„Gyurcsány Ferenc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Andante03 (vitalap | szerkesztései)
1 609 szerkesztés
a Visszavontam Tomeczek (vita) szerkesztését (oldid: 11996402) Ez most mi volt?
Visszavontam Andante03 (vita) szerkesztését (oldid: 12018794) mi lenne? Tagja még az MSZP-nek?
217. sor: 217. sor:
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (2006–2010)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (2006–2010)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (2010–2014)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (2010–2014)]]
[[Kategória:MSZMP-tagok]]
[[Kategória:Az MSZP korábbi tagjai]]
[[Kategória:Az MSZP korábbi tagjai]]
[[Kategória:Magyar bloggerek]]
[[Kategória:Magyar bloggerek]]

A lap 2012. július 16., 14:03-kori változata

Gyurcsány Ferenc
Fájl:Gyurcsany Ferenc 2010.jpg
A harmadik Magyar Köztársaság 6. miniszterelnöke
Hivatali idő
2004. szeptember 29. – 2009. április 14.
ElnökMádl Ferenc, Sólyom László
ElődMedgyessy Péter
UtódBajnai Gordon
A Magyar Köztársaság gyermek-, ifjúsági és sportminisztere
Hivatali idő
2003. május 18. – 2004. október 3.
ElődJánosi György
UtódGöncz Kinga (Ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterként)
Született1961. június 4. (62 éves)[1][2]
Pápa
PártMSZMP (1982–1989)
MSZP (2000–2011)
DK (2011 óta)
VálasztókerületOrszágos lista (MSZP)
HázastársaDobrev Klára
Foglalkozásközgazdász, általános iskolai tanár, politikus
Iskolái
DíjakKatolikus Izabella-rend nagykeresztje (2007)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurcsány Ferenc témájú médiaállományokat.

Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4. –) magyar politikus. 2004. szeptember 29-étől 2009. április 14-éig Magyarország miniszterelnöke, 2006-tól országgyűlési képviselő, 2007-től 2009-ig a Magyar Szocialista Párt, 2010-től pedig pártja Demokratikus Koalíció Platformjának,[3] majd az abból vezetésével 2011-ben alakult Demokratikus Koalíció pártnak az elnöke.[4]

Politikai pályafutását az 1980-as években a KISZ-ben kezdte, ahol a Központi Bizottság titkári posztjáig emelkedett, majd a 90-es években üzleti tevékenységet folytatott. 2000-ben belépett az MSZP-be, 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt.

2004-ben, a kormányzati ciklus közepén váltotta Medgyessy Pétert a miniszterelnöki székben. A 2006-os választáson pártja az SZDSZ-szel közösen ismét többséget szerzett, így újból miniszterelnökké választották. A rendszerváltás óta ő volt az első, aki hivatalban lévő miniszterelnökként választást nyert.

2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt elmondott beszéde, melyben nyíltan beszélt többek között politikai hazugságokról és a választók elől eltitkolt tényekről. Ezt tiltakozások, az MTV-székház ostroma, majd rendszeresen ismétlődő utcai zavargások követték, az ellenzék pedig a lemondását követelte. Gyurcsány ettől kezdve a legnépszerűtlenebb magyar kormányfővé vált a rendszerváltás óta.[5][6]

2009. március 21-én bejelentett távozási szándékát követően április 14-én konstruktív bizalmatlansági indítvány útján Bajnai Gordont választották helyette miniszterelnökké.[7][8] Március 28-án a pártelnökségről való lemondását is bejelentette, utóda Lendvai Ildikó lett.[9] Ezután az MSZP-hez köthető Táncsics Alapítvány kuratóriumának elnöke lett. A 2010-es választáson az MSZP országos listájának 4. helyéről került a parlamentbe.

Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta. 2010. október 22-én életre hívta az MSZP-n belüli Demokratikus Koalíció Platformot, majd erre építve 2011. október 22-én megalapította a Demokratikus Koalíció pártot,[4] melyhez vele együtt tíz képviselő csatlakozott a parlamentben, akik kiléptek az MSZP frakciójából. Önálló képviselőcsoportot terveztek létrehozni, amit azonban az új házszabály megakadályozott, Gyurcsány így a DK elnökeként és független országgyűlési képviselőként folytatta a politizálást.[10]

2012 áprilisában a Hír TV plágium gyanúját fogalmazta meg vele szemben.[11] A plágiumot azonban nem lehetett bizonyítani vagy cáfolni, mivel ehhez nem állnak rendelkezésre a bizonyítékok[12] és a szakdolgozat minden példánya eltűnt.[13]

Fiatalkora

Családja

Apai nagyapja, Gyurcsány Géza pénzügyőrtisztként dolgozott; apja, id. Gyurcsány Ferenc pedig ötévesen elvesztette szüleit; lecsúszott középosztálybeli családból származott, és rendezetlen életmódot élt. A Magyarok Világszövetsége által feltárt iratok szerint édesapját többször elítélték kisebb bűncselekmények elkövetéséért[14], gyakori és túlzott alkoholfogyasztása[15][16] és rendszertelen munkaviszonya pedig nehéz életkörülményeket teremtett a család számára. Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsalád gyermeke, gyárban dolgozott. A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérével Pápán telepedett le egy komfort – fürdőszoba – nélküli lakrészben, egy egykori gazdag kereskedő házában, amelyben velük együtt több szegény család lakott. A gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos és beosztó gazdálkodásának köszönhetően. 1976-ban a család a lényegesen jobb körülményeket biztosító, akkor épült Vajda Péter lakótelepre költözött.

Tanulmányai

Lakhelyük miatt a Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003-tól Tarczy Lajos nevét viseli). Az iskolai életben aktívan részt vett: matematikaverseny, szakkörök, sport – elsősorban atlétika (a rendszeres futást miniszterelnöksége alatt is űzte) –, hetedik osztályos korában az úttörő-csapattanács elnöke lett. Jók voltak a tanulmányi eredményei, osztályfőnöke felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak adott lehetőséget a felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába, így középfokú tanulmányait a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégiumban kezdte meg. A tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát – magát tizenhat évesnek kiadva – a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg.[17] A második év befejezése után Pápán folytatta a középiskolát. Ennek oka a kollégium igazgatójával való vitája volt a második nyelv tanulásának kötelezettségéről. 1979-ben a Türr István Gimnáziumban érettségizett le.

Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatta technika–biológia szakon, ahol 1984-ben főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaságtudományi Karon egyetemi diplomát szerzett levelező tagozaton.

A politikában

KISZ, Demisz

1981-ben a főiskolai KISZ-bizottság tagja lett, elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később a főiskola KISZ-titkárának választották meg, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után egy jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a viszonylag radikálisabb reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc támogatójával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, észrevétlenül szűnt meg, ezzel jó ideig szünetelt Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása.

1990-től, tanulmányai befejezése után az üzleti életben helyezkedett el, politikával jó ideig nem foglalkozott.

Üzleti tevékenysége

1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél.[18] A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, 2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt.[19]

A Medgyessy-kormányban

Bővebben: Medgyessy-kormány
Beszéd közben 2006 szeptemberében

A Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) 2000-ben lett tagja. 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. E tisztségbeli tevékenységének egy része később vizsgálat tárgyát képezte a Zuschlag-ügyben.

2004. februárja és szeptembere között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is volt.

Miniszterelnökké válása

Bővebben: Első Gyurcsány-kormány

Medgyessy Péter akkori miniszterelnök vitába keveredett Gyurcsány Ferenccel, aki erre felajánlotta lemondását. A kormányát átalakító Medgyessy leváltotta volna Csillag István gazdasági minisztert, de a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. Leváltására a két párt konstruktív bizalmatlansági indítványt akart benyújtani, de Medgyessy Péter azt megelőzve lemondott posztjáról.

Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek Kiss Péterrel szemben; ő ezután lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én bízta meg kormányalakítással; az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg.

Választási győzelem

Fájl:Megaplakát Gyurcsány.jpg
A sok vitát kiváltó, Magyarországon szokatlan, gigantikus méretű politikai kampányplakát egy zuglói panelházon, amit még a budai hegyekből is látni lehetett
Fájl:Ferenc Gyurcsány election poster.JPG
Az MSZP választási hirdetése az Astoriánál 2006-ban
Putyin orosz elnök és Gyurcsány Ferenc (2006. február)
Gyurcsány beszéd közben (2006. július 8.)

