„Faludy György” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Élete: File: → Fájl: |
→További információk: Be: Szarvas István cikke. |
||
155. sor: | 155. sor: | ||
* [http://www.babelmatrix.org/index.php?page=authorPage&auth_id=602 Faludy György műfordításokban] Bábel Web Antológia] |
* [http://www.babelmatrix.org/index.php?page=authorPage&auth_id=602 Faludy György műfordításokban] Bábel Web Antológia] |
||
* [http://www.forrasfolyoirat.hu/0009/pomogats.html Faludy György kilencven esztendeje] Pomogáts Béla írása |
* [http://www.forrasfolyoirat.hu/0009/pomogats.html Faludy György kilencven esztendeje] Pomogáts Béla írása |
||
* [http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=42526 Szarvas István: Tíz éve, 2006 szeptember 1-jén hunyt el a költőfejedelem.] Hetedhéthatár, 2016. szeptember 1. |
|||
{{Újkori magyar irodalom}} |
{{Újkori magyar irodalom}} |
A lap 2016. szeptember 5., 15:52-kori változata
Faludy György | |
Bahget Iskander felvétele | |
Született | Leimdörfer György Bernát József 1910. szeptember 22. Budapest, Erzsébetváros |
Elhunyt | 2006. szeptember 1. (95 évesen) Budapest |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Szegő Zsuzsanna Kovács Fanni |
Foglalkozása | költő, műfordító, író |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
A Wikimédia Commons tartalmaz Faludy György témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Faludy György, szül. Leimdörfer György Bernát József,[2] angol nyelvterületen olykor George Faludy (Budapest, Erzsébetváros, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, író.
Élete
Budapesten született zsidó polgári családban. Édesapja Leimdörfer Jenő (más forrás szerint Leimdörfer Joachim (Chájim))[3] vegyész, édesanyja Bieringer Erzsébet Katalin volt.[m 1] 1928-ban érettségizett a fasori Evangélikus Főgimnáziumban, ezután a bécsi (1928–30), a berlini (1930–31), a párizsi (1932) és a grazi (1932–33) egyetemen tanult. 1933–34-ben katonai szolgálatot teljesített zászlósi rendfokozatban, amelytől később megfosztották. 1937-ben jelentette meg a Villon-átköltéseket, mely jó időre meghatározta pályáját.
1938-ban elhagyta Magyarországot. Erre többek között az kényszerítette, hogy úgy érezte, hazájának az a legrosszabb, ha a háborút a hitleri Németország nyeri meg, így a németek oldalán semmiképp sem akart volna harcolni. Párizsig menekült, itt találkozott többek között Arthur Koestlerrel és az emigráns magyar művészek közösségével. Később a német megszállás miatt innen is távozni kényszerült. Havas Endrével és Lorsy Ernővel együtt Marokkóba ment, majd az Amerikai Egyesült Államokba jutott, ahol a Szabad Magyar Mozgalom titkáraként és lapszerkesztőjeként tevékenykedett. Ezután három évig az amerikai hadseregben szolgált tisztként. Eközben húgát, aki itthon maradt, a nyilasok meggyilkolták.
1946-ban tért haza, a Népszavánál helyezkedett el. 1947-ben megjelent az Őszi harmat után című verseskötete, illetve a Villon balladák már a 14. kiadásnál tartottak. A rasszizmust megvetette, az ő vezetésével döntötték le 1947. április 26-áról 27-ére virradó éjjel Prohászka Ottokár Károlyi-kertbéli szobrát. A kommunista hatalom mégis kezdettől fogva ellenségesen viszonyult hozzá, további művei nem jelenhettek meg. 1949-ben hamis vádak alapján letartóztatták, s Gábori Györggyel és Egri Györggyel Kistarcsára internálták, majd a recski kényszermunkatáborba zárták. Az ÁVH börtöneiben, illetve a táborokban írt versei 1983-ban Münchenben jelenhettek meg Börtönversek 1949–1953 címmel. Szabadulása után fordításokkal kereste kenyerét, majd 1956-ban ismét elmenekült az országból.
