2	1	3
40–49	3	5	8
50–59	12	3	15
60–69	40	24	64
70–79	72	58	130
80–89	70	81	151
90–99	14	36	50
100–	0	0	0
Összesen	213	208	421

Magyarország és a szomszédos országok fertőzöttsége

• 
  Ausztria fertőzöttsége
• 
  Szlovákia fertőzöttsége
• 
  Ukrajna fertőzöttsége
• Románia fertőzöttsége
  Románia fertőzöttsége

• 
  Magyarország fertőzöttsége

• 
  Szlovénia fertőzöttsége
• 
  Horvátország fertőzöttsége
• 
  Szerbia fertőzöttsége

Intézkedések

2020 januárjának végén hozták létre a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzset, amelynek vezetője Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, további tagjai pedig Müller Cecília országos tisztifőorvos, Papp Károly, a Belügyminisztérium közbiztonsági főigazgatója, Balogh János országos rendőrfőkapitány, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Terrorelhárítási Központ, a Dél-Pesti Centrumkórház, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ és az Országos Mentőszolgálat főigazgatói. A törzs azonnal nyilvánosságra hozta a járvány elleni védekezés céljából megalkotott akciótervét. Amikor később bizonyítottan megjelent a fertőzés az országban, bejelentették, hogy az operatív törzs innentől kezdve naponta, délben ülésezik.

Február elsején Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) szóvivője bejelentette, hogy a büntetésvégrehajtási szervezet debreceni és sátoraljaújhelyi, fogvatartottakat alkalmazó üzemében megkezdődött az egészségügyi védőmaszkok tömeges gyártása. Napi 12 órás munkával 20 000 darab maszkot készítenek el naponta, amelyet az ország különböző pontjain található raktárakban helyeztek el, illetve folyamatosan szállították ki a háziorvosok számára.

Még mielőtt az első iráni fertőzött diákot megtalálták volna, Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója bejelentette: Magyarország határozatlan időre felfüggeszti az illegális bevándorlók beengedését a tranzitzónába, mivel állítása szerint az oda érkezők jelentős része a COVID–19 járvány egyik gócpontjából, Iránból vagy Iránon keresztül érkezik, ezért fennáll a fertőzésveszély.

Március 6-án úgy döntöttek, Magyarország innentől kezdve nem ad ki vízumot iráni állampolgárok számára, valamint azt is elrendelték, hogy a járvány elleni védőfelszereléseket mostantól csak az operatív törzs engedélyével lehet külföldre vinni, hogy ne alakuljon ki hiány belőlük Magyarországon.

Március 7-én, amikor az ismert fertőzöttek száma 5 volt, bejelentették, az operatív törzs ajánlására, biztonsági okokból nem fogják megtartani a március 15-i központi állami ünnepséget. Ugyanilyen okból Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is bejelentette, nem tartják meg a városházi ünnepi rendezvényt sem. Ugyanígy döntött több nagyváros, köztük Székesfehérvár, Szeged, Kaposvár és Miskolc is, emellett elhalasztották a március 18–19-re tervezett műegyetemi állásbörzét is.

Az Országos Mentőszolgálat minden megyében és a fővárosban újabb kocsikat állított szolgálatba az esetlegesen megnövekedő szükséglet kielégítésére. A Dél-pesti Centrumkórház Szent László telephelyén 145 ágyat szabadítottak fel, hozzátéve: a telephely kapacitása 81 kórterem 189 ággyal. Ha a kórház kapacitása kimerülne, akkor szerte az ország területén lévő, elkülönítésre alkalmas kórházakba szállítják a karanténban őrizendő személyeket. Március 8-ától az összes fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szociális intézményében látogatási tilalmat rendeltek el.

Az operatív törzs azt is javasolta, szüneteltessék a Milánó és Budapest, valamint a Milánó és Debrecen közötti repülőjáratokat, mivel a járvány európai gócpontja Észak-Olaszországban található. Március 9-étől ez életbe is lépett: a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér nem fogad több észak-olasz járatot.

A budapesti tömegközlekedésben sűrítették a fertőtlenítéseket, az első ajtós felszállást pedig felfüggesztették, hogy megszűnjenek a tumultusok. Március 13-ától Miskolcon is felfüggesztették az első ajtós felszállást.

Március 11-ei közleményében az Országos Vérellátó Szolgálat tudatta: 30 napra kizárnak minden olyan személyt a véradásból, aki február 5-e után külföldön járt. Ezen a napon megjelent a 41/2020. (III. 11.) kormányrendelet, a hatályos jogszabály az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről rendelkezett.

A pandémia magyarországi kezelése során számos esetben szükség volt hatósági házi karantén elrendelésére is. A kiadott rendelet szerint a potenciálisan fertőzött, de tünetmentes személy két hétig köteles az otthonában tartózkodni és vendéget sem fogadhat. A Fővárosi Önkormányzat március 14-ei döntése értelmében március 16-ától leállt az óvodai és bölcsődei ellátás. Bezárt a Fővárosi Állat- és Növénykert, továbbá az összes fürdő. Szintén 16-ától 100 forintos áron lesz használható a MOL Bubi közbringarendszer, illetve életbe lépett az első ajtós felszállási rend megszűnése.