2006. április 9-én és április 23-án az országgyűlési választáson az MSZP és az SZDSZ együtt többséget szerzett, így Gyurcsány Ferenc vezetésével tovább folytathatták a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet országgyűlési választáson munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. 2006. június 9-én alakult meg a második Gyurcsány-kormány.

Az őszödi beszéd kiszivárgásának következményei

Bővebben: Őszödi beszéd és Magyarországi tiltakozások 2006 őszén

2006. szeptember 17-én kiszivárgott a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt zárt körben elmondott ún. őszödi beszéde. A beszédben a megelőző másfél-két illetve négy év kormányzásának hazugságairól trágár és önostorozó kifejezések kíséretében számolt be.

A botrány kirobbanása után Gyurcsány arra hivatkozott, hogy a beszéd az egész politikai elit megelőző 8-10 évére vonatkozott[20], később pedig szenvedélyes igazságbeszédnek nevezte.[21] Sólyom László köztársasági elnök szerint a beszéd, illetve hogy „saját hazugságát összemosta az elmúlt 16 év történéseivel,” morális válságot okozott Magyarországon.[22]

A beszéd kiszivárgását heves tiltakozások követték. A Kossuth téren a Parlament előtt még 17-én tüntetés kezdődött, aminek hónapokkal később a Parlament kordonokkal való körülvétele vetett véget (lásd Kossuth tériek). A kiszivárgást követő első héten Budapesten több alkalommal utcai zavargások ismétlődtek, többek között e hét hétfőn történt az MTV székház ostroma. Az ellenzéki pártok is Gyurcsány lemondását követelték. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 72 órás ultimátumot adott, de mivel Gyurcsány nem mondott le, a Fidesz tüntetéssorozatot kezdett a Kossuth téren, ahol politikusok és egyéb közszereplők beszédei hangzottak el.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án tartott tüntetés után – melynél a rendőri fellépés arányosságát sokan megkérdőjelezték – a tiltakozások ritkultak.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség Gyurcsányt ettől kezdve „illegitim”-ként kezelte, parlamenti beszédei alatt pedig – a frakcióvezetők kivételével – kivonultak az ülésteremből.

2011-ben, párttársa Szanyi Tibor megvádolta Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd nyilvánosságra hozásával, s mint kijelentette, ezért a cselekedetéért az egész szocialista frakciót árulónak kiáltották ki a kiszivárogtatás utáni években.[23]

MSZP-elnök

2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa – mint egyetlen jelöltet – 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75% támogatásával hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.[24]

2008. június 30-án a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották annak athéni kongresszusán.

Lemondása után

2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.[7][8]

A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választások kiírását, amit az MSZP-SZDSZ-es parlamenti többség elutasított.[25]

Sólyom László köztársasági elnök is új választások megtartása mellett érvelt nyilatkozatában.[26]

A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi[27] és Glatz[28] később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.

Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ – ahogyan Vértest is – elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták,[29] mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta[30] a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot[31] – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta[32] az MSZP, amit Gráf nem vállalt.[33]

Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett, aki április 14-én váltotta Gyurcsányt a miniszterelnöki poszton.

Habár a március 21-ei kongresszuson a szavazatok 85%-ával[34] újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. Döntését az MSZP megyei elnökeinek találkozója után hozta meg.[9]

A 2010-es országgyűlési választásokon a Szocialista Párt országos listájának 4. helyéről bejutva nyert parlamenti mandátumot.

Demokratikus Koalíció

Pártja politikai irányvonalát ettől kezdve folyamatosan és egyre élesebben kritizálta, annak megváltoztatására 2010. október 22-én életre hívta a Demokratikus Koalíció Platformot, melynek elnöke lett. Mivel próbálkozása az MSZP átalakítására kudarcba fulladt (kisebbségben maradt) 2011. október 22-én platformjával kilépett a Magyar Szocialista Pártból és Demokratikus Koalíció (DK) néven önálló párttá alakultak, melynek alapító-elnöke lett.[4] Mivel vele együtt meglett a frakcióalapításhoz szükséges minimum tíz képviselő, társaival az MSZP frakciójából is kilépett, hogy önálló frakcióba tömörülve politizáljanak tovább a parlamentben. 2011. november 6-tól a DK elnöke.[35]

Eltűnt dolgozatok és plágiumvád

 Ebben a fejezetben aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak.
Legutóbbi módosítás: 2012. július 16.
Az alábbi szakasz a szócikk egészéhez viszonyítva aránytalanul hosszú.