Faludy György önéletrajzi regényében az ávós őrnagy beszéde jellemzi az 1953. szeptemberi szabadon bocsátások légkörét: „A Magyar Népköztársaság nevében bocsánatot kérek öntől azért az igazságtalanságért, jogtalanságért és méltatlanságért, melyet el kellett szenvednie. …figyelmeztetett, hogy a törvény hatévi fegyházbüntetést ír elő, amennyiben rabságunk körülményeiről, helyéről, okairól akár bármit is elárultunk. Azzal a jó tanáccsal szolgálhat, hogy a kérdezősködőket jelentsük fel, közvetlen hozzátartozóinknak pedig mondjuk, hogy tanulmányúton voltunk a Szovjetunióban.”[4]
Londonban települt le, ahol 1957-től az Irodalmi Újság szerkesztője volt. 1961–62-ben írta a Pokolbéli víg napjaim című önéletrajzi visszaemlékezéseit, eredetileg angolul (My Happy Days in Hell, 1962). A könyv 1987-ben jelent meg először Magyarországon az AB Független Kiadónál – a kommunista cenzúra által betiltott szamizdat kötetként. 1963 és 1967 között Firenzében és Máltán élt. 1967-ben költözött át Torontóba. Kanadában és az Egyesült Államokban különböző egyetemeken tartott előadást, miközben a Ötágú síp és a Magyarok Világlapja című lapok munkatársaként dolgozott. 1980-ban New Yorkban jelentek meg összegyűjtött versei. Közben Magyarországon betiltott költő volt, a könyvtárakban még a katalógusból is kiszedték azokat a cédulákat, amelyeken a neve szerepelt. Megjegyzendő azonban, hogy a pártállam idején kiadott A magyar irodalom története több helyen említi, sőt bővebben is tárgyalja és idéz tőle.[5]
1987-ben[6] hazatért, Budapesten telepedett le. A rendszerváltás után korábban szamizdatban terjedő műveit is ki lehetett adni. Új verskötetei és fordításai is megjelentek. Faludy 1994-ben a Kossuth-díjat is megkapta. 1998-ban alapító tagja volt a Digitális Irodalmi Akadémiának. Személyét többnyire érdeklődés övezte, bár 90 éves kora felett sem szűnt meg polgárpukkasztónak, meghökkentőnek lenni. Pokol tornácán című kötetének bemutatóját már nem érhette meg, a Kossuth-díjas költőt 2006. szeptember 1-jén, otthonában érte a halál.
Tiszteletére 2006. október 3-án, Torontóban, a közvetlenül az egykori ottani otthona melletti parkot hivatalosan is George Faludy Place-re keresztelték át. Bár az elnevezési procedúra még életében elkezdődött, a névadási ünnepségre időközben bekövetkezett halála miatt már nem tudott elutazni.
Magánélete
1953-ban feleségül vette Szegő Zsuzsanna újságírót, akivel már letartóztatása előtt kapcsolatban állt. Zsuzsa a Haladás c. lapnak írt cikkeket. Ennek az újságnak a szerkesztőségében találkoztak először. A házasságból egy gyerek született: András (Andrew Faludy, 1955–2010). A Haladás után írt a Világosságnak is, és később a Népszavánál kapott állást. 1963-ban felesége meghalt.
1966-ban Máltán ismerkedett meg a nála 28 évvel fiatalabb amerikai fiatalemberrel, Eric Johnsonnal, akivel ezután 36 éven keresztül éltek élettársi kapcsolatban.[7] Bár soha nem titkolta biszexualitását,[8] egy 2002-es tévés interjú, melyben erről vall, mégis csak halála után, 2006-ban került adásba.[9]
2002 júliusában vette feleségül Kovács Fannyt, aki 65 évvel volt fiatalabb nála. A párt a halál választotta el egymástól, a költő kis híján 96 éves korában.