A budapesti járművek vezetőkabinjának környezetét a COVID–19 járvány során, a vezetők egészségének védelme érdekében lezárták

Március 19-én Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és az általa vezetett munkacsoport elfogadta és kidolgozta a korábban bejelentett gazdasági intézkedések alapjául szolgáló javaslatokat a gazdaság újraindításáért.

Március 24-én, a védekezés tizenharmadik napján, a csak külföldön beszerezhető arcmaszkok és a védekezéshez szükséges egyéb eszközök hiányának pótlásában áttörés történt, Orbán Viktor Facebook oldalán jelentette be, hogy „befutott a keleti portyázók újabb szállítmánya. Több mint 3 millió maszk, 100 ezer teszt, 86 lélegeztetőgép Kínából.” Ugyanezen a napon elkészült a Nyelvtudományi Intézet által elkészített koronavírus-tájékoztató jelnyelven és cigány nyelven is, az Országos Mentőszolgálat számára.

Március 25-én áttörés történt a védekezéshez szükséges fertőtlenítőszer kialakult átmeneti hiányának megszüntetésében, amikor bejelentették, hogy a magyar tulajdonú MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.(Mol) óriásvállalat almásfüzitői telepe megkezdte a Mol Hygi elnevezésű, egyelőre 2 literes, újrahasznosítható műanyagból készült flakonban elérhető fertőtlenítőszereinek gyártását, a fertőtlenítőszert eljuttatja a kiskereskedelmi forgalomba is, és az állandóan nyitva tartó Mol kutaknál is elérhetőek lesznek. Ugyanezen a napon elkészült a budapesti Szent László Kórház udvarán az a sátorrendszer, amelyet a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ szakállománya debreceni, hódmezővásárhelyi és szolnoki katonákkal kiegészülve épített fel. Az ideiglenes sátrak használhatóak a betegek előosztályozására, lehetővé teszik, hogy a koronavírus fertőzésben megbetegedett súlyos betegek a lehető legrövidebb időn belül a legoptimálisabbnak számító gyógyító helyre kerülhessenek.

Április 6-tól országszerte ingyenessé vált a parkolás minden közterületen. Az indoklás szerint a döntés célja, hogy kevesebben használják a fertőzésveszélyt magában hordozó tömegközlekedést.

Az országos veszélyhelyzet kihirdetése

A kijárási korlátozásról tájékoztató hirdetőoszlop Budapesten, a Kossuth térnél 2020. április 3-án.

Turistáktól és járókelőktől mentes Kossuth tér a kijárási korlátozás alatt, 2020. április 3-án.

Március 11-én Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy a Kormány döntött az országos veszélyhelyzet bevezetéséről. Az egyetemeken felfüggesztik az oktatást (távoktatásra állnak át), a négy legfertőzöttebb országból (Kína, Irán, Olaszország és Dél-Korea) senki nem jöhet be Magyarországra, csak a magyar állampolgárok. A kormánytisztviselők és az államtitkárok csak miniszteri engedéllyel utazhatnak. A szlovén és az osztrák határon visszaáll az ellenőrzés, ezekből az országokból nem érkezhetnek vonatok, buszok és repülők az országba. Az utazási tilalom területéről hazatérő magyaroknak automatikusan 14 nap karantén lesz kötelező. A zárt térben tartandó, legalább 100 fős rendezvények, köztük például a színházi előadások megtartása tilos, az 500 főnél nagyobb kültéri sporteseményeket zárt kapuk mögött tarthatják meg. Felfüggesztésre került a „Határtalanul” program és a magyar diákok külföldi nyelvtanulási programja is. Mivel úgy vélik, a vírus kifejezetten az idősekre veszélyes, a gyerekekre nem, ezért az iskolákban egyelőre nem szünetel az oktatás, az óvodák és bölcsődék esetében pedig az önkormányzatok dönthetnek, hogy vezetnek-e be korlátozó intézkedéseket. Gulyás elmondta, ha lesz rá ok, az iskolákat is bezárják.

Hozzátette, ezek visszavonásig lesznek érvényesek, előre láthatólag hónapokig is fennmaradhatnak. A miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a rendelkezések „pillanatnyilag visszavonásig érvényesek, nem látjuk meddig szükséges fenntartani ezeket az intézkedéseket, de konszenzus van arról hogy nem hetekről, hanem hónapokról beszélhetünk.”

A „40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet Veszélyhelyzet kihirdetéséről” a Magyar Közlöny 2020. március 11-én a 39. számában jelent meg. A Kormány a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelölte ki. A rendelet a kihirdetése napján 15 órakor lépett hatályba. A rendkívüli jogrend 15 napig tartható fent, utána a parlament jóváhagyására van szükség, hogy meghosszabíthassák azt.

