Kirgizisztán

Kirgiz Köztársaság
Кыргыз Республикасы (kirgiz) Кыргызская республика (orosz)
Kirgizisztán zászlaja Kirgizisztán címere
Nemzeti himnusz: Ак мөңгүлүү аска (Ak möñgülüü aska)
Fővárosa	Biskek
é. sz. 42° 52′, k. h. 74° 36′42.866666666667, 74.6
Legnagyobb város	Biskek
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Szooronbaj Dzseenbekov
Miniszterelnök	Muhammetkali Abulgazijev
Hivatalos nyelv	kirgiz, orosz
Függetlenség	Szovjetuniótól
Kikiáltása	1991. augusztus 31.
Elismerése	1991. december 25.
Tagság	Lista EBESZ, ENSZ, FÁK, IMF, WTO, SCO, KBESZ
Népesség
Népszámlálás szerint	6 694 200 fő (2021)
Rangsorban	112
Becsült	5 824 000 fő (2014. június)
Rangsorban	112
Népsűrűség	27,4 fő/km²
GDP	2010 (forrás: IMF)
Összes	5,122 milliárd USD PPP: 12,746 milliárd dollár
Egy főre jutó	940,9 USD PPP: 2341,2 dollár
HDI (2009)	0,710 (120) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	199 951 km²
Rangsorban	86
Víz	4,08%
Időzóna	Kirgiz zónaidő (UTC+6)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Kirgiz szom (KGS)
Nemzetközi gépkocsijel	KS
Hívószám	996
Segélyhívó telefonszám	101 102 103 161
Internet TLD	.kg
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Kirgiz Köztársaság témájú médiaállományokat.

Kirgizisztán közép-ázsiai ország. 1990 óta független, korábban a Szovjetunió egyik tagállama volt. Az országot Ázsia Svájcának is nevezik gyönyörű hegyvidékei miatt.

Földrajz

Fekvése

Délkeleten Kína, délnyugaton Tádzsikisztán, nyugaton Üzbegisztán, északon Kazahsztán határolja. Területébe beékelődik a Ferganai-medence, amelynek nagyobb része Üzbegisztánhoz tartozik, de a völgy felső része Kirgizisztán területe. Itt az országhatár igen bonyolult futású, több enklávé és exklávé alakult ki.

Domborzat

Kirgizisztán teljes területe hegyvidék. Északon a Kirgiz-hegység, középen és keleten a Tien-san, délen a Turkesztáni-hegység, illetve az Alaj-hegység vonulatai foglalják el az ország területét. Az ország legmagasabb pontja a Győzelem-csúcs, 7439 méter.

Vízrajz

Legjelentősebb folyója a Narin, fő tava az Iszik-köl. Jó közelítéssel mondható, hogy Kirgizisztán területe lefolyástalan, vagyis vizei nem jutnak el a tengerbe. Az Iszik-köl maga is lefolyástalan tó, a Narin pedig a Szir-darja felső folyása, így vízvidéke az Aral-tó vízgyűjtő területéhez tartozik.

Térképen

Biskek

Os

Dzsalalabad

Iszik-köl

Karakol

T i e n - s a n

A l a j

Ü z b e g i s z t á n

F e r g á n a

K a z a h s z t á n

T ü r k m e n i s z t á n

T a d z s i k i s z t á n

K í n a

Narin

Kirgiz-hegység

Almati

K a z a h s z t á n

Taskent

Tokmok

Tien-san

Kirgizisztán domborzati térképe

• 
  Politikai térkép
• 
  Domborzati térkép
• 
  Éghajlati térkép Köppen osztályozásán (angol)
• 
  Jeti-Ögüz sziklaformái Iszik-köl tartományban
• 
  Az Iszik-köl-tó déli partja

Éghajlat

Ezen a hegyvidéken is nagyban függ az éghajlat a tengerszint feletti magasságtól. A Fergana-völgy éghajlata szubtrópusi, nyáron forró. Efölött a hegyek lejtőinek éghajlata száraz kontinentális, a magas hegyeké pedig magashegyi.