Művei
1937-ben jelentek meg Villon-átköltései a Magyar Hírlapban.[10] Ezek profán szövegeit egyesek visszatérésnek tekintették Villon stílusához, mások csak közönségesnek tartották például Szabó Lőrinc fordításaihoz képest. Mivel egyetlen kiadó sem merte vállalni a kiadást, saját költségén jelentette meg a kötetet, amely nem várt sikert aratott, és még további negyven (részben szamizdat) kiadást ért meg.
- Heinrich Heine: Németország. Faludy György átköltésében. Kolozsvár, 1937, Korunk, 102 o.
- François Villon balladái. Bp., 1937, Officina, 96 o., 34. kiadás: Bp., 1988, Magyar Világ, 94 o.
- A pompeji strázsa. Versek. Bp., 1938, Officina
- Dicsértessék. Középkori himnuszok. Műfordítások. Bp., 1938, Singer és Wolfner, 96 o.
- Európai költők antológiája. Műfordítások. Bp., 1938, Cserépfalvi, 320 o.
- A felszabadultak az elnyomottakért. Emlékalbum a spanyol földalatti mozgalom támogatására. Bp., 1946, Szociáldemokrata Párt, 32 o.
- Őszi harmat után. Versek. Bp., 1947, Officina, 146 o.
- Rabelais Pantagruelje. Műfordítás. Bp., 1948, Cserépfalvi, 304 o.; 2. kiadás: Szeged, 1989, József Attila Tudományegyetem, 458 o.; Második rész: Bp., 1993, Magyar Világ, 326 o.
- Tragödie eines Volkes. Ungarns Freiheitskampf durch die Jahrhundert. Tatár Máriával, (Faludy Zsuzsával) és Pálóczi Horváth Györggyel. Wien 1957, Europa Verlag, 116 o. + 37 t.
- Emlékkönyv a rőt Bizáncról. Válogatott versek. London, 1961, Magyar Könyves Céh, 207 o.
- My Happy Days in Hell. [Önéletrajz.] Ford.: Kathleen Szász. London, 1962. Andre Deutsch, 470 o. (London 1963, 1987, New York, 1963, 1964, Toronto, 1985, Magyar: Bp. 1987, 1989, 1999)
- [németül:] Heitere Tage in der Hölle. Ford.: Hans Wagenseil. München, 1964, Rütten und Loening Verlag
- [dánul:] Myne lykkelige Dage i Helvede. Ford.: Lotte Eskelung, Koppenhága 1964. Forlaget Fremad, 392 o.
- [franciául:] Les beaux jours de l’enfer. Ford.: Gara László. Paris 1965. John Didier, 376 o.
- [magyarul:] Pokolbéli víg napjaim. Bp., 1987. AB Független (szamizdat), 544 o.; 2. kiadás: Bp., 1989, Magyar Világ
- Karoton. A Novel. Ford.: Flora Papastavrou. London, 1966, Eyre and Spottiswoode, 304 o.
- [ugyanez:] City of Splintered Gods. New York, 1966, William Morrow, 304 o.
- Erasmus of Rotterdam. Életrajz. Ford.: Eric Johnson. London, 1970, Eyre and Spottiswoode, 298 o.; New York 1971, 1974
- [németül:] Erasmus von Rotterdam. Ford.: Walter Seib és Waltraut Engel. Frankfurt am Main, 1973, Societäts Verlag, 290 o.; 1981, uo.
- Levelek az utókorhoz. [Versek.] Toronto, 1975, Institut Marsile Ficin, 206 o.
- Ballada a senki fiáról. Villon-átköltés. Andruskó Károly 48 fametszetével. Újvidék, 1975, Udruzjene Kolekcionare Jugoslavije, 61 o.
- East and West. Selected Poems. Ford.: John Robert Colombo. Toronto, 1978, Hounslow Press, 148 o.