A bejelentést követően az Emberi Erőforrások Minisztériuma levélben arra kérte az intézmények vezetőit, hogy minden iskolai programot mondjanak le, március 15-ei és más ünnepséget, tábort, erdei iskolát, külföldi utazást, osztálykirándulást, a Határtalanul! programot, az Erasmus és Erasmus+ programot, külföldi nyelvtanfolyamot, a testvériskolai látogatásokat is.

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy kárpótolja-e az állam a moziüzemeltetőket, Gulyás Gergely azt válaszolta a keletkezett kár megosztásáról, hogy „a lex Rhodia nevű régi jogelv szerint a közös érdekből okozott kárt közösen is kell viselni.” Március 13-án, pénteken reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy az iskolák bezárása nem indokolt, részben azért, mert a gyerekek elhelyezéséről a szülőknek kéne gondoskodniuk, a tanárokat fizetés nélküli szabadságra kéne küldeni. Egy magyar munkaügyi portál szerint a miniszterelnök kijelentése azonban a hatályos jogszabályokkal ellentétes. Miután azonban pénteken az összes parlamenti frakció (kormánypártok és ellenzék egyaránt) az iskolák bezárása mellett foglalt állást, a miniszterelnök még aznap este bejelentette, hogy hétfőtől bezár az összes oktatási intézmény. Tíz területen állítottak fel akciócsoportokat, többek között (mint később kiderült, Kiskunhalason) egy ideiglenes konténerkórházat is létrehoznak a járvány idejére. Ötödik országként Izraelt is felvették arra a listára, ahonnan nem léphetnek be külföldiek Magyarország területére.

Miután elrendelték, hogy március 16-tól kezdve bezárják az iskolákat és tantermen kívüli digitális munkarend lesz bevezetve, az Oktatási Hivatal március 14-én déluán közreadta az első módszerani ajánlását. 14-én jelent meg a rendelet, amely a bíróságokon rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el.

Március 16-án az országgyűlésben napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor újabb intézkedéseket ismertetett. Éjféltől az összes nem magyar állampolgár előtt lezárják a határokat, és minden rendezvényt betiltanak. Az éttermek és a kávézók csak 15 óráig lehetnek nyitva.

Március 27-én hirdették ki, hogy másnaptól április 11-ig kijárási korlátozások lépnek életbe az egész ország területén. Mindenki csak alapos indokkal (például munkavégzés, vásárlás) tartózkodhat lakóhelyén kívül, az üzletekben pedig 9 és 12 óra között csak a 65 év felettiek vásárolhatnak, máskor csak a legfeljebb 65 évesek.

Március 30-tól a kórházak élére úgynevezett kórházparancsnokok kerültek, akik fő feladata az, hogy segítsék az intézmények készlet- és erőforrás-gazdálkodását. Orvosszakmai kérdésekben sem döntéseket nem hozhatnak, sem javaslatokat nem tehetnek.

Április 16-án 11 iráni állampolgár hagyta el az országot, közülük nyolcan önként, hárman hatósági kitoloncolás keretében. Néhány nappal később újabb három iráninak kellett távoznia. Köztük vannak azok is, akik korábban rendbontó viselkedéssel megsértették a karantén szabályait. Az egyik iráni diák szerint csak egyszer tört ki „kisebb zűrzavar” az egyik kórteremben, és szerinte indulatuk érthető volt. Mint mondta, a diákok egyikének pozitív lett a teszteredménye, de az orvos megtiltotta, hogy elmondja ezt társainak, akikkel egy szobában van. Amikor ezt mégis megtudták a szobatársai, „kiakadtak” és számon kérték az orvost, amiért nem tájékoztatta őket.

Gazdasági intézkedések a vészhelyzet következtében

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a koronavírus hatásai kapcsán a kormánynak a gazdaság valós igényére kell reagálnia, ehhez még várják a kereskedelmi és iparkamara összesítését. Március 18-án a kora délutáni órákban Orbán Viktor ismét néhány fontos bejelentést tett a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. Ezt azonban nem az erre fenntartott kommunikációs eszközökön keresztül, hanem a saját Facebook-oldalán tette meg. Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus miatt nehéz helyzetbe kerülő emberek és gazdasági szereplőkkel kapcsolatban meghozott első döntésekről tájékoztatott:

• Minden magánszemély és vállalkozás március 18. huszonnégy órakor fennálló hitelének tőke- és kamatfizetési kötelezettsége az év végéig felfüggesztésre kerül. A törlesztési moratórium lejárta után a hiteleket tovább kell fizetni. A bankok a moratórium alatt kamatot számolhatnak fel a tartozásra, ezáltal a teljes visszafizetendő összeg növekedhet, ugyanakkor a havi törlesztő összege nem változhat 2021-től sem. Ez a gyakorlatban a hitel futamidejének a meghosszabbodását jelenti.
• A rövidlejáratú vállalkozási hitelek június 30-ig meghosszabbításra kerülnek.
• A 2020. március 19-től felvett lakossági fogyasztási hitelek THM-ét a Kormány a 5,9%-ban (jegybanki alapkamat plusz 5 százalékpont) maximalizálja az év végéig. A maximalizált THM nem vonatkozik a jelzáloghitelekre.
• A Kormány június 30-ig a turizmus, a vendéglátás, a szórakoztatás, a sport, a kultúra és a személyszállítás területén a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljesen elengedi, míg a munkavállalók esetében nyugdíjjárulékot nem kell fizetni, és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken.
• A KATA szerint adózó taxisok átalányfizetési kötelezettsége alól június 30-ig mentesülnek.
• A fenti ágazatokban a helyiségek bérleti szerződését nem lehet felmondani, a bérleti díjat nem lehet megemelni.
• Június 30-ig a turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kell megfizetni.
• A munkavállalási szabályok rugalmasabbak lesznek, hogy a munkaadók és a munkavállalók könnyebben megegyezésre jussanak.

Bezárt bolt a járvány idején, a veszélyhelyzet az idegenforgalom mellett a kereskedelemnek is jelentős veszteségeket okozott

Március 19-én a Magyar Közlönyben megjelentek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozott azonnali intézkedések rendeletei. Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Bankszövetség (MBSZ) képviselőivel egyeztetett a magánszemélyek és a vállalkozások 2020. március 17-ig megkötött hiteleinek tőke- és kamatfizetési kötelezettségének felfüggesztéséről.

A miniszterelnök már a járvány kezdeti szakaszában kijelentette, hogy a 2020-as és a 2021-es költségvetést teljesen újra kell tervezni. Április elején több olyan intézkedést jelentettek be, amelyek során nagy mennyiségű pénzt csoportosítanak át, illetve vonnak el más szektoroktól a járvány elleni védekezés és a gazdaság újraindításának céljára. A különböző minisztériumoktól 1345 millárd forint került átcsoportosításra, míg az összes pártnak járó támogatás fele, a multinacionális láncok kereskedelmi adója, a pénzügyi szektortól elvont 55 milliárd forint és a gépjárműadó eredetileg az önkormányzatoknak szánt része kerül ide.

A biztonsági intézkedések enyhítése

Azzal párhuzamosan, hogy számos európai országban április második felétől kezdve (a gazdasági károk mérséklése érdekében) enyhíteni kezdték a korábban meghozott szigorú korlátozásokat, május 4-én Magyarországon is megkezdődött az enyhítés. Mivel a fertőzöttek és az elhunytak száma Budapesten és Pest megyében volt a legmagasabb, ezért itt megmaradtak a korábbi korlátozások, de az ország többi részén megszűnt a kijárási korlátozás, kinyithattak a vendéglők és kávézók teraszai, megtarthatókká váltak esküvők és temetések, és újra lehetővé vált sportesemények megrendezése, igaz, csak nézők nélkül.

Kritikák, vitás ügyek

A megszokottól eltérő járványügyi helyzet és annak kezelése miatt, a megbetegedésekkel kapcsolatos szövődmények kialakulásának függvényében az intenzív ellátókapacitásokra többlet igény jelentkezett, ezért az új, nagyrészt ismeretlen egészségügyi, társadalmi problémák számtalan kritikus véleményt generáltak országszerte. A járvány kapcsán kialakult kritikák elsősorban a védőeszközök (például szájmaszk, arcmaszk, részecskeszűrő maszk) elégtelen számát és a kormányzat, valamint a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs kommunikációit érintették. Vélemények szerint hiányos és egymásnak ellentmondó információk hangoztak el fertőzésről, tesztekről, valamint a rendelkezésre álló egészségügyi eszközökről és személyzetről, de arra is volt eset, hogy a Magyar Orvosi Kamara javaslatait politikai akciónak minősítette Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, aki egy újságírói kérdésre is kioktatással válaszolt. Ezen kívül az Operatív Törzs demográfiai adatokat sem hozott nyilvánosságra a járvány okozta fertőzések eloszlásáról, szemben más országokkal. Kritika érte azt a járványmegelőzési intézkedést is, hogy az addig élő sajtótajékoztatóikat a fertőzés lehetősége miatt, videókonferenciára cserélte az Operatív Törzs, amitől viszont nehezebb lett kérdésekre választ kapni. Kritikus vélemények jelentek meg azért is, mert időkímélés céljából egy újságíró csak egy kérdést tehetett fel. Főleg egészségügyben dolgozók kritizálták kezdetben a szájmaszkok és egyéb orvosi védőeszközök elégtelen számát is, ami miatt fertőzésveszélybe kerülnek az orvosok, ápolók és gyógyszerészek. Orbán Viktor miniszterelnök március 20-i rádióinterjújában tagadta ezt, mert szerinte elég védőeszköz áll rendelkezésre. Közben a megvásárolható arcmaszkok árát is a sokszorosára emelte néhány piaci szereplő a járvány árfelhajtó hatására. Volt olyan önkormányzat, például az újbudai, amelyik saját költségén vett arcmaszkokat, László Imre ellenzéki polgármester szerint ugyanis Orbán nyilatkozatával ellentétben nincs elegendő maszk. Néhány nappal ezen események után Kínából több millió maszk és több tízezer védőruha érkezett Magyarországra, amelyeket elsőként az egészségügyi dolgozók körében osztottak szét. A kormány százezres nagyságrendben küldött szájmaszkokat Magyarországon kívüli rászorulóknak, elsősorban a határon túl élő magyar szervezeteknek, illetve néhány balkáni országba és a Vatikánba is 50 000 darabot, az idős papok, valamint a Pápai Német-Magyar Kollégiumban szolgálatot teljesítők számára. Parlamenti felszólalásában az ellenzéki Szabó Tímea bírálta ezt az adományozási gyakorlatot. Később erre válaszul, több határon túli magyar szervezet is bírálta Szabó Tímeát. A szakképzési intézetek tanulói közel 100 000 maszkot készítettek: a kormányoldal szerint gyakorlatként, az ellenzék szerint azért, mert nekik a vizsgák idejére nem jutott a központilag beszerzett maszkokból.