Élővilág, természetvédelem

Kirgizisztánban is kiépültek a természetvédelem intézményei.

Nagyítás

Tájkép vadlovakkal

Nemzeti park

Képek Ala-Arcsa Nemzeti Park egy része Barskoön-vízesés, Issyk Kul tartomány Karakol-völgy, Tien San

• Ala-Arcsa Nemzeti Park - a főváros, Biskek közelében egy magashegyi kanyon.

Történelem

A középkori város, Balaszagun egy maradványa a Burana torony.

Korai történet

A legújabb történelmi felfedezések szerint a kirgizek történetét i.e. 201-ig lehet visszavezetni. A régi kirgizek Szibéria központjában a Jenyiszej felső völgyében éltek. 7-12. századi kínai és muszlim források a kirgizeket vörös, sőt szőke hajú népként írják le zöld vagy kék szemmel.

A kirgiz állam legnagyobb kiterjedését akkor érte el, amikor 840-ben leverte az ujgur kánságot. Ezután a kirgizek gyors ütemben a Tien-san hegységhez vándoroltak, ahol a következő kétszáz évben is fenntartották dominanciájukat. A 12. században a kirgiz dominancia területe az Altajra és a Szajánra korlátozódott a mongol terjeszkedés következtében. Amikor a 13. században kialakult a Mongol Birodalom, a kirgizek délre vonultak.

Az orosz befolyás kora

A 19. század elején a mai Kirgizisztán déli része a Kokandi Kánság része volt. Ennek területét, amit a oroszok Kirgíziának neveztek, 1876-ban csatolták az Orosz Birodalomhoz. Az oroszoknak számos, a cári hatalom ellen irányuló lázadással kellett szembenézni és sok kirgiz inkább elvonult a Pamírba és Afganisztánba. Az 1916-os közép-ázsiai felkelés leverése után sokan Kínába menekültek. Mivel a régió etnikai csoportjait akkor (és ma is) megosztják az országhatárok, továbbá akkoriban a határok könnyen átjárhatóak és kevéssé szabályozottak voltak, megszokott dolognak számított, hogy az emberek ide-oda mozogtak a hegyeken át, attól függően, hogy éppen hol volt könnyebb az élet; hol esett több eső a legelőkre vagy a kormányzat elnyomása hol volt elviselhetőbb.

Szovjet időszak

A szovjethatalmat 1919-ben vezették be a régióban. A terület kezdetben az Turkesztáni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság része volt. Ennek megszüntetésekor, 1924. október 14-én alakították meg a Kara-Kirgiz Autonóm Területet a mai Kirgizisztánéval megegyező területen. Az autonóm terület elnevezése 1925. május 25-én Kirgiz autonóm terület lett, 1926. február elsején pedig autonómiájának kiterjesztésével átszervezték Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá. Az 1936. december 5-én elfogadott új ("sztálini") alkotmány alapján az autonóm köztársaság kivált Oroszországból, és a Szovjetunió önálló szövetségi tagköztársasága lett Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság néven.

A húszas években Kirgizisztánban jelentékeny mértékben fejlődött a kultúra, a közoktatás és a társadalmi élet. Az írástudás kiterjedt, kialakították a standardizált kirgiz irodalmi nyelvet, a 30-as években azonban a szovjet rendszeren belüli nagyorosz nacionalizmus erősödésével az önálló kulturális fejlődés folyamata lelassult. A Sztálin halála utáni évtizedekben a nemzeti fejlődés tovább folytatódott, és a Szovjetunió széthullásakor Kirgizia nemzetállamként vált önállóvá, bár a kirgizek mellett jelentős kisebbségek is lakták.

A glasznoszty kezdeti évei kevéssé hatottak Kirgizisztánban. Azonban a köztársasági sajtó mégis valamivel liberálisabb hangot ütött meg. A nem hivatalos politikai csoportok tiltottak maradtak.

1990 júniusában az Osi területen etnikai összetűzés robbant ki az üzbégek és a tádzsikok között. A tömeges erőszak nyomán rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat hirdettek. A rend nem állt helyre augusztusig.