- Faludy György összegyűjtött versei. New York, 1980, Püski Sándor, 635 o.
- Börtönversek. 1949–1952. Az ávó pincéjében és Recsken. München, 1983, Recski Szövetség, [lapszámozás nélkül]. Ugyanez 1950–1953, Bp., 1989, Magyar Világ, 93 o.
- Learn This Poem of Mine by Heart. Sixty Poems and One Speech by – –. Ford.: John Robert Colombo. Toronto, 1983, Hounslow Press, 128 o.
- Twelve Sonnets. Ford.: Robin Skelton. Victoria, British Columbia, 1983, Pharos Press, 24 o.
- Selected Poems of George Faludy. Ford.: Robin Skelton. Toronto, 1985, McClelland and Stewart, 232 o. Ugyanez: Athens, Georgia, USA, 1985, University of Georgia Press, 232 o.
- Ballad for Isabelle. Ford.: Robin Skelton. White Rock, British Columbia, 1985, White Rino Press
- Hullák, kamaszok, tücsökzene – Corpses, Brats and Cricket Music. Ford.: Robin Skelton. Vancouver 1987, Tanks, 67 [2] o.
- Faludy György–Eric Johnson: Notes from the Rainforest. Esszék. Toronto, 1988, Hounslow Press, 128 o.
Magyarul
- Jegyzetek az esőerdőből. Bp., 1991, Magyar Világ Kiadó, 208 o.
- Test és lélek. A világlíra 1400 gyöngyszeme. Műfordítások. Szerk.: Fóti Edit. Ill.: Kass János. Bp., 1988, Magyar Világ, 760 o.
- 200 szonett. Versek. Bp., 1990, Magyar Világ, 208 o.
- Erotikus versek. A világlíra 50 gyöngyszeme. Szerk.: Fóti Edit. Ill.: Karakas András. Bp., 1990. Magyar Világ, 72 o.
- Dobos az éjszakában. Válogatott versek. Szerk.: Fóti Edit. Bp., 1992, Magyar Világ, 320 o.
- Jegyzetek a kor margójára. Publicisztika. Bp., 1994, Magyar Világ, 206 o.
- 100 könnyű szonett. Bp., 1995, Magyar Világ [lapszám nélkül]
- Versek. Összegyűjtött versek. Bp., 1995, Magyar Világ, 848 o., 2001, Magyar Világ Kiadó 943 o.
- Vitorlán Kekovába. Versek. Bp., 1998, Magyar Világ, 80 o.
- Pokolbeli víg napjaim. Visszaemlékezés
- Bp., 1987, AB Független K.
- ISBN 963 7815 00 7 (Bp., 1989, Magyar Világ)
- ISBN 963 9075 07 8 (Bp., 1998, Magyar Világ)
- ISBN 963 9075 34 5 (Bp., 2005, cop. 1998, Magyar Világ)
- Pokolbeli napjaim után. ISBN 9639075094
- A Pokol tornácán. ISBN 9633699452
- Faludy tárlata: Limerickek. Glória kiadó, 2001
- A forradalom emlékezete (Faludy Zsuzsával közösen) ISBN 9633700337
- Heinrich Heine Válogatott versek Faludy György fordításában és Németország Faludy György átköltésében. Egy kötetben. Alexandra Kiadó, 2006
- Versek – Digitális Irodalmi Akadémia, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2011. – A hozzáférés ideje: 2012. augusztus 24.
Kitüntetései
- A Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje (1991)
- A Soros Alapítvány Életműdíja (1993)
- Nagy Imre-emlékplakett (1993)
- Kossuth-díj (1994)
- Budapest díszpolgára (1996)
- A MÚOSZ örökös tagja (1997)
- Joseph Pulitzer-emlékdíj (1998)
- Aranytoll (2000)
- Don Quijote-díj (2001)
- Obersovszky-emlékplakett (2002)
- Gundel művészeti díj (2002)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2002)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2006)
Különcségei
- Sosem viselt zoknit, miután 1947-ben Albert Einstein felhívta figyelmét a bokafix érelszorító veszélyére.[11]
Megjegyzések
- ↑ Faludy György születési anyakönyvi kivonatában az apa nevénél Leimdörfer Joákim, míg az anyáénál Biringer Erzsébet Katalin szerepel.