Schmitt Pál plágiumügye nyomán komoly sajtóérdeklődés támadt több vezető politikus diplomamunkája után, főleg Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc dolgozatai iránt. Orbán saját diplomamunkáját „Társadalmi önszerveződés és mozgalom a politikai rendszerben (A lengyel példa)” címmel hamarosan nyilvánossá is tette,[36] Gyurcsány 1984-ben a Pécsi Tudományegyetemen és 1990-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán leadott dolgozatai azonban nem fellelhetők az érintett felsőoktatási intézményeknél. Az előbbi annak ellenére tűnt el, hogy az azonos szakon leadott többi szakdolgozat megvan, az utóbbit szabályos eljárásban leselejtezték.[37][38][39] Gyurcsány az ügy felmerülésekor ígéretet tett rá, hogy saját példányait megkeresi és nyilvánossá teszi, de nem találta meg őket.[40]

Plágiummal a Hír TV 2012. április 27-én sugárzott Célpont című műsorában vádolták meg nyíltan. Itt elhangzott: „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című dolgozata címében megegyezik Gyurcsány korábbi sógora, Rozs Szabolcs 1980-ban beadott dolgozatával. Gyurcsány a Célpont kérdésére eleinte azt állította, hogy azt sem tudja sógora miről írt szakdolgozatot, majd röviddel később nem tagadta, hogy forrásként felhasználhatta akkori sógora dolgozatát.[11][41] Két nappal később a Célpont közölte, hogy állítólag megtalálták Gyurcsány dolgozatának szakmai bírálatát, és ezt összevetették Rozs állítólagos dolgozatával, melyet tőle kaptak, viszont nem tettek közzé. A Hír TV állítása szerint a Gyurcsány-dolgozat bírálatának egyes megjegyzései egybevágnak Rozs dolgozatának sajátosságaival.[42] Ezt később a Pécsi Tudományegyetem rektora is megerősítette.[43]

Gyurcsány a blogjában úgy reagált, hogy akkori feleségének szüleinek balatonfüredi házában sok anyagot, prospektusokat talált a környék borászatáról, és valószínűleg akkori sógorának dolgozata is ezek közt lehetett, így lehet, hogy azt is felhasználta saját dolgozata készítésekor.[44] Rozs tagadta ezt, szerinte a szülei házában az ő dolgozatán kívül semmilyen más borászattal foglalkozó anyag nem volt, és a dolgozatot sem ott írta, mivel nem ott lakott, csak küldött egy példányt a szüleinek. Minden más információt hazugságnak nevezett.[41]

A Pécsi Tudományegyetem feljelentést tett Gyurcsány eltűnt dolgozata miatt,[45] a rendőrség azonban elutasította azt, mivel nem talált bűncselekményre utaló körülményt.[46]

A PTE belső vizsgálatot folytatott, ennek megállapítása szerint „a bírálat és Rozs Szabolcs szakdolgozatának összevetése nem alkalmas eljárás arra, hogy Gyurcsány szakdolgozatáról szerzői jogi természetű megállapításokat lehessen tenni”. Kiderült az is, hogy Gyurcsány keresett dolgozata az egyetemi nyilvántartások szerint már 2000-ben sem volt meg. A PTE ezzel lezárta az ügyet.[47]

A DK szerint megbukott a plágiumvád, aminek kapcsán „le akarták vadászni Gyurcsány Ferencet, de helyette bakot lőttek”. Vadai Ágnes, a DK képviselője sajtótájékoztatóján Gyurcsányhoz hasonlóan perekkel fenyegetőzött azokkal szemben, akik a plágiumot tényként említik.[48] Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivőjének közleménye szerint „sem a rendőrség, sem az egyetem nem tisztázta megnyugtatóan Gyurcsány Ferenc plágiumügyét, így a gyanú árnyéka most már a volt miniszterelnökön marad.”[49]

Magánélete

Első felesége Rozs Beatrix, akit még a gimnáziumban ismert meg.

Második feleségét, Bognár Edinát Pécsett ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze. Bognár Edina két gyermekkel ajándékozta meg Gyurcsány Ferencet: 1988-ban Péterrel, 1990-ben pedig Bálinttal.[50]

Harmadik, jelenlegi felesége Dobrev Klára,[51] Apró Antal unokája. 1994 óta élnek együtt, két közös gyermekük van (Anna, 1996; Tamás, 1997).