Az 1990-es évek elején jelentős változások következtek be Kirgizisztánban. A Kirgizisztáni Demokratikus Mozgalom számottevő politikai erővé vált a parlamentben. A Kirgiz Tudományos Akadémia liberális elnökét, Aszkar Akajevet 1990 októberében beválasztották az elnökségbe. A következő év januárjában Akajev új kormányzati struktúrát vezetett be, ennek részeként fiatalabb, reformpárti politikusokat nevezett ki a kormányzat posztjaira.

1990 decemberében a Legfelsőbb Tanács megszavazta, hogy a köztársaság új neve Kirgizisztán Köztársaság legyen. (1993-ban Kirgiz Köztársaság lett.) 1991 februárjában a köztársaság fővárosa, Frunze, visszakapta forradalom előtti nevét Biskek. E kozmetikai változások ellenére a gazdasági realitás a Szovjetuniótól való elszakadás ellen szólt. A Szovjetunió fennmaradásáról szóló népszavazáson 1991 márciusában a szavazók 88,7%-a egy megújított Szovjetunió fenntartására szavazott.

1991. augusztus 19-én, amikor Moszkvában az Állam Megmentésének Bizottsága vette át a hatalmat, Akajevet leváltották posztjáról Kirgizisztánban. Amikor a puccs a következő héten összeomlott, Akajev és German Kuznyecov alelnök bejelentette kilépését a Szovjetunió Kommunista Pártjából. Ezt követően a Kirgiz Legfelsőbb Tanács 1991. augusztus 31-én kikiáltotta a Szovjetuniótól való függetlenséget.

Függetlenség

1991 októberén Akajevet ellenjelölt nélkül, a szavazatok 95%-ával választották meg köztársasági elnökké. December 21-én Kirgizisztán négy másik közép-ázsiai köztársasággal együtt belépett az újonnan alapított Független Államok Közösségébe. 1992-ben Kirgizisztán tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.

A 2005 márciusi tulipános forradalom után Akajev elnök kénytelen volt lemondani április 4-én. Ellenzéki vezetők koalíciója alakított kormányt, a köztársasági elnök Kurmanbek Bakijev lett, a miniszterelnök Feliksz Kulov. A fővárosban fosztogattak a szavazás idején.

Azóta is hiányzik a politikai stabilitás. A politikai irányzatok egy része a szervezett bűnözéssel szövetkezett a hatalom megszerzése érdekében. A 75 tagú parlament 2005 márciusában megválasztott tagjai közül hármat meggyilkoltak, egy további tagot 2006 május 10-én gyilkoltak meg, röviddel azután hogy meggyilkolt testvére halála miatt tartott időközi választáson győzött. Mind a négy embert úgy tartották számon, mint aki szoros kapcsolatokat tart illegális üzleti vállalkozásokkal.

Kirgizisztán előtt álló jelenlegi feladatok: az állami tulajdonú vállalatok magánosítása, a demokrácia és a politikai szabadságjogok kiterjesztése, az etnikumok közötti viszony javítása, a terrorizmus elleni harc.

2007 decemberi választások

2007 során Kurmanbek Bakijev elnök az ország alkotmányát sorozatosan módosította. December 16-ra előrehozott választásokat íratott ki, feltehetőleg hatalmának megszilárdítása reményében. Politológusok a választásokat megelőzően arra számítottak, hogy az államfő pártja, az Ak Zsol szerzi meg a legtöbb szavazatot. Több jel utalt arra, hogy a választások nem demokratikusan folytak: a választást megelőző két hétben a kirgiz központi választási bizottság a mérsékelt ellenzéki szociáldemokrata párt két vezető tagját törölte a jelöltek listájáról. A korábbi kirgizisztáni választásokat nemzetközi megfigyelők nem ismerték el demokratikusnak. Az ellenzék a választások során úgy fogalmazott, hogy „Tömegméretűek a szabálytalanságok”; mindkét ellenzéki párt azt állította, hogy több vidéki aktivistájukat megverték a szavazás előtt.