Jegyzetek
- ↑ a b LIBRIS, 2018. március 26. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
- ↑ Állami születési anyakönyv, Bp. VII. kerület, 1910/2392. folyószám, Budapest Fővárosi Levéltár, A263. mikrofilmtekercs. Forrás: [1] és Csiszár Gábor doktori disszertációja, 12. oldal, ELTE BTK, 2008
- ↑ Faludy és zsidósága I. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
- ↑ Faludy György: Pokolbéli víg napjaim, Budapest, Magyar Világ Kiadó, 1989 ISBN 963 7815 00 7 önéletrajz
- ↑ Béládi Miklós (szerk.): A magyar irodalom története 1945–1975 I–IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981–86. ISBN 963-05-3601-3, ISBN 963-05-4304-4, ISBN 963-05-4305-2, ISBN 963-05-2919-X
- ↑ [2]
- ↑ George Jonas. „Faludy és a szerelem”, terasz.hu
- ↑ Faludy György: Pokolbéli víg napjaim. [Budapest], 1989, Magyar Világ Kiadó, 119. p.
- ↑ „Faludy eltitkolt interjúja”, RTL Klub Online
- ↑ A népek olvasótégelye blog: [3] (2010. február 1.)
- ↑ http://www.lico-art.hu/media/archivum.php?cikk=64 Zoknifóbiája
Források
- Faludy György: Pokolbéli víg napjaim. [Budapest], [1989], Magyar Világ Kiadó. ISBN 963 7815 00 7
További információk
- Faludy György a PORT.hu-n (magyarul)
- Faludy György profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
- 95 éves Faludy György Múlt-kor.hu, 2005. szeptember 22.
- Index kultúr: Merényletet kíséreltek meg Faludy György ellen – Tóta W. Árpád
- A Kortárs Irodalmi Adattár oldala
- Ismertető a Sulinet oldalán
- At home with Homelessness, NY Resident (angolul)
- Kivonatok műveiből
- Meghalt Faludy György (Index.hu, 2006. szeptember 2.)
- A vagabundus – Faludy György (1910–2006) (Magyar Narancs, 2006. szeptember 14.)
- City of Toronto names public space in honour of Hungarian-Canadian poet George Faludy, October 3, 2006 (angolul)
- The Official Opening of George Faludy Place (angolul)
- Devecseri Gábor: Villon „Átköltése”, Nyugat 1937. 11. szám
- Petőcz András Faludy György halálára írt verse [4]
- Faludy György műfordításokban Bábel Web Antológia]
- Faludy György kilencven esztendeje Pomogáts Béla írása
- Szarvas István: Tíz éve, 2006 szeptember 1-jén hunyt el a költőfejedelem. Hetedhéthatár, 2016. szeptember 1.
- 1910-ben született személyek
- 2006-ban elhunyt személyek
- Magyar költők
- Magyar műfordítók
- Digitális Irodalmi Akadémia-tagok
- Politikai foglyok
- Zsidó származású magyarok
- Kossuth-díjasok
- Emigráns magyarok
- Budapest díszpolgárai
- A recski kényszermunkatábor foglyai
- Magyar LMBT költők, írók
- Aranytoll díjasok
- Gundel művészeti díjasok
- Joseph Pulitzer-emlékdíjasok
- Az 1956-os forradalom leverése miatt emigrált személyek
- Emigráns magyar irodalom
- Salvatore Quasimodo-emlékdíjasok
- Budapesten született személyek
- A kistarcsai internálótábor foglyai
- Nevet változtatott személyek
- Bebörtönzött művészek