Általános iskolai orosztanára minden diáknak adott viccből egy nevet, neki a Fleto Fletonovics Jemeljant, innen ragadt rá a Fletó becenév.[52]

Személye körüli konfliktusok

  • 2002-ben az ötvenedik helyen szerepelt a Magyar Hírlap a 100 leggazdagabb magyart felsoroló listáján.[53] Politikai ellenfelei kétségbe vonják meggazdagodásának törvényességét. Első és második hivatali ideje alatt is több eljárást indítottak üzleti ügyeinek kivizsgálására. 2006 elején az ügyészség Deutsch-Für Tamás fideszes politikus feljelentése alapján eljárva megalapozottnak látta az okirathamisítás bűncselekményének gyanúját egyik cégével kapcsolatban, ám elévülés miatt az eljárást lezárták.[54] Gyurcsány tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és több nyilatkozatában „jogi pontatlanságoknak" nevezte a történteket.[55][56]
  • 2001-ben az MSZP megszavazta az Orbán-kormány javaslatát a magyarigazolvány bevezetésére, a 2002-es Orbán–Nastase megállapodás kapcsán azonban „23 millió román munkavállaló” bevándorlásával riogatott. Debreczeni József Új miniszterelnök című életrajzában Gyurcsány elismeri, hogy ez a kampányfogás az ő ötlete volt.[57][58]
  • 2002-ben a választási kampány során az ő ötlete alapján szerveztek a szocialisták tüntetést és kampányt, ami Kövér László „köteles beszéd”[59] néven híressé vált mondatainak kiforgatására épült. Debreczeni József könyvében később Gyurcsány beismerte, hogy Kövér kijelentését tudatosan rossz szándékúan értelmezve, hatásvadász módon, félelemkeltésre használták fel a kampány során.[60] A beszéd értelmezése és az azt követő tüntetés - ahol baloldali személyiségek kötéllel a nyakukban jelentek meg - jelentős indulatokat keltett a magyar közéletben.
  • 2004-ben így nyilatkozott: „Akinek egy szobája van, az kettőt, akinek kettő van, az hármat, akinek három, az meg családi házat. Akinek öreg, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemelne.” A feleségek „lecserélésére” vonatkozó, megalázónak vélt kijelentés ellen többen – főként nőszervezetek – tiltakoztak.[61][62][63]
  • A kettős állampolgárság bevezetését akarók táborában még népszerűtlenebbé vált,[forrás?] amikor a 2004. december 5-i népszavazás előtt a „nem” mellett kampányolva 800 000 határon túli magyar áttelepülésének veszélyével riogatott[forrás?]. Emiatt népszerűsége a határon túli magyarság közt is mélyre süllyedt[forrás?]; több helyen tiltakoztak ellene[forrás?].
  • Egy pártrendezvényen elmondott viccben terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait. A kijelentés kisebb diplomácia feszültséget keltett a két ország között, néhány hónapra visszarendelték a szaúdi nagykövetet.[64] Gyurcsány később bocsánatot kért a szerencsétlen tréfa miatt.[65]
  • 2006 június 15-én Országos Érdekegyeztető Tanács ülésen kijelentette, akinek nem tetszik a programja, elhagyhatja az országot:„Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett fele annyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak? Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!”[66]
  • 2006. február 25-én Veszprémben Gyurcsány az ellene irányuló politikai támadások kapcsán a következő kijelentést tette: „És ha az embert megbántják, és ha az embert megsértik, és hogyha az emberre rágalmakat szórnak, akkor az ember megrázza magát és megy tovább, és nem veszi föl a kesztyűt. És ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat. A válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk és telepre visszük, a városokat, országunkat megvédjük.” Az e szavak értelmezését firtató későbbi újságírói kérdésre azt válaszolta, „a gondolatmenet magáért beszél”.[67] Minderre Farkas Flórián Fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom cigányszervezet elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben Gyurcsány szavait a szólásszabadság korlátozásának szándékaként értelmezte és a kommunista diktatúra gyakorlatával hozta összefüggésbe, amikor egyes csoportokat véleményük alapján megsemmisítő vagy munkatáborokba zártak.[68]
Magyarországi tiltakozások 2006 őszén
Események
Szervezetek, személyek