Az országos vészhelyzet kihirdetésével a települések polgármesterei jogosítványt kaptak a közösségük ügyeiben egy személyben eljárni, közgyűlési jóváhagyás nélkül is, ezt a járvány leküzdése érdekében megteremtett hasznos lehetőséget azonban, némelyik választott polgármester nem feltétlenül járványügyi intézkedések végrehajtására használta. Polics József, Komló fideszes polgármestere, aki egyedül fogadta el a városi költségvetést, majd döntött arról, hogy a veszélyhelyzet végéig megvonja az ellenzéki többségű képviselők tiszteletdíját. Ács Rezső, Szekszárd fideszes polgármestere szintén egymaga fogadta el a települése költségvetését, majd visszaállította korábbi fideszes kabinetjét. A XI. kerület DK-s polgármestere, László Imre ugyanekkor egy parkolási és egy médiacéget alapított a testület megkerülésével, Karácsony Gergely pedig megemelte több fővárosi cég vezetőjének fizetését.

A március 22-én benyújtott koronavírus pandémia elleni védekezés miatt megszületett törvényjavaslat több civil jogvédő szervezet szerint nem felel meg a különleges jogrenddel szemben támasztott demokratikus és az Alaptörvényből is következő követelményeknek.

A március 16-tól bevezetett tantermen kívüli digitális munkarend, vagyis az otthontanulás kapcsán felmerült probléma, hogy a mélyszegénységben élő családoknak legtöbbször se pénzük, se tudásuk nincs a megfelelő informatikai eszközök megvásárlására és használatára, ami tovább növelheti az amúgy is meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket. Itt a tananyag papír alapú eljuttatása merült fel megoldásként.

Rovó László orvosprofesszor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, valamint a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója annak ellenére nem vonult önként otthoni önkéntes karanténba, hogy a szintén fertőzött Ausztriából utazott haza, csak az után, hogy produkálta a fertőzés tüneteit. A közben eltelt időben a rektor bejárt az általa vezetett klinikára, sokakkal találkozott, ráadásul még operált is, miközben rektorként az egyetemi Coronavirus Ügyi Operatív Bizottságot is vezeti, amely a klinikák és egyetemi intézmények védelmi intézkedéseit hivatott meghatározni és azokat betartatni. A rektor később közleményt adott ki, amiben elismerte a történteket, de arról is beszámolt, hogy március 8-án jött haza, amikor még nem volt a vészhelyzet kihírdetve, és Ausztria sem számított járvány súlytotta térségnek, valamint hogy nem tapasztalt magán semmit, így az sem zárható ki, hogy még belföldön lett fertőzött. Az eset után a Rektori Hivatal és a klinika dolgozóira is vizsgálat, majd minden valószínűség szerint karantén vár. A Magyar Orvosi Kamara jelezte, hogy etikai eljárást indít Rovóval szemben, mert közleményük szerint a rektor felelőtlen viselkedése számos egészségügyi dolgozót kivon az ellátási rendszerből pont a járvány idején.

A március 23-án parlament elé került járvány-ellenes törvényt az ellenzék a benne lévő szerintük visszaélésre alkalmas joglehetőségek miatt kritizálta, ezért azt nem is támogatták. A házi karantént hátrahagyva ment be az ülésnapra B. Nagy László fideszes képviselő, aki azért vonult el, mert együtt koszorúzott március 15-én Rovó László rektorral. B. Nagy szerint „a parlamentben kötelező megjelenni, nem tehetem meg, hogy ezekben az időkben kivonjam magam a korlátozott parlamenti működésből.” Hozzátette, hogy nem hatósági karanténból távozott, önként vonult karanténba, és „nem ment közel senkihez”. A Fidesz-frakció szerint is fontos volt B. Nagy megjelenése az országgyűlésben. Amennyiben sok képviselő megbetegedne a járvány során, az Alkotmánybíróság bármikor felülvizsgálhatja a vészhelyzet alatti megszavazott különleges rendeleteket, ezt az alapvető jogok biztosa indítványozhatja, vagy az országgyűlési képviselők egynegyede. Ugyanekkor kritika ért két ellenzéki (Momentumos) önkormányzati képviselőt is: egyikük Olaszországból való hazatérése után nem vonult önkéntes karanténba, hanem részt vett az önkormányzati munkában és a Paksi Atomerőműbe is bement, másikuk Brüsszelből hazatérve vett részt Magyarországon több rendezvényen.