2010 áprilisi zavargások

2010. április 6-án súlyos kormányellenes tüntetések kezdődtek Talasz városában, ahol a tömeg elfoglalta a tartományi kormányzói hivatalt. A zavargások később több városra, köztük Biskekre is átterjedtek, és halálos áldozatokat követelő véres összecsapásokká fajultak. Április 7-én a zavargások során a kormány több tagját, így a belügyminisztert és az első miniszterelnök-helyettest is túszul ejtették és megverték; a kormányzat és a média számos épületét elfoglalták. Ugyanezen a napon Danyijar Uszenov kormányfő rendkívüli állapotot és kijárási tilalmat rendelt el az ország egész területére. A nap folyamán a tüntetők a fővárosban feldúlták a parlament épületét, és felgyújtották a főügyészség és az adóhatóság épületeit. Estére a kormány lemondott, az államfő – az előzetes, zavaros hírek szerint – repülőn hagyta el Biskeket, az ellenzék pedig koalíciós kormányt alakított. Április 8-án reggelre azonban kiderült, hogy Bakijev elnök Dzsalalabad városába menekült. A zavargások során 89 ember vesztette életét, a sebesültek száma pedig meghaladta az 500-at.

Bakijev még április folyamán elhagyta az országot és előbb Kazahsztánba, majd Fehéroroszországba menekült. Az év folyamán júniusban újabb etnikai alapú zavargások törtek ki az ország déli részén fekvő Osban a kirgizek és az üzbég, valamint tádzsik kisebbség között. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány katonai erővel állította helyre a rendet, a konfliktusnak 893 halálos áldozata volt és több ezren menekültek el a környékről a szomszédos Üzbegisztánba.

A 2010-es év folyamán az Ideiglenes Nemzeti Kormány új alkotmánytervezetet dolgozott ki, melynek elfogadása után Kirgizisztán parlamentáris köztársasággá alakult. A 2011. októberében tartott elnökválasztáson Almazbek Atambajevet választották meg, így ő az első kirgiz államfő, aki békés úton vette át a hatalmat, az ország függetlenségének 1991-es kikiáltása óta.

Szooronbaj Dzseenbekov, az ország államfője

Államszervezet és közigazgatás

Politikai pártok

• Kirgiz Demokratikus Mozgalom

Közigazgatási beosztás

Az ország 7 tartományból és 1 fővárosi területből áll.

Biskek Batken Csüi Dzsalalabad Narin Os Talasz Iszik-köl

Népesség

Képek Régi és új házak a fővárosban, Biskekben Os város Jurtában élő család az Iszik-köl (Iszik-tó) közelében Kirgiz lány Kirgiz férfiak Modern mecset, Milyanfan

Általános adatok

• Népességnövekedés: 1,32% (2006 becslés)
• Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 64 év, nők 72 év (2006 becslés)

Etnikai, nyelvi megoszlás

• Hivatalos nyelv: kirgiz, orosz
• Írásrendszer: cirill ábécé
• Népek: kirgiz 70,9%, üzbég 14,3%, orosz 7,7%, egyéb (dungan, ujgur, tádzsik, török, kazah, tatár, ukrán, koreai, német) (2009-es becslés )

Vallási megoszlás

• Vallások: szunnita muszlim 75%, orosz ortodox 20%, egyéb 5%

Gazdaság

Az Os-bazár egy része, Biskek

Képek A Toktogul vízerőmű Útszéli étkezde valutaváltóval, Biskek Kereskedők autói parkolnak a konténerekben működő bazárüzletek mögött Birkák legelnek Szong-Kul sztyeppéin Út Aksy körzetében

Általános adatok

A hegyvidéki ország gazdasági életét a mezőgazdaság (gyapot termesztés, nomád pásztorkodás) határozza meg. Jelentéktelen ipara is van (arany-, higany-, illetve urán-ércet bányásznak).

A kivitel fő mezőgazdasági terméke a gyapot, a gyapjú és a hús. A kibányászott ércek szinte teljes része exportra kerül. Az import energia-hordozókból, gépipari termékekből és élelmiszerekből áll.