Kossuth tériek · MNB 2006 · Molnár Tamás · HVIM · Toroczkai László · Budaházy György · Gergényi Péter

Érintett hírszolgáltatók

Magyar Rádió · Magyar Televízió · Hír TV

Feldolgozása a médiában

 · Megsebzett ünnep (2007)
 · A 2006-os ősz (2012)
 · Elment az öszöd (2013)
 · Áldozatok 2006 (2021)
 · Elk*rtuk (2021)

Sablon:2006-os magyarországi tiltakozások
  • 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án a balatonőszödi MSZP frakcióülésen elmondott beszédének hangfelvétele, amelyben a nehéz lépések szükségességét indokolva elismerte többek között kormánya első másfél évének időhúzó politikáját, a népszerűtlen intézkedések és a reformok elodázását. A szöveg tartalma és – utólag a miniszterelnök által túlzónak és „szenvedélyesnek” minősített – („végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”), helyenként trágár szóhasználata széles körben negatív visszhangot váltott ki és tömeges tiltakozásokhoz és zavargásokhoz vezetett. (Bővebben: Őszödi beszéd, illetve Magyarországi tiltakozások 2006 őszén)
  • A balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő zavargások során számos rendőr indokolatlanul, jogellenes bántalmazott nemcsak egyes, a tüntetéseken résztvevő személyeket, de nem egy esetben az azokban részt nem vevő járókelőket is [69][70], majd esetenként hamis tanúzással igyekeztek börtönbe juttatni őrizetbe vetteket, hogy ezzel a túlkapásokat leplezzék.[71] Gyurcsányt politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy a rendőri túlkapások az ő utasítására vagy bátorítására történtek. A miniszterelnök az ellene tüntetők erőszakos akcióival szemben a rendőri intézkedéseket megvédte és kiállt az érintett rendőri vezetők mellett.[72] Blogjában 2006 október 25-én megjelent egy később törölt bejegyzés, amely a rendőrség „lenyűgöző szakszerűségéről” szólt, amellyel a rendőrség a tisztességes adófizető állampolgárokat védte, és az ezzel kapcsolatos hála anyagi kifejezését sürgette. A miniszterelnök az MTV-székház ostroma során utasításokat adott a rendőrségnek.[73]
  • A sorozatos botrányok és lelepleződések miatt Gyurcsány népszerűsége példátlan mélységbe zuhant.[74] Gyurcsány a több oldalról érkező felszólítások illetve nyomásgyakorlás ellenére sem volt hajlandó lemondani. 2008 nyarán az SZDSZ többek között a miniszterelnök személyére hivatkozva hagyta el a koalíciót, és így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült.[75]
  • 2009 tavaszára népszerűsége odáig zuhant, hogy 18%-os népszerűségi indexével a demokratikus Magyarország valaha volt legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lett.[5][6] Az emberek mindössze 18%-a tartaná hatalomban a kormányt és 81% szerint rossz irányba mennek a dolgok. Utóbbi két adat is a valaha mért legrosszabb.[76]
  • 2012 áprilisában az eltűnt és állítólagosan plagizált szakdolgozata okozott újabb problémákat, lásd fentebb.