Szél Bernadett közgazdász végzettségű ellenzéki képviselő az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon ajánlását kritizálta, amit a tisztifőorvos is kommunikált, amelyben úgy fogalmazott, hogy csak az viseljen maszkot, aki beteg. Szél a Columbia Egyetem kutatóinak megállapításaira hivatkozott, akik szerint a január 23-án elrendelt utazási korlátozások előtt a kínai fertőzöttek 86%-a tünetmentes volt, és így észrevétlenül is képesek voltak fertőzni. Kezdettől vita targya volt, hogy hogyan és mikor teszteljenek embereket a koronavírusra, valamint hogy ki és mikor viseljen szájmaszkot, amit szintén nem egyértelműen kommunikáltak, azt pedig egy átlagember nehezen tudja megállapítani mikortól is számít betegnek. Korabban úgy nyilatkozott az Operatív Törzs, hogy a teszt nem ad teljeskörű bizonyosságot a fertőzésre és nem akadályozza a terjedést sem. Ehelyett a személyes higiénia fontosságát emelték ki. A WHO ajánlását magáévá tevő Operatív Törzs és a nemzetközi szervezet szakmai véleményét figyelmen kívül hagyó Magyar Orvosi Kamara szakmai véleménye, később is homlokegyenest szemben állt egymással a szájmaszk viselésének kérdésében. A lakosság kénytelen volt a külföldi tapasztalatok alapján vagy a magyar újságírók és más egészségügyi szakértők véleményére hagyatkozni a fontos kérdésben. Április vége felé kezdett a kormányzat és az Operatív Törzs is a tesztelés mellett állást foglalni, hogy monitorozni lehessen a vírus terjedését és fertőzését.

A 2020. március 30-án elfogadott koronavírus-törvényt leginkább amiatt kritizálták, mert az a kormányzat számára a kormányrendeletekkel történő kormányzást időhatár nélkül teszi lehetővé, ezen kívül számos olyan törvénytervezet is belekerült, melyeknek semmi köze a járványügyi védekezéshez. Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azonban megvizsgálta a törvényt, és megállapította, hogy az nem ellentétes az európai uniós joggal.

Felháborodást váltott ki az a rendelkezés is, miszerint április 15-ig (a „legrosszabb forgatókönyvre” felkészülve) fel kellett szabadítani a kórházi ágyak 60%-át a járvány esetleges jövőbeli betegei számára, mert ehhez számos, addig kórházban ápolt beteg hazaküldésére volt szükség. Az operatív törzs azt hangsúlyozta, hogy akinek a hazaküldése egészségkárosodást okozna, az maradhat a kórházban, és az, hogy kit küldenek haza, orvosszakmai megállapításokon alapuló döntés lesz, mégis volt olyan eset, amikor az orvosi vélemény kielégítő állapotúnak mondott egy beteget, aki hazaküldése után elhunyt, több esetben pedig valóban rászorult embereket küldtek el. A betegek otthoni ellátására lehetne kérni segítséget az önkormányzatoktól, például otthonápolást, vagy palliatív ellátást, ám nagy valószínűséggel most ezek sincsenek erre a helyzetre felkészülve és erőforráshiánnyal küzdenek. Ugyanakkor volt olyan intézményigazgató is, aki azt mondta: jobb is, ha a krónikus belosztályokon fekvő idősek a járvány alatt inkább nem maradnak a kórházak többágyas szobáiban. Más vélemények szerint ekkora ágyszámfelszabadítás és az Orbán Viktor által említett 7-8000 lélegeztetőgép nem indokolt, inkább a politikai kommunikáció része. Sérelmezték azt is, hogy az ágyfelszabadítás kalkulációját nem transzparensen hajtották végre, hanem csak bejelentették végrehajtandó feladatként, ami mögött hozzánemértés is állhat. Az Eötvös Károly Intézet állásfoglalása szerint a miniszteri rendelet alkotmányellenes, mert az élethez, az emberi méltósághoz, vagy az egészségügyi ellátáshoz való jogot sérti, és noha ezen jogok sérülése alapvető morális problémákba is ütközik, Kásler Miklós miniszternek nem is lett volna joga így rendelkezni a hatályos magyarországi törvények alapján.

Kritika érte a kormányzat munkahelyteremtésre vonatkozó elképzeléseit is, miután a járvány következtében rengeteg ember elveszítette az állását. A legfontosabb kritika arra irányult, hogy a munkanélküliek állami támogatása az EU országai között Magyarországon a legrövidebb idejű – három hónap – és ez is meglehetősen alacsony, ugyanakkor a kormányzat ezt nem is kívánta megváltoztatni, mondván ők a „munkaalapú társadalomban” hisznek, nem a „segélyezésben” és hogy „annyi munkahelyet fognak teremteni, amennyit a vírus elpusztított”. Az a vállalás is elhangzott reszükről, miszerint három hónap múlva „nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ne kapna állásajánlatot munkáltatótól vagy az államtól”. Érintettek és kormánytól független szakértők viszont bizonytalannak és kivitelezhetetlennek tekintették az optimista szólamok mögött vélelmezett terveket, amelyek valószínűleg a közmunkát jelenthetik. Arra is rámutattak, hogy a sokaknak eddig sem sok segítséget jelentő járulékrendszer mellett a sok, hirtelen munkahelyét elvesztő ember mentálisan is megsínyli az elbocsátásokat, akik közül többen elveszíthetik albérletüket vagy feketén kénytelenek dolgozni, ezért az államnak igenis dolga lenne az ellátórendszer fejlesztése, hogy a rászorulók több ideig magasabb vásárlóértékű támogatáshoz jussanak, amíg nem sikerül ismét elhelyezkedniük. Közben elérhetetlenné váltak a foglalkoztatást érintő statisztikai adatok.

Egy felmérés szerint a megkérdezett vidékiek 79, a budapestiek 68%-a inkább egyetértett az országszerte ingyenessé tett parkolással, azonban voltak olyanok, akik részéről kritika érte az ingyenes parkolást is, ugyanis szerintük a döntés a tömegközlekedést igénybe vevők számát nem mindenhol csökkentette, ugyanakkor az autóforgalom elsősorban Budapest belső kerületeiben, és néhány vidéki nagyvárosban 10-15%-kal megnövekedett (néhány budapesti városrészben 50 %-kal), és ez a nem elégséges számú parkolóhely miatt komoly gondokat okozott.

Kásler Miklós egészségügyi miniszter rendelete alapján május 4-én hétfőn újraindult az egészségügyi ellátás. A rendelet szerint a páciensek csak telefonos egyeztetés és negatív koronavírus-teszt birtokában látogathatják a rendeléseket, az intézményeknek pedig vedőeszközöket kell biztosítaniuk számukra. Azonban az egészségügyi dolgozók szerint kérdéses a páciensek tesztjeinek elvégzése, költségvonzatának és a védőeszközöknek a biztosítasa, miközben ők sem rendelkeznek továbbra sem elegendő számú védőfelszereléssel. Szerintük az operatív törzs által támogatott rendelkezéseket átgondolatlanul és túl gyorsan (egyetlen hétvége alatt) hozták meg. Több pácienst a teszt hiánya miatt elutasítottak, akiknek a feltételezések szerint a PCR-teszt kiértékelésének ideje alatt is súlyosbodhat az állapota. A kormány és az EMMI kommunikációja szerint a szakrendelők feladata a tesztek elvégzése. A szakrendelésekhez előírt PCR-teszteket pedig az NNK határozata alapján kijelölt laboratóriumok végzik. Ettől függetlenül a visszajelzések az orvosi ellátások további nehézségeiről szóltak.

Politikai csörtére is sor került a kormányzat és az ellenzéki főpolgármester, Karácsony Gergely között, miután egy fővárosi fenntartású, Pesti úti idősotthonban április elején nagy számban találtak fertőzötteket, akik közül később több mint 40-en elhunytak. A kormány képviselői az eset kapcsán többször is a főpolgármester „hanyagságát” igyekeztek kihangsúlyozni, a kormányzat pedig számos vizsgálatot is lefolytatott az intézményben, míg Karácsony felhívta a figyelmet, hogy a többi idősotthon és egészségügyi intézmény átfertőzöttségéről és ellenőrzéséről a kormányzat részéről alig valami hangzott el, ezen kívül tételesen cáfolta a vizsgálatok elmarasztaló megállapításait. Hozzátette azt is, hogy a kormány elhallgatja az egészségügyi dolgozók megfertőződöttségéről szóló adatokat, a Gulyás Gergely által tartott Kormányinfón és az operatív törzs tájékoztatóin viszont többször elhangzott, hogy a fertőzött személyek közül hányan vagy milyen arányban találhatók egészségügyi dolgozók. A Pesti úti otthon ügyében a kormánypárti politikusok többször hangoztatták, hogy nem volt jelen orvos az intézményben. Karácsony hazugsággal vádolta a kormányt, a kormány szerint viszont Karácsony hazudott.

Civil és közösségi kezdeményezések

Idős emberek számára készített felhívás egy kaposvári társasházban

Már a járvány kezdeti szakaszában egyre több járványügyi szakember hangoztatta, hogy a betegség terjedését legjobban úgy lehet lassítani, ha minden egyes állampolgár minél kevesebbet tartózkodik közösségekben, ha teheti, otthon marad egész nap, akár heteken át. A „Maradj otthon!” felhívást a közismert hírességektől kezdve az „egyszerű emberekig” egyre többen terjesztették, főként a világhálós közösségi oldalakon. Otthon maradásra bíztató „karanténdalokat” írt például Kovács András Péter, FankaDeli,, a Fatal Error, a Csík zenekar, a KFT, Nagy Feró, Csík János és a Republic is. Online koncertet adott a Tankcsapda,, és alakult egy úgynevezett karanténszínház is. Március 21-én indult újra a Maradj Otthon! Fesztivál, amelyhez számos előadó csatlakozott.

Több városban önkéntes csoportok szerveződtek, amelyek tagjai olyan, többnyire fiatal emberekből állnak, akik vállalták, hogy segítenek az otthonukba bezárkózott idős embereknek vásárolni illetve gyógyszereiket kiváltani.

Egy közösségi oldalon szerveződött csoport kezdeményezésére minden nap este 8 órakor a mozgalomhoz csatlakozó személyek erkélyükre vagy például házuk ablakába kiállva tapsolni kezdenek, hogy így fejezzék ki nagyrabecsülésüket és bíztatásukat az egészségügyben és a szociális ellátásban az ezekben a hetekben megnövekedett tehertétel mellett dolgozó emberek irányába. Egy alkalommal több száz taxis gyűlt össze a budapesti Hősök terén, ahol dudálással nyilvánítottak köszönetet az egészségügyi dolgozóknak.

A HWSW informatikai hírportál programozói versenyt hirdetett, amelyen több kategóriában kell majd elkészíteni a versenyfeladatokat:

• Ments életeket!
• Ments meg közösségeket!
• Ments meg vállalkozásokat!
• Mentsd meg az oktatást!

Hatásai

Sport

A veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése szinte minden sportrendezvényt érintett, ugyanis kimondták: tilos 100 fősnél nagyobb beltéri, illetve 500 fősnél nagyobb kültéri rendezvényeket tartani az ország területén. Ennek következtében a labdarúgó-bajnokság soron következő, 25. fordulójának mérkőzéseit már zárt kapuk között kellett megrendezni. (Az 55 UEFA-tagállam bajnoksága közül már csak 6-ban rendeztek az ezt követő hétvégén mérkőzéseket, köztük volt az NB1 is.) Március 16-án született döntés arról, hogy a teljes bajnokságot felfüggesztik, még zárt kapus mérkőzések sem lesznek.

Március 11-én befejezettnek nyilvánították az elődöntőknél tartó és a magyar jégkorong bajnoki címről is döntő Erste Liga szezont, majd 13-án minden alacsonyabb osztályú és korosztályos bajnokságról is hasonló döntés született. A Magyar Kézilabda-szövetség március 14-től minden bajnokságot és kupasorozatot felfüggesztett, és ugyanezt a döntést hozta meg a Magyar Vízilabda-szövetség is. Szintén leállt Magyarországon a kosárlabda- és a röplabda-bajnokság, valamint elhalasztották a március végére tervezett magyar úszóbajnokságot is. Továbbá a Magyar Karate Szakszövetség versenynaptárába tartozó karate versenyeket ideiglenesen elhalasztották. Március 13-án lemondták a Giro d’Italia kerékpárverseny három magyarországi szakaszát, 17-én pedig májusról októberre halasztották a legrangosabb hazai verseny, a Tour de Hongrie időpontját.

Mivel Bulgáriában is vészhelyzetet hirdettek, ezért legalább március 29-ig tilos minden sportesemény megtartása Bulgáriában, emiatt a március 26-ra tervezett bolgár–magyar Európa-bajnoki pótselejtező labdarúgó-mérkőzés is halasztásra került. Március 16-án a Magyar Ökölvívó Szövetség a londoni olimpiai kvalifikációs tornán szereplő sportolók azonnali evakuálását jelentette be. Március 17-én a 2020-ra tervezett labdarúgó-Európa-bajnokságot, aminek egyik társházigazdája Magyarország lett volna, az UEFA egy évvel elhalasztotta. Ugyancsak későbbre halasztották a május 11–24 közöttre tervezett vizes Európa-bajnokságot is, aminek a budapesti Duna Aréna adott volna otthont. Április 9-én a Magyar Kézilabda Szövetség és a Magyar Röplabda Szövetség is úgy döntött, hogy befejezettnek tekinti a szezont és nem avatnak bajnokot.

Kapcsolódó szócikkek

• Koronavírus-törvény

További információk

• Koronavírus kisokos - Szakemberek által szerkesztett információk a koronavírusról
• Hivatalos kormányzati oldal: Koronavírus Magyarországon, koronavirus.gov.hu
• Koronavírus-térkép Európa, idokep.hu
• Nem hivatalos oldal: Magyarországi koronavírus térkép (adatok, friss információk, esetek), pandemia.hu
• Without Social Distancing VS With Social Distancing, corona.katapult-magazin.de
• Mire figyeljük maszk gyártásánál – Kérdések és válaszok
• Felmérés a Covid-19 hazai könnyűiparra gyakorolt hatásairól