Az elmúlt évtizedekben megnőtt az illegális kábítószer-termelés is.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Fő termények: gyapot, burgonya, zöldség, szőlő, gyümölcsök.

Ipar

Főbb iparágak: textilipar, élelmiszer-feldolgozás, cementgyártás, cipőgyártás, fűrészáru, hűtőszekrények, bútorok, elektromos motorok gyártása.

Bányászat: arany, ritkaföldfémek

Külkereskedelem

• Exporttermékek: gyapot, gyapjú, hús, dohány, arany, higany, urán, vízenergia, gépek, cipő
• Importtermékek: kőolaj, földgáz, műszaki eszközök, gépek, élelmiszer

Legfőbb kereskedelmi partnerek a 2016-os adatok alapján :

• Export: Svájc 44,9%, Kazahsztán 10,5%, Oroszország 10,1%, Üzbegisztán 8,7%, Törökország 6,2%, Kína 5,5%
• Import: Kína 37,8%, Oroszország 20,7%, Kazahsztán 16,4%, Törökország 4,9%

Kultúra

Képek Hagyományos zenészek, Karakol Egy idős férfi hagyományos öltözetben A nemzeti történelmi múzeum a fővárosban A nemzeti történelmi múzeum a fővárosban Nemez-szőnyegek A kanca fejése kumiszhoz Solymászat Karakol orosz ortodox temploma

Művészetek

Kirgizisztán kiterjedt kulturális és művészeti élettel rendelkezik, melynek elsődleges formája a népi kultúra és hagyományápolás, igen kiváló kapcsolatot ápol több magyarországi néptánccsoporttal, Erről tesz tanúbizonyságot az is, hogy 2018 nyarán a szekszárdi Bartina néptáncegyüttes is látogatást tesz az országban.

Írók, költők

• Csingiz Ajtmatov főleg orosz nyelven alkotó kirgiz író.
• Toktogul Szatülgan uulu (1864-1933) kirgiz költő.
• Togolok Moldo (1860–1942)

Turizmus

Isszik-Ata üdülőhely hőforrásainak egy medencéje

• Altyn Arasan hőforrás,
• Ala kul - tengerszem,
• Karakoltól délre fantasztikus kirándulóhelyek

Ünnepnapok

dátum	magyar név	kirgiz név	megjegyzés
Jan 1	Újév	Жаңы жыл
Jan 7	ortodox karácsony	Иса пайгамбардын туулган күнү	az ortodox keresztények ünneplik
Feb 23	A Vörös hadsereg Napja	Мекенди коргоочунун күнү	1918.
Mar 1	emléknap		emléknap azon tüntetőkre, akiket megöltek a kormányellenes tüntetések alatt 2002-ben
Mar 3	A Zászló Napja
Mar 8	Nemzetközi nőnap	Эл аралык аялдар күнү
Mar 21–23	Perzsa újév	Нооруз
Mar 24	A nemzeti forradalom napja		2005
Apr 7	Az áprilisi forradalom napja	Элдик Апрель революциясы күнү	2010 - második kirgiz forradalom
Maj 1	A munka ünnepe	Эмгек күнү
Maj 5	Az alkotmány napja	Кыргыз Республикасынын конституция күнү
Maj 9	A győzelem napja	Жеңиш күнү	A Nagy Honvédő Háború, a fasizmus elleni győzelem napja
Maj 29	A fegyeveres erők napja	Куралдуу күчтөрүнүн күнү	1992.
Aug 31	A függetlenség napja	Эгемендүүлүк күнү	1991.
Nov 7	Nagy októberi szocialista forradalom napja	Улуу Октябрь Социалисттик революциясынын күнү	mára felváltotta a День примирения и согласия (a megbékélés ünnepének napja)
változó	Orozo Ait	Орозо айт	muszlim ünnep
70 nappal az Orozo Ait után	Kurman Ait	Курман айт	muszlim ünnep

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kirgizisztán témájú médiaállományokat.

• Független idegenforgalom és a kultúra magazin
• Kirgizisztán.lap.hu (linkgyűjtemény)
• országinformációk