Irodalom

Források, jegyzetek

  1. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Népszava Online
  4. ↑ a b c Megalakult Gyurcsány pártja, index, 2011. október 22.
  5. ↑ a b Medián: negatív rekordon Gyurcsány támogatottsága (magyar nyelven). OrientPress Hírügynökség, 2009. március 19. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  6. ↑ a b Egy hír, amely nem rengette meg a világot (magyar nyelven). index.hu, 2009. március 22. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  7. ↑ a b Gyurcsány új kormányt és kormányfőt javasolt MTI, 2009. március 21. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „minlemond1” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  8. ↑ a b Felajánlotta lemondását Gyurcsány (origo.hu)
  9. ↑ a b A megyei elnökök elengedték Gyurcsányt. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke, „lemondpartelnok” nevű forráshivatkozás többször van definiálva eltérő tartalommal
  10. ↑ Nem alakíthat frakciót a Demokratikus Koalíció
  11. ↑ a b Gyurcsány a sógora szakdolgozatát használva diplomázott – Index, 2012. 04. 27.
  12. ↑ A plágiumgyanút erősíti a Gyurcsány-dolgozat bírálata
  13. ↑ A pécsi egyetem lezárta a Gyurcsány-ügyet
  14. ↑ stop.hu: Gyurcsány apja lopásért többször ült börtönben!, 2007. december 12.
  15. ↑ Magyar Nemzet Online
  16. ↑ www.nemenyi.net
  17. ↑ Mozgó Világ
  18. ↑ Miniszterelnöki Hivatal
  19. ↑ 41-től 60-ig Origo
  20. ↑ Gyurcsány szívesen magyarázza a kiszivárogtatott felvételt (magyar nyelven). index.hu, 2006. szeptember 18. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  21. ↑ Gyurcsány: Szenvedélyes igazságbeszéd volt
  22. ↑ Sólyom szerint Gyurcsány morális válságba sodorta az országot
  23. ↑ Mesterházynál betelt a pohár? „Ne legyünk darázsfészek” ‑ mno.hu, 2011. június 12.
  24. ↑ Gyurcsány a pártelnök – a kongresszus és maga szerint is. hvg.hu, 2007. február 24. (Hozzáférés: 2007. február 24.)
  25. ↑ Nem oszlatta fel magát az Országgyűlés „A Fidesz-KDNP határozati javaslatát 170 igen, 204 nem és 1 tartózkodás mellett, a népi kezdeményezést hasonló arányban, 170 igen és 205 nem szavazattal utasította el a Ház.”
  26. ↑ MTV videótár - Sólyom: előrehozott választások kellenek
  27. ↑ Surányi nem vállalja
  28. ↑ Hirado.hu - Már Glatz sem akar miniszterelnök-jelölt lenni
  29. ↑ Bokros az SZDSZ jelöltje
  30. ↑ Békesi: Komoly ember nem vállalja a válságkormány vezetését
  31. ↑ Bokros nem vállalja
  32. ↑ Gráf a legújabb jelölt
  33. ↑ Gráf József sem vállalja a jelöltséget
  34. ↑ 85 százalékos újraválasztással köszönték meg a küldöttek Gyurcsány döntését
  35. ↑ Gyurcsányt választotta pártelnöknek a Demokratikus Koalíció – Origo, 2011. november 6.
  36. ↑ Nyilvános lesz Orbán szakdolgozata – Index, 2012. 04. 04.
  37. ↑ Leselejtezték Gyurcsány szakdolgozatát? – Index, 2012. 04. 07.
  38. ↑ Nem találja Gyurcsány Ferenc szakdolgozatát a pécsi egyetem – Origo, 2012. 04. 05.
  39. ↑ Jegyzőkönyv készült Gyurcsány szakdolgozatának leselejtezéséről – Index, 2012. 04. 11.
  40. ↑ „Érettségim sincs?”
  41. ↑ a b A Célpont című műsor videói
  42. ↑ A plágiumgyanút erősíti a Gyurcsány-dolgozat bírálata – Index, 2012. 04. 29.
  43. ↑ Gyurcsány dolgozata nélkül nem tud határozatot hozni a PTE – atv.hu, 2012. 05. 15.
  44. ↑ „Amortizáció 9.0”
  45. ↑ Feljelentést tett a pécsi egyetem Gyurcsány eltűnt szakdolgozata miatt – Index, 2012. 05. 02.
  46. ↑ Nem keresi Gyurcsány szakdolgozatát a rendőrség – Origo, 2012. 05. 10.
  47. ↑ A pécsi egyetem lezárta a Gyurcsány-ügyet – Index, 2012. 05. 15.
  48. ↑ „Gyurcsány Ferencet le akarták vadászni, helyette bakot lőttek”
  49. ↑ Gyurcsány Ferencen marad a plágiumgyanú árnyéka – Fidesz.hu, 2012. 05. 15.
  50. ↑ http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=44149 Gyurcsány volt anyósát meggyilkolták
