Tranzitzóna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tranzitzóna egy összefoglaló elnevezés azon ellátóterületekre, illetve létesítményekre, amelyeket előbb Budapest területén a Fővárosi Önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI), majd később a magyar–szerb és magyar–horvát államhatár mentén a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) alakított ki az európai migrációs válság alatt 2015 augusztusától kezdődően, hogy az országba tömegesen érkező menekülteket, illetve migránsokat segítsék. A főváros területén kijelölt ideiglenes területek a három nagy fejpályaudvar (Keleti, Déli, és Nyugati pályaudvar) közelében voltak, ezen zónákban a Budapestre érkező migránsok találkozhattak egymással, alapvető orvosi felügyeletet élvezhettek, higiénés létesítményeket vehettek igénybe, valamint az itt tevékenykedő önkéntesek révén élelmiszerekhez, gyógyszerekhez és tisztálkodószerekhez juthattak, illetve tájékoztatást, fordítási segítséget is kaphattak a továbbutazás előtt. Ezeket a zónákat 2015 szeptemberében, a technikai határzár befejezése és a jogi határzár életbelépése miatti kihasználatlanság okán felszámolták. Ugyanakkor a határ mellett kialakított, Magyarország felől zárt tranzitzónákban az érkező személyeknek lehetőségük nyílt a menekültügyi eljárás rendezett körülmények között történő megindítására. A kihelyezett angol nyelvű információs táblákon a tranzitzónákat transit zone-ként nevezték meg.

Előzmények[szerkesztés]

2015 első felében jelentősen megnőtt a Magyarországra érkező migránsok száma. 2014-ben összesen 42 777 menedékkérelmet nyújtottak be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz (BÁH),[1] ez a szám 2015 első felében átlépte az 57 ezret.[2] Július közepéig 78 ezren lépték át az országhatárt illegálisan, közülük 77 600-an Szerbia felől érkeztek.[3] 2015. augusztus 10-én a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Végh Zsuzsanna, a BÁH főigazgatója azt nyilatkozta, hogy 110 ezerre nőtt a Magyarországon menedéket kérők száma, valamint a nemzetközi adatokban is 70%-os volt a növekedés az év első felében.[4] Ekkor a befogadóállomásokon 4000-4500-an voltak, amely a duplája volt a férőhelyek akkori számának.[4]

2015. július 31-én a Magyar Nemzet megkeresésére Tarlós István főpolgármester azt nyilatkozta, hogy a főváros intézkedési tervet készít a „naponta több ezrével érkező menekültek, illetve illegális bevándorlók” miatt, amelyről akkor már megkezdődtek az egyeztetések az érintett állami és önkormányzati, valamint civil és karitatív szervezetekkel.[5] Ez az akcióterv részletesen előírta, hogy melyik fővárosi szervezetnek mi volt a teendője a kialakult helyzet kapcsán. Az egyeztetésben részt vett a Belügyminisztérium, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., a Fővárosi Vízművek Zrt., a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., a MÁV, valamint a BKV is.[5] Ekkor a Fővárosi Vízművek már két hete jelen volt a Nyugati, illetve a Keleti pályaudvarnál, hogy vizet osszon,[5] illetve civil szervezetek és független önkéntesek már hetek óta segítettek a menekültek és migránsok által frekventált helyszíneken. Tarlós szerint a legsúlyosabb a kialakult köztisztasági helyzet volt, példaként említette azt az autóbuszt, amelyet fertőtleníteni kellett, miután azzal migránsok egy csoportját szállították kórházba fertőzés gyanújával.[5] A főpolgármester kijelentette, hogy a lehető legkorábbra, szeptember 2-ra összehívja a Fővárosi Közgyűlés tanácskozását, ahol önálló napirendi pont volt az „illegális bevándorlók ügye”.[5]

Budapesti tranzitzónák[szerkesztés]

Fővárosi tranzitzónák
HelyBudapest
Építési adatok
Építés éve2015 augusztusa
Lebontás éve2015 szeptembere
Lebontás okakihasználatlanság
Típusideiglenes infrastruktúra
KivitelezőFővárosi Önkormányzat
SablonWikidataSegítség

Helyszínek[szerkesztés]

Tranzitzóna a Keleti Pályaudvarnál

Budapesten összesen három tranzitzóna működött, egy a Keleti pályaudvarnál (a Baross téri aluljáróban), egy a Déli pályaudvarnál (az aluljáró Vérmező felé eső részében), egy pedig a Nyugati pályaudvarnál (a közeli, volt MÁV-területen).

Szolgáltatások[szerkesztés]

A fővárosi tranzitzónák célja a FÖRI egyik illetékese szerint az volt, hogy „a menekülők kevésbé legyenek jelen a zónákon kívüli területeken, illetve hogy emberségesebb körülmények között várhassák ki a továbbutazást”.[6] Ugyanakkor a zónák igénybevétele önkéntes alapon történt, sem a rendőrség, sem a közterület-felügyelet, sem más szervezet emberei nem kényszerítettek senkit, hogy a tranzitzónákat használja.

A tranzitzónák szolgáltatásai, infrastruktúrája a következők voltak:

Határmenti tranzitzónák[szerkesztés]

Helyszínek[szerkesztés]

Szolgáltatások[szerkesztés]

Fogadtatás[szerkesztés]

A Keleti pályaudvar melletti tranzitzónát az első napon mintegy 600 migráns vette igénybe.[6]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső linkek[szerkesztés]