  51. ↑ Magyar Hírlap: 197 igen, 12 nem: miniszterelnök lett a "43 éves pápai gyerek"
  52. ↑ Debreczeni: Az új miniszterelnök
  53. ↑ Origo - A Magyar Hírlap teljes 100-as listája
  54. ↑ Origo - Pert indít Gyurcsány cége ellen az ügyészség
  55. ↑ Népszabadság Online - Gyurcsány: csak jogi pontatlanságok
  56. ↑ MNO - 56. „Érdemi válaszom”
  57. ↑ Szily László: Hol vesztette el Fletó a szüzességét? (magyar nyelven). index.hu, 2006. június 14. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  58. ↑ Gyurcsány vall a 23 millió románról és Kövér kötelezéséről (magyar nyelven). MNO, 2006. szeptember 25. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  59. ↑ „Szóval mindezt felejtsük el és egy pillanatra fogadjuk el azt, hogy csak ennyire vagyunk képesek. Hogy egy képesség nélküli, alkalmatlan, tehetségtelen néppé lettünk az elmúlt néhány évtizedben. Csak én erre azt mondom, hölgyeim és uraim, hogy így viszont nem érdemes élni. Tehát, hogyha így gondoljuk, akor menjünk le a pincébe, keressünk egy jó erős kötelet, meg egy viszonyleg erős gerendát és szöget, és kössük fel magunkat! Csak én azt szeretném kérni azoktól, akik ezt próbálják önökkel elhitetni, évek óta ezt próbálják súlykolni az önök fejébe, hogy legalább járjanak elő jó példával. És ha ők már mind végeztek, akkor mi meg mégiscsak gondolkodjunk el azon, hátha nélkülük többre mennénk” A beszéd letölthető hangfelvétele.
  60. ↑ „Mi csináltuk meg a "köteles akciót" is. Semmi kétség: ami elhangzik, az képileg erőteljes, sőt durva, de nem agresszív, és nem fenyegető. Kövér nem akar akasztani. De amit mond, az - egy kis rossz szándékkal - ellene fordítható. Még kiforgatni se nagyon kell, csak kihasználni a benne rejlő lehetőségeket (...) És összerakjuk. Fölhozatjuk még aznap reggel az egy szem kazettát, ami van, lejátsszuk a sajtónak. Szili Kati félig oldalra hajtott fejjel, sírós hangon mondja el, hogy ez milyen borzasztó. Nagyszombaton Lendvai Ildikó még a Fidesznek kézbesít mindenfajta leveleket, és elindítjuk azt az SMS-kampányt, amelynek a vége a köteles tüntetés.” – Debreczeni József: Az új miniszterelnök (Budapest, 2006, Osiris Kiadó) ISBN 9633898447
  61. ↑ Index - Felháborodtak az asszonyok Gyurcsány kijelentésén
  62. ↑ Index - Áder bocsánatkérésre szólítja fel Gyurcsányt
  63. ↑ Origo - Női szervezetek tiltakoznak Gyurcsány kijelentése ellen
  64. ↑ Origo - Hazarendelték a szaúdi nagykövetet
  65. ↑ Index - Gyurcsány: a szombat nem az én napom volt
  66. ↑ FigyelőNet - Gyurcsány: „El lehet menni Magyarországról!” 2006. június 15.
  67. ↑ A kijelentés és a kommentár videofelvétele.
  68. ↑ Magyar Nemzet Online
  69. ↑ Hunhír.hu: Perkálni kell ismét az államnak brutális rendőreiért (2008. szeptember 9.)
  70. ↑ Kis László ügye a Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapján
  71. ↑ [1] Index - Túlkapások dosszié
  72. ↑ Duna TV - Gyurcsány: tüntetni szabad, zavargáson részt venni tilos!
  73. ↑ Origo - A nagy többség megúszta Őszödöt
  74. ↑ Gallup: A miniszterelnök munkájának megítélése 1998-tól
  75. ↑ Inforadio: Csak a Gyurcsány nélküli kormányról tárgyalna az SZDSZ
  76. ↑ Sosem volt ilyen népszerűtlen az MSZP / Gyurcsány mint rossz példa, Politaktika, 2009. március 22.

Külső hivatkozások

A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:
Commons:Category:Ferenc Gyurcsány
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurcsány Ferenc témájú médiaállományokat.



Elődje:
Hiller István
A Magyar Szocialista Párt elnöke
 Utódja:
Lendvai Ildikó
Elődje:
Medgyessy Péter
Magyarország miniszterelnöke
2004–2009		A magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
 Utódja:
Bajnai Gordon
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyurcsány_Ferenc&oldid=